


Sharanagati
Collected words from talks of Swami Tirtha
Feb
19
(B. K. Tírtha Mahárádzs leckéjéből, 2005. szeptember 9, Ahtopol)
Mi a legjobb módja annak, hogy segítsünk másokat? Mit szeretnél kapni, építő kritikát, vagy egy kis megértést? El kell érnünk a kegyet. Egy csepp kegy azonnal képes megváltoztatni. Amit nem lehet elérni életek százain keresztül, egy csepp kegy egy pillanat alatt képes megváltoztatni.
De ne feledkezzetek meg a lelki kommunikáció három lépéséről. Az első lépés a megértés. Mert a megértés azt jelenti, hogy készen állsz meghallgatni másik problémáit. Lehet, hogy aktívan nem működsz közre, de legalább megadod a lehetőséget másoknak, hogy kifejezzék magukat. A legtöbb esetben ez egy jó kezdet, az embereknek szükségük van arra, hogy kifejezzék magukat, kiadhassák magukból a problémákat.
A második az együttérzés. Az együttérzés azt jelenti, hogy nem csak meghallgatod a problémákat, de készen állsz osztozni is bennük. És tudjátok, a problémák fura mód működnek, ha megosztják csökkennek. Ha az örömödet osztod meg az nő. Az együttérzés tehát segít csökkenteni a problémákat és növeli az örömöt.
Ismeritek ezeket a kategóriákat: para-duhkha-duhkhí, para-szukha-duhkhí, para-szukha-szukhí, para-duhkha-szukhí? A legáltalánosabb a para-szukha-duhkhí: mások boldogsága az én boldogtalanságom. Para-szukha-duhkhí – ha valaki boldog körülöttem, az elszomorít engem! Hogy lehet, hogy a másik boldog!? Nem szép tőle, nem igazán szeretjük az ilyen embereket. A második kategória még ennél is rosszabb: para-duhkha-szukhí. Amikor valaki a mások szenvedése árán boldog. Megátalkodott gonosztevő. Ez a legrosszabb! Aztán itt a para-duhkha-duhkhí, mások szenvedése nekem is szenvedést okoz. Ez az együttérzés, amikor kész vagyok osztozni a nehézségekben, amikor érzem a másik fájdalmát. És a para-szukha-szukhí boldog, ha mások boldogok. Ez egy nagyon pozitív megközelítés, az együttérzés egy magasabb formája.
A második lépés tehát az együttérzés volt, amikor osztozol az érzésekben. A harmadik pedig a szeretet. Amikor nem csak meghallgatod, nem csak osztozni állsz készen, hanem készen állsz felvállalni az összes nehézséget, elvenni mások szenvedését. Ez pedig nem lehetséges áldozat nélkül. Azt mondják sok olyan guru van aki elveszi a tanítványok pénzét. Nagyon kevés olyan guru van azonban aki a tanítványok nehézségeit és szenvedéseit veszi el. Ez tehát egyike az igaz mester tulajdonságainak, hogy készen áll feláldozni magát másokért. Ha tehát elnyerhetjük egy ilyen személy akárcsak egy csepp kegyét, egész személyiségünk megváltozik. Régóta keményen dolgozunk önmagunkon, mégsincs eredmény. Amikor azonban egy ilyen szent társaságba kerülünk, azonnal az ő értékeik lesznek az értékek számomra is. Ez a szádhu-szanga csoportdinamikája. Értékcsere.
Ahhoz, hogy segíteni tudjunk, szilárd kapcsolatban kell állnunk a magasabb forrással. Beleragadni mások problémáiba, ezt hívják kiégés szindrómának. Amikor adtál, adtál és csak adtál másoknak… és kifogytál. Amikor nincs utánpótlás. Ez a segítők egyik nagy problémája. Mert ha valaki nem áll kapcsolatban Istennel, nem áll kapcsolatban a végső forrással, akkor végesek a forrásai, előbb vagy utóbb kimerülnek.
Van még egy hiba, amit gyakran elkövetünk, amikor azt gondoljuk, hogy mi csináljuk. Ilyenkor a felelősség súlya óriási erővel nehezedik ránk! Amikor pedig eléred az első sikered, ráérzel az ízére: „Igen, jól csinálom! Nagyszerű vagyok! Visszaigazolást kaptam! A dolog működik!” Sose feledjük, hogy eszközök vagyunk csupán. Nem szabad hagynunk, hogy tőlünk függjenek az emberek, függjenek inkább Istentől. Ha hagyjuk, hogy tőlünk függjenek, csak zombikat nevelünk magunk körül. Ha azonban segítünk nekik megérteni, hogy Isten családjához tartoznak, hogy rendelkeznek egy örök, állandó kapcsolattal, hogy a nagy tűz ragyogó szikrái, akkor nem fognak gyertyák után keresgélni.
Az önállóság tehát nagyon fontos. Osztozás, de az önállóság megőrzése, mert mindenki a maga útját kell, hogy járja. Az egyetlen dolog, ami túllép ezen a kis távolságon, ezen a csöppnyi érzelemhiányon, hidegségen, az a bhakti. Amikor bhaktival közelítünk az emberek felé, védelem alatt állunk. Ha készen állsz ugrani, nem is kell ugranod. Vagy ha mégis ugrasz, Krsna védelmez. Lelki kiégés-szindróma? Ugyan már!
Leave a Reply
