Archives

Calendar

December 2022
M T W T F S S
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




(Szvámí Tírtha 2017.05.08-i, Rila-hegység reggeli előadásából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

Az igazi élet az, amikor az elveink, az eszményeink szerint élhetünk, amikor nagyon közel állunk a lélek eredeti helyzetéhez és ekkor azonnali megvalósításokhoz juthatunk. Nem tudom ti, hogy vagytok vele, de én úgy érzem mintha egy kvantum ugrás közepén lennénk. Csak néhány órát töltöttünk itt, melyet örökkévaló pillanatként éltünk meg. Mintha mindig itt lennénk és néhány pillanat alatt tapasztalhatnánk meg az örökkévalóságot.

Majd hirtelen olyan közel érzitek magatokat önmagatokhoz, mely egy másik misztikus élményt ad. Azt hiszem, ez elég egyértelmű bizonyítéka az erőteljes lelki társulásnak. Az árulkodó jelekből mindent megérthettek. Lehet, hogy nem látjátok magukat a dolgokat, de a következményeit igen és a következményekből megérthetitek az okot. Valójában ez egy félig vak állapot, amikor csak a következményeket látjuk és elgondolkodhatunk vagy megérthetjük, reménykedhetünk a mögöttük húzódó valóságban. A másik, a tudatos oldala ennek a félvak állapotnak, amikor látjátok az okot, teljesen tisztában vagytok az isteni valósággal, de a következmények még nem nyilvánultak meg. Épp úgy, mint Sríla Prabhupád esetében, amikor gyakorlatilag teljesen nincstelenül és egyedül üldögélt a parkban egy padon,. Majd odaült mellé valaki, akinek a leendő hatalmas missziójáról kezdett mesélni. Ekkor még nem nyilvánult meg semmi, de Ő ismerte mindennek a végső okát, teljesen tudatában volt a Mindenség forrásának, melynek megnyilvánulása csak idő kérdése volt.

Tehát eldönthetitek, hogy melyik típusú vakságot szeretnétek. Azt, amikor a következmények teljesen nyilvánvalóak és lassan valamilyen intellektuális, vagy logikai úton rájöttök, hogy kell legyen ennek valamilyen mögöttes, végső oka. Vagy gyorsan és határozottan tudatossá váltok lelkileg, majd vártok a következményekre.

Először is szeretném kifejezni hálámat mindazoknak, akik eljöttek és hozzájárultak lelki összejövetelünk sikeréhez. Különböző spirituális szolgálatokat végeztünk. Rúpa gószvámí részletezi a bhakták közötti szeretetteljes kapcsolatokat. Mint például bizalmas gondolatok feltárása, bensőséges tudakozódás; mások praszádával kínálása, illetve annak elfogadása; illetve adományozás, ajándékok elfogadása. S azt hiszem ezen a héten több száz és ezer alkalommal sikerült ezeket gyakorolni. Tehát nagyon szerencsések vagyunk, hogy bebocsátást nyertünk ezekbe a valódi, kölcsönös lelki gyakorlatokba.

Visszaidéztük letűnt korok ősi történeteit, melyek örök üzeneteket közvetítettek a számunkra, konklúziójukat magunkkal vihetjük, amik manapság is igencsak hasznosnak bizonyulnak. Tehát nem csak a tudás, a védánta az, amit magunkba szívhattunk, hanem a sziddhánta, a végkövetkeztetésekkel is gyarapodhattunk. Szóval, ha el kellene döntenünk, hogy melyik a fontosabb – a tudás vagy a helyes végkövetkeztetés – azt hiszem a végkövetkeztetést fontosabbnak tarthatjuk.

Tehát a mi utunk a lelki gyakorlatok, a szeretetteljes kölcsönösség, illetve méltányolni az emberben lévő lelki oldalt és szeretni az Isteni Párban az emberi oldalt.

Azt hiszem már mindannyian megtapasztaltuk a hamis tévképzeteink, félelmeink, meg nem értettségünk elvesztését, sőt tapasztaljuk, hogy ezáltal mindannyian gyarapodunk. Az élet ilyen – néha elvesztünk valamit, máskor pedig gazdagodunk dolgokkal. De amíg a Jóistenre gondoltok és az út pedig előttetek halad, nem fogtok veszíteni. Isteni megtapasztalásokat akarunk szerezni. Folytassuk ebben a szellemben. Ez olyan, mint az örökkévalóság, az idő és a tér korlátain túl. Tehát valójában nem a Balkán-félszigeten vagyunk és nem a 21. században, hanem az univerzum közepén, és az örökkévaló pillanatban. És ezt kell fenntartanunk.

 



Leave a Reply