Calendar

May 2019
M T W T F S S
« Apr    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




thirst

(Szvámí Tírtha 2013. január tizedikei szófiai esti tanítása)

Nagyon nagy örömömre szolgál, hogy itt lehetek veletek. Megtisztelőnek érzem, hogy időt és nehézségeket vállalva eljöttetek és bizonyos vagyok benne, hogy a Jóisten nagyra értékeli törekvéseiteket. Rengeteg a mondanivaló és még több, amit lehetetlen elmondani. S amit képtelenek vagyunk szavakkal elmondani, azt nagyon könnyű kifejezni érzelmileg feltöltött szavakkal – ami azt jelenti, hogy Istent dicsőítő énekkel.

Kérem, engedjétek meg, hogy néhány verset idézzek az isteni szentírásból, a Bhagavad-gítából. Az elmúlt napokban megvitattuk, mik a tökéletes tettek, s végeredményben az a legeslegjobb istenes cselekedet, ha együttesen dicsőítjük Istent a Szent Nevein keresztül. Ez egy nagyon finom és hatásos változást fog előidézni az életünkben. Az isteni energia belép a tudatunkba, és elkezdjük ajkunkat más célból használni, mint azelőtt. A fülünk szerepe is átalakul, és ahelyett, hogy a világról szóló híreket hallgatnánk, ismételnénk a jelentéktelen anyagi információkat, elkezdünk képessé válni rá, hogy az isteni hangra figyeljünk. S ez az átalakulás nagy hatást gyakorol az egész lényünkre. Előtte a független boldogságot és elégedettséget kutattuk, és mégis hiányzott valami legbelül. Korábban a kényelmünket kerestük, mégis állandóan nyugtalanok voltunk. Azonban, most ennek az átalakulásnak köszönhetően elkezdesz figyelni az isteni üzenetre, s hirtelen azt érzed, hogy: ‘Elégedett vagyok. Nem számít, hogy van-e valamim vagy nincs semmim – elégedett vagyok.’ Ez a változás egy fordulópont, és mindannyiunknak szüksége van ilyen fordulópontokra az életünkben. Segítsük egymást, hogy ez megtörténhessen – hogy önző egoizmusunktól eljuthassunk jómagunkig!

Tehát a Bhagavad-gítá ötödik fejezetét olvassuk, mely a karma jógáról szól – „Cselekvés Krsna tudatban”: “Amikor az ember értelme, elméje és hite szilárdan a Legfelsőbben gyökerezik, s menedéket is Benne talált, akkor tökéletes tudása által teljesen megtisztul kétségeitől, és feltartóztathatatlanul halad a felszabadulás útján.”[1]

Ez a módja annak, hogy megszabaduljunk a tévképzetektől, bár az igazság megragadása rendkívül nehéz. Mégis, ha figyelmesek vagyunk és van hitünk, s ha értelmünket a Legfelsőbbre fókuszáljuk, akkor ez a változás megkezdődik. Nem megvalósul, hanem elkezdődik.

Mi az ember legfontosabb része? Mit gondoltok?

Válasz: A lélek, a szív.

Szvámí Tírtha: Lélek, szív – igen, helyes. Egyszer megkérdeztem ugyanezt egy fiatalembertől, és ő egy másik testrészét határozta meg, mint legfontosabbat. De mint tudjátok, ez időről időre változik. S végül némi megfontolás után, eljutunk az önvalónkig, ami itt, a keblünkben található. Tehát itt van a lakhelyed ebben a testben. A test olyan, mint egy fa, s a szív olyan, mint ennek a fának a fő ága. S két madár honol ezen a fán. Az egyik te vagy, aki próbálja ennek a fának a különböző gyümölcseit megízlelni. Hányszor találtunk édes gyümölcsöt? Ez sokszor előfordul, de ezek a gyümölcsök kicsik, mint a bogyók. Találtál már keserű, savanyú gyümölcsöt is? Sajnos ezek nagyobbak, akkorák, mint egy görögdinnye. Ez a balszerencse, ez az anyagi világ ilyen elrendezésű – kevés édes és tömérdek keserű íz. Ez tehát azt jelenti, hogy ez a kis madár, vagyis mi, megpróbáljuk élvezni a tetteink gyümölcseit. S nagyon lefoglal minket ezeknek a gyümölcsöknek az élvezete, annak ellenére, hogy savanyúak, keserűek s néha kicsit édesek. Azonban a fának ezen az ágán van egy másik madár is, aki csupán megfigyel. Ez Krsna jelenléte a szívünkben. A Felsőlélek a megfigyelő, a belső útmutatód, készen áll arra, hogy valamennyi szükséges körülményt biztosítsa, mely a megvilágosodásodhoz szükséges. Jó és rossz tapasztalatok, mind Isteni ellenőrzés alá tartoznak. Semmi sem független az Isteni felügyelettől. Ezt könnyű elfogadni, amikor valami jó történik velünk: ’Végül, Isten elismeri a nagyságomat!’ Azonban, amikor valami nehézség vagy váratlan dolog történik, akkor fellázadunk. Például, ha valamilyen szenvedés ér vagy betegség támad meg bennünket – mi az első kérdés? Miért? Bár emlékeznünk kell rá, hogy az a kérdés, hogy ‘miért?’, nem megengedett a lelki tudakozódás során. ‘Miért én? Miért nem te?’ – Ez egy helytelen kérdés. S számos egyéb kérdésünk van. Azonban jobb, ha megpróbáljuk az elménket, intelligenciánkat, tudásunkat és hitünket Istenre összpontosítani.

(folytatása következik)

[1] Bhagavad-gítá 5.17.

 



Leave a Reply