Sharanagati

(Szvámí Tírtha, 2020.01.04-i szófiai esti tanításából)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Csakórí kérdése: Korábban beszéltél arról, hogy az egyik adott év a kincsek kereséséről, míg a következő a kincsek megosztásáról szólt. A kérdésem az lenne, hogy ez az elkövetkezendő év most miről fog szólni? Folytassuk tovább a keresést, vagy inkább a megosztást?

Szvámí Tírtha: Igen, minden év januárjában szoktunk egy mottót választani az adott évnek, amin meditálhatunk. Az elmúlt esztendő üzenete az volt, hogy, „Segítsük elő a belső növekedésünket!” Az idei évre, pedig azt a sugallatot kaptam, hogy ezt folytassuk tovább egy magasabb szinten. „Legyen emelkedés és ébredés!” Ez az idei mottónk az, hogy legyen emelkedés! Tehát legyen emelkedés és ébredés! Ugyanaz az üzenet, csak egy kicsit mégis más.

Ekkor felmerülhet bennünk a kérdés, hogy: „Rendben, de ki az, akit fel kell ébresztenünk?” Ha alaposan megvizsgáljuk magunkat, akkor rá kell jöjjünk, hogy ezt a dolgot, ezt a folyamatot  leginkább önmagunkkal kell kezdenünk. Hogy ébredjünk fel egy még mélyebb, még magasabb tudatszintre, egy még magasabb szintű odaadásra. Eddig 99%-ig szenteltem oda magam az isteni szolgálatnak, mostantól pedig lépjünk egy még magasabb szintre. De ne elégedjünk meg csupán  az 1%-os emeléssel!

Tehát úgy hiszem ez az ébredés elsősorban önmagunkra vonatkozik. Sríla Srídhar Mahárádzs azt mondja, hogy Krisna útjai tele van csodákkal. Ti is látjátok ezeket? Néha igen, de legtöbbször nem. Ugye így vagyunk ezzel? Ha reálisak vagyunk önmagunkkal, akkor úgy hiszem valahogy ez így van. Olykor felsejlik valami: „Ó, ez egy jel volt!” Máskor viszont vakok vagyunk erre az isteni valóságra. 

Tehát ébredjünk fel az isteni valóság egy mélyebb látásmódjára! Paradigmaváltásra van szükségünk. Eddig csupán önmagunk paradigmájával, önmagunk világával voltunk elfoglalva, de áldásosabb, ha kifejlesztjük az istenszeretet paradigmáját, mely a szereteten, és a gyengédségen alapul. Azt mondják, hogy: „A komoly szádhanával egy nagyon eredményes életet, míg a prémával egy nagyon érzelmes, és gyengédséggel teli életet lehet elérni.” Nos, ti elégedettek vagytok a szádhanátokkal, hogy egy nagyon eredményes életet élhessetek? Vagy pedig szeretnétek felébredni a lelki valóság egy új szintjére? Ahol minden lépés egy tánc, minden szó egy mantra, és minden csepp víz, nektár. Én egy ilyen zászlóshajóhoz szeretnék csatlakozni. Ti is velem tartotok?

Legyen hát ez az esztendő az ébredésé! Ne szalasszátok el a csodákat, melyek itt vannak körülöttünk! Dzsív dzságó, ahogy Bhaktiviód Thákur mondja: „Ébredj fel! (Ó, alvó lélek).”

(folytatása következik)