Sharanagati

(Szvámí Tírtha, 2018. 01. 06-i szófiai reggeli előadásából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

Szülőként leginkább a nagyon felfokozott, extatikus érzelmeket keressük, melyre nézzünk is néhány példát.

„A Srímad Bhágavatam Tizedik Éneke nyolcadik fejezetének negyvenötödik versében Sukadév gószvámí azt mondja, hogy Jasódá mama a fiának tekintette az Úr Krisnát, akiről pedig a védák a mennyek királyaként beszélnek, akit az upanisadok a személytelen Brahmanként fogadnak el, akit a filozófia a legfelsőbb férfinak tart, s akire a jógik Felsőlélekként, a bhakták pedig az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként tekintenek.”[1]

Mi történik akkor, ha a következő magyarázattal álltok elő Jasódá anyának: „Májá az abszolút igazság! Nem látod a kicsi fiacskádban, a Személytelen Brahmant?” Nos, mit fog erre Jasódá mondani? „Nem, ez lehetetlen!” Érvelhettek tovább, de őt nem fogja érdekelni. „Nem, ez egyáltalán nem igaz, Ő az én édes kis fiacskám.” Ezt hívják illúziónak, de ez isteni illúzió! Amikor, úgy érzünk, hogy ‘Egyáltalán nem akarom figyelembe venni az Ő hatalmasságát, csak az ölembe szeretném venni.’ El tudjátok képzelni, hogy a személytelen Brahman az emlőtökből szeretne táplálkozni? Soha, ez lehetetlen.

„Jasódá mama egyszer így szólt egyik barátnőjéhez: „Nanda Mahárádzs, a tehénpásztorok vezetője velem együtt az Úr Visnut imádta, s ennek köszönhető, hogy Krisna kiszabadult Putána és a többi démon karmai közül.” Értitek, nem arról van szó, hogy Krisna elbánt ezzel a démonnal, hanem hogy ‘Imádkoztunk az Úr Visnuhoz, Így Krisna megmenekült’.

„Az iker arjdzsna-fákat is az erős szél döntötte ki, s noha úgy láttuk, hogy Krisna Balarám társaságában felemelte a Góvardhan-hegyet, azt hiszem, igazából Nanda Mahárádzs volt az, aki ezt véghezvitte. Hogyan is tudta volna ez a kisfiú a magasba emelni azt a hatalmas hegyet?”

„Ez a példa szintén a szülői szeretet eksztázisát mutatja be. Ez a fajta szülői szeretet a bhaktának abból a szeretetteljes meggyőződéséből származik, hogy felsőbbrendű Krisnánál, és ha nem gondoskodna Róla, Krisna nem maradna életben. Volt egy bhakta, aki ezért így imádkozott az Úr Krisna szüleihez: „Az Úr Krisna idősebb, szülőként cselekvő bhaktáinak oltalmát keresem, akik szüntelenül azon igyekeznek, hogy szolgálják Krisnát és gondját viseljék, s mindig kedvesek Hozzá. Ajánljuk tiszteletteljes hódolatunkat nekik, amiért oly kedvesek az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, aki az egész univerzum szülője!”

„Imádják csak mások a Védákat és az upanisádokat, és imádják a Mahábháratát, ha rettegnek az anyagi léttől, s meg akarnak szabadulni tőle! Ami engem illet, én csak Nanda Mahárádzsát akarom imádni, mert udvarán az Istenség Legfelsőbb Abszolút Személyisége, Krisna mászik négykézláb, aki a gyermekeként jelent meg.”

Ez a gyönyörű idézet útmutatóul szolgál számunkra: Rendben, megérthetitek az Abszolút igazságot, felszabadulhattok, de mi értelme mindennek? A lényeg, hogy szeretettel kötődjünk Krisnához.

„A Krisna iránt szülői szeretetet érző tiszteletre méltó személyiségek a következők: (1) Jasódá anya, Vradzsa királynője, (2) Nanda Mahárádzs, Vradzsa királya, (3) Róhiní mama, Balarám anyja, (4) az összes idősebb gópí, akiknek a fiait az Úr Brahmá elrabolta, (5) Dévaki, Vászudév hitvese, (6) Vászudév tizenöt másik felesége, (7) Kunti Ardzsuna anyja, (8) Vászudév, Krisna valódi apja és (9) Szándípaní Muni, Krsna tanítója. Mindannyiukat tiszteletre méltó idősebb személyiségeknek tekintjük, akik szülői szeretetet táplálnak Krisna iránt. A felsorolás a rang szerinti sorrendet követi, s így láthatjuk, hogy valamennyi idősebb személyiség közül Jasódá mamát és Nanda Mahárádzsát tartják a legfőbbnek.“

Ez nem azt jelenti, hogy a világi tapasztalatainkat akarjuk a lelki igazságok fölé helyezni, hanem inkább arról van szó, hogy ezt a Felsőbb igazságot akarjuk kivetíteni a mindennapi tevékenységekre. Így könnyen szent hangulatúvá válhatnak azok is.

Tehát kedves jelenlévő anyák és apák, csak folytassátok tovább ezt a nagyon dicsőséges feladatot és szolgálatot, amit végeztek. Ahogy már sokszor elmondtam nektek, még a szannjászikat is anya szüli, tehát a család egy nagyon erős, fontos intézmény. Ennek a dharmának a véghezvitelét ti segítitek, gyakoroljátok. Ne engedjétek, hogy ezt a dicsőséges feladatot, ezt a dharmát korruptá, szétzilálttá vagy jelentéktelenné tegyék.

(folytatása következik)

1. Az odaadás nektárja 43. fejezet