Sharanagati
Collected words from talks of Swami TirthaAug
22
A törekvés természetes dolog a lélek számára. A rossz szándék megbontja a harmóniát ebben a természetességben. Egyszóval mindent a hamis önazonosításra vezethetünk vissza. Sríla Sridhara Maharádzs azt mondja: „Amikor különálló szándékkal kezdek el cselekedni, nem tisztelve Krsna végső szándékát, azt hívjuk rossz szándéknak.” Amikor saját kedvem szerint próbálok meg használni valamit, tekintet nélkül az isteni elrendezésre. Praktikusan ez a szabadsággal való visszaélésben nyilvánul meg – mármint abban a kicsi szabadságban, amink van. Mert energiánkat használhatjuk harmóniában az isteni akarattal, de megkaptuk a szabadságot arra is, hogy másként éljünk vele.
Ez azt jelenti, hogy nem mások lelki hasznára dolgozol, hanem úgy érzed, hogy saját érdeked sokkal fontosabb, mint mások lelki fejlődése. Ez hívhatjuk eltorzult látásnak, vagy eltorzult értékrendnek. Ez ismét egy nehéz kérdés, mert mindenkinek szüksége van térre, fejlődésre; mindenkinek megvan a maga érdeklődési köre. Szükségünk van egy kis térre saját magunk számára, egy kis szabadságra. Ez pedig természetesen okozhat nézeteltéréseket másokkal. Már az által beleavatkozunk mások életébe, hogy élünk. Mert előled szívom el a levegőt! Energiát veszek el a világból, az univerzumból, melyet te már nem vehetsz el. Tehát nézeteltérés van, ha nincsen harmónia. Azonban ha a szándékom tiszta, képes leszek úgy lélegezni, hogy te is tudj. Az alapelv ebből a szempontból: élni és élni hagyni. Ne feledjük el a szent definícióját, természetesen sokféle megfogalmazás létezik, de az egyik az, hogy a szent személy másokért él. Az én szentem nem ellenem, hanem értem lélegzik.
A rossz szándék gyakorlatilag tehát az illúzióra vezethető vissza. Megfelejtkezünk az univerzális értékekről és túl sok hangsúlyt fektetünk személyes érdekünkre. Hányszor ismételtük már „Trinád api szunicséna”?! „Légy alázatosabb a fűszálnál, béketűrőbb a fánál, adj meg minden tiszteleted másoknak, anélkül, hogy azt magadnak elvárnád.” Azt hiszem ez minden vaisnava számára ismert ideál. Mindenki egyetért: „Ó, ez csodálatos!” És hol van a gyakorlati megvalósítás? Nagyon messze vagyunk még attól!
A rossz szándék tehát azt jelenti amikor elfelejtesz mások lelki hasznára dolgozni. Ezt hívjuk himszának, erőszaknak. A fizikális erőszak nem olyan nagy bűn, mert csak a testnek okozol sérülést. A lelki erőszak azonban valóban bűnös cselekedet. Mert ez által a lelket próbálod meg befolyásolni, a léleknek okozol nehézséget.
A rossz szándék épp olyan mint az örvény. Egy rossz gondolattal indul és aztán legyőzi az elmét, majd a mélybe húz. Nem hiszem, hogy egy igaz vaisnava képes lenne így gondolkodni: „Aggodalmat fogok okozni másoknak!” Ez túl van azon, amit el tudok képzelni. De lehet, hogy túl naiv vagyok. És azt sem tudom mit hoz még a Kali júga ebben a tekintetben…
Hogyan kerülhetjük el ezt a gyakorlatban – mindenkinek ugyanazon elv szerint kellene élnie: „Trinád api szunicséna.” Ápoljuk vágyainkat és érzéseinket. Úgy mondják szívünkben ápoljunk gyöngyőrű, meleg érzelmeket a bhaktákkal kapcsolatban.
El kell jutni arra a magas szintre ahol tökéletesen értjük egymást. A légkörnek nagyon nyíltnak és bizalommal telinek kell lennie és a kommunikációnak is nagyon nyitottnak. Természetesen bizalmi légkör nélkül nem lehet nyílt a kommunikáció sem. Ezért úgy gondolom ez az első.
Az írásokban azt olvassuk, hogy a vaisnavák gyöngyszemek, a világ igazgyöngyei. Ezek után nem hiszünk benne, hogy a mellettünk ülő vaisnava is az?! Szabaduljunk meg ettől a fajta gondolkodástól. Mindig készek vagyunk meglátni a hibákat vagy az aggodalmaskodni. Még fényes nappal is démonokat látunk.
Védd magad, ne csatlakozz olyan beszélgetéshez ahol két bhakta egy harmadikról beszélget, de nem szépen.
Azonnal kritizálni kezdik a harmadikat, negyediket, és az ötödiket… Ez nem szadhu-szanga. Ez pletyka. Ne csatlakozz ehhez, mert ez tökreteszi, megmérgezi a hangulatot. Mert ha rossz dolgokat mondasz egy harmadik személyről el tudod képzelni mi fog történni ha nem leszel jelen? Ugyanaz. Véget kell tehát vetnünk ennek az irányzatnak. Teremtsük meg a bizalom légkörét.
Aztán a következő lépés, ennek a légkörnek a megteremtésében az, hogy hagyjunk fel a kritizálással. A második pedig a nyílt beszéd. Ha van valami gondom veled, akkor HOZZÁD kell fordulnom, nem egy harmadik személyhez. Nyitottnak, elég tisztulnak, és elég bátornak kell lennünk ahhoz, hogy beszélgessünk egymással.
Ha valaki nem kéri a segítséget akkor nagyon alázatosnak, erősnek és könyörületesnek kell lenned, hogy tudj segíteni. Másképp az emberek erőszaknak érzik majd, lelki erőszaknak. Ha valaki tehát nem kér meg: „Kérlek mond el a hibáimat”, akkor NE adjunk egy hiba listát, sokkal inkább egy pozitív listát. A vaisnavák is emberi lények. Általában. Lehet, hogy van néhány angyal is köztük, de általában egyszerű emberi lények. Ha úgy állsz hozzá: „Gurudév megmondta, hogy kelj fel korábban és végezz több szolgálatot!” Az illető meg fogja tenni, de nem könnyű szívvel. De ha azt mondod: „Gurudév mindig értékeli az igyekezeted. Krsna biztosan elfogadja szolgálataidat.” És ez nem csak hízelgés! Azt mindenképpen el kell kerülnünk, mert az a csalás egy másik formája. Azonban tényleg értékelni mások jó tulajdonságait és azokra koncentrálni, próbáld ki és megtörténik a csoda. Nemcsak másokban hanem saját elmédben, saját gondolkodásmódodban is. Szárnyalni fognak és téged is jóérzés tölt majd el.
Látnunk kell ezt a tendenciát, és meg kell próbálnunk a jót látni. Ily módon Krsnához hasonlóvá válnak a bhakták. És már sokszor mondtam nektek: Krsnát nem érdeklik a hibáid és rossz tulajdonságaid. Hanem meglátja azt az apró szikrát benned és friss levegőt ad ennek a kis szikrának, hogy lángra kaphasson. Nem érdeklik a hibáid. Csakis az igyekezeted a jóra érdekli és azt próbája meg erősíteni. Nekünk is hasonlóan kell gondolkodnunk – a jószándékot kell meglátnunk, a jó képességeket, a jóra való hajlamot másokban és figyelmen kívül hagyni vagy megbocsájtani a hiányosságokat. Mi a fontosabb, egy apró hiba, vagy a nagy odaadás?
Ha az a szolgálatod, hogy felhívd a bhakták figyelmét a hibáikra, akkor nagyon nehéz szolgálatot kaptál. Ez csak az elsőrendű bhaktának való. Mert ezt szolgálatot úgy hívják „guru”. Néha a hibáidra is figyelnie kell. A gurut nem szennyezi be ha a hibáidra figyel. Azonban ha mi fordítjuk figyelmünket mások hibáira beszennyeződünk. Akkor a hiba nem kívül jelenik meg, a másik személyben, hanem a saját elmémben. Ezért mindenképpen el kell kerülnünk ezt.
Váljatok tehát olyanná mint Krsna! Mindig lássátok meg a jót másokban! Fejlesszük, oktassuk magunkat. Az alázatos lelkek sosem vesznek el. Soha.