Sharanagati

(Szvámí Tírtha 2017. 01. 06-i szófiai reggeli tanításából)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Most beszéljünk egy kicsit a barátságról, mint lelki gyakorlatról. Néhányan úgy vélik, hogy a barátság egyszerűen egy érzés. Ahogyan említettem, jó érzés az, ha van mellettünk valaki. Mások szerint a barátság egy tudatállapot – a másokkal való találkozás során, valójában, mint egy barát közelítetek a létezéshez. Érzitek a különbséget? Ez egy mélyebb, tudatosabb megközelítés. Azt mondhatjuk, hogy a következő szintje a barátságnak, amikor az már lelki gyakorlat. Püthagorasz az összes emberi kapcsolat közül a barátságot helyezi a legmagasabbra. És ad egy magyarázatot: „A barátság ugyanazon értékek és érzések közös birtoklása.” Jól hangzik. Van ilyen barátotok? Esetleg ti vagytok ilyen barátok? Ne feledjétek, a barátság kölcsönös kapcsolat, nem csak egyirányú. Nem csak arról szól, hogy elégedettek vagyunk, hogy van ilyen barátunk, hanem nekünk is készen kell állnunk ilyen baráttá válni.

Meg tudjuk magyarázni, hogy mit jelent a barátság? Szerintem nem. Csak megtörténik. Ebben az értelemben nagyon hasonló a szerelemhez. El tudjátok magyarázni, hogy mit jelent a szerelem? Nem, csak eltölt benneteket. Ámor megjelenik, eltalál titeket a nyilával és meg is történik. A barátság is valami nagyon hasonló. Nem tudjátok megmagyarázni, csak megtörténik – barátság első látásra. Ennek ellenére keményen kell dolgoznunk egy barátságért. A kezdeti szimpátia és vonzalom ott van, de ahhoz, hogy felépítsétek és megerősítsétek ezt a barátságot, nagyon sokat kell dolgoznotok.

És mi a különbség a barátság és a szolgálat között? A szolgálat során egy kicsit más a helyzet – az egyik magasabb, a másik kicsit alacsonyabb szinten áll. A barátság természete az, hogy egyenlőek vagyunk. Az jó, ha van egy feljebbvalónk, de az még jobb, ha egyenrangúak vagyunk. S néha, ha valakit sok ideig szolgálsz, akkor egy idő után barátként, szinte egyenrangú félként kezd kezelni. Tehát, ha meglehetősen hosszan hűséges szolgaként szolgáljuk Istent, akkor egy idő után esetleg barátként viszonyul hozzánk: ‘Rendben, a szolgálatkészsége kiállta a próbát, szükségem van ennek a bhaktának a segítségére’.

A barátságnak nagyon tisztának és őszintének kell lennie. Az anyagi ambíciók és a kihasználás nem férnek bele. Olykor még azt sem bánjátok, ha a barátotok kihasznál benneteket. Ha ez fokozza a raszát, akkor olyan lesz, mint egy színdarab – nem játszma, hanem egy játékosság – akkor az rendben van. De alapvetően nagyon őszintének kell lennie. Egy ilyen barátság egy igazi kincs!

Néha azt mondják, jobb egy őszinte ellenség, mint egy hamis barát; akkor minden világos, hogy ki kicsoda a kapcsolatban. Úgy tartják, hogy a barátságban, mint emberi kapcsolatban az eredeti isteni kapcsolat vetül ki. Ezért mondhatjuk, hogy az eredeti forma az az isteni kapcsolat. Hogyan létezhet egy ilyen szép és jelentőségteljes kapcsolat a Földön? Azért, mert létezik a lelki birodalomban is? Csak ez lehet az oka! Tehát, ha létezik itt a Földön, meg kellene tudnunk találni odaát is.

(folytatása következik)