Sharanagati

(az előző hétfő folytatása)

Nézzük csak, számoljunk egy picit – tudom, hogy ez egy száraz dolog, mégis számoljunk! Először is lássuk csak a Rg-véda kódját – ahogy a múltkori leckén megvitattuk, számos különböző részből, himnuszból és fejezetből áll – egészen pontosan 216 fejezetből áll. Amennyiben a fejezeteket a Rg-véda tér-komponensének tekintjük, akkor ehhez a számhoz még hozzá kell vennünk az idő kulcsszámát is, amely kettő volt. Kettővel osztva a fejezetek számát pedig megkapjuk a 108-at.

Ez egy érdekes szám! 108 – tudtok nekem olyan példát mondani, amelyben szerepel a 108? A dzsapa-málá, igen! A főbb gópík száma – helyes. Szintén 108 az Upanisadok száma, emlékeztek? A Szannjászíknak is 108 hagyományos neve ismeretes. Tehát számos alkalommal találkozunk a 108-as számmal.

Számoljunk még egy kicsit? Kérlek Benneteket, segítsetek ebben! Hány lélegzetet veszünk percenként? Tizennyolcat!? Lépcsőmászás után bizonyosan, most azonban számoljunk tizenöttel! Most, hogy békések vagyunk, elcsendesedtünk – tizenöt. Mennyit jelent ez óránként? Átlagos emberi élőlények számára ez 900-at tesz ki. Rendben, tehát óránként 900-szor veszünk lélegzetet. Mennyi ez naponta? 21 600 – igen, köszönöm! Volna még egy másik kérdésem is – vajon mennyi fohászt kellene elmondanunk? Úgy vélem, minden egyes lélegzetvételünkkel a Legfelsőbbet illene dicsőítenünk, vagyis legalább 20 000 fohászt kellene naponta elzengenünk. Ám ahogy tudjátok, a nap is két részből áll – nappalból és éjszakából – van tehát kifogásotok arra, hogy éjszaka ne zengjétek a fohászokat. Tehát ha csupán a napközbeni fohászokat számoljuk, akkor megfelezzük az említett számot – mennyi is ez? 10 800, igen – most pedig Kali-juga van, tehát lélegzetünk számát eloszthatjuk százzal. Mennyi is az? 108. Ez szintén azt mutatja, hogy valamilyen módon össze vagyunk kapcsolódva ezzel a különleges számmal, hiszen még a lélegzetünk, a testi funkcióink is e ritmushoz igazodnak. Éppen ezért mondhatjuk, hogy a 108 egy kozmikus szám, valamilyen módon e kozmikus szerkezet különböző elemei közötti rejtett kapcsolatot jellemzi. Nagyon hasznos tehát minimum 108 mantrát vagy fohászt elzengeni naponta, mert így kapcsolódhattok be az univerzum fenséges, rejtett ritmusába. Valamilyen módon tehát a Szent Nevek málánkon való zengése összekapcsol minket ezzel a rejtett valósággal.

Amennyiben azt mondjuk, hogy a 108 egy kozmikus szám, akkor számoljunk egy picit tovább. Mit gondoltok, mennyi a Hold átmérője, illetve a Hold Földtől való távolsága közötti arány? Találjátok ki! Segíthetek? Ez az arány a 108. Meglepő, ugye? Volna egy másik kérdésem is: mit gondoltok, mennyi a Nap átmérője illetve a Nap Földtől való távolsága közötti arány? Mit tippeltek? Igen, szintén 108. Még egyetlen lépéssel kell továbbmennünk, mivel a Föld és a Hold átmérője közötti arány szintén 108. Ezek tradicionális számok, ám ha utánanéztek a legfrissebb asztrológiai számításoknak, kisebb eltéréseket fogtok találni a számokban – például 108 és egy pici, vagy 109 és egy pici. A 108 misztikus szám az indiai Szentírásokban, és van néhány folyamatban lévő kutatás ezzel kapcsolatosan Indiában – ez információim forrása. Amikor pedig utánanéztem a tényleges számoknak, azok nagyon közel állnak ehhez az arányhoz. Ha figyelembe vesszük az ókor múltját, amikor még nem volt ilyen típusú lézertechnika, miegymás, úgy vélem, még a mérés is elég közel esik az aktuális távolsághoz, az arányról nem is beszélve! Hiszen hiába ismerjük a számokat, ha nem tudjuk az arányokat, akkor nem értjük meg a kapcsolatot a realitás különböző szintjei között. Kérlek Benneteket, dzsapázás közben emlékezzetek arra, amely összeköt Benneteket ezzel a megnyilvánult valósággal. A lélegzetetek szintén e lüktetés része.

Van néhány kozmológiai elmélet, amely az univerzumot hal formájúnak írja le. Eléggé különös, főként, ha a Srímad Bhágavatam 5. énekét megnézzük, ahol a Sisumára bolygórendszerek leírását találjátok – ezt szintén egy nagy halhoz hasonlítják. Az összes többi bolygót pedig ennek a hatalmas kozmológiai halnak a különböző részein helyezték el. Mindazonáltal, a Puránák leírása, mondhatni teljesen eltér a jelenleg érvényes tudományos paradigmáktól. Ám ha a Puránák világnézetét az igazság egy költői leírásaként fogjuk fel, akkor mindig elérjük a célunkat.

Érdekes módon a védikus indiai hagyomány szerint a Hold magasabban lévő planéta, mint a Nap. Másrészt a Hold olyan, mint a kapu, a Nap pedig mint egy kijárat az anyagi világból. Kapu, mivel odamehetsz és vissza is térhetsz – vagyis a Hold egy olyan hely, ahonnan visszatérhetsz. A Nap pedig a végső kijárat, amelyen keresztül elmenekülhetsz az anyagi világból, hiszen a Nap a megvilágosodás ösvényének szimbóluma. Ahogyan a Rg-védákban fohászkodtunk, hogy „Óm tad-visnó – Hadd világítsa meg az isteni Nap a meditációmat!”, ehhez hasonlóan lelki erőfeszítéseink célja is ez az isteni megvilágosodás kell, hogy legyen.