Sharanagati

(Tírtha szvámí 2017.10.03-ai szófiai reggeli tanításából)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Nézzünk egy másik példát az irigységtől való megszabadulásra. Ha ásramban laktok, előfordul, hogy tudat alatt irigyek vagytok a vezető pozíciójára és azt gondoljátok: ‘Nem is végzi szépen a szolgálatát; Én jobban csinálnám! Már megint hibázott, engem meg csak hajszol, hogy végezzek még több szolgálatot…’ Ebben az esetben a legjobb terápia az, ha nektek kell ugyanazt a szerepet betöltenetek. Akkor azonnal szembesülni fogtok a vezetői pozíció összes előnyével és hátrányával egyaránt. Ezt a módszert Gurudév sokszor alkalmazta Magyarországon, és ebből kifolyólag egy úgymond, forgó rendszerű vezetésben állapodtunk meg. Egy hónapig az egyik, utána pedig a másik bhakta volt felelős mindenért. Tudjátok, amíg beosztott szerepben vagytok, addig lázadtok; de amint vezető helyzetbe kerültök, rögtön megértitek, hogy ez a lázadás nem valami pozitív dolog.

Bhaktivinód Thákurtól szintén olvashatunk néhány jó tanácsot arra vonatkozólag, hogy miként lehet ezeket a berögzült, rossz mintákat tetten érni, átalakítani. Ő azt mondja például, hogy a hűtlenséget házassággal szentesítve, a büszkeséget pedig alázatos szolgálatokkal kell kontrollálni. Tehát vannak lehetőségek, amikkel ezeket a rosssz berögződéseket harmonizálni vagy helyettesíteni lehet.

Kétségkívül az irigység az egyik utolsó ellenségünk a lelki fejlődés útján. Mégis, ha bízunk abban, hogy a folyamat számunkra is működik, akkor sikerre fogunk jutni. Azonban ahogy említettük, eleinte néha még a lelki gyakorlatok is hozhatnak úgymond némileg megkérdőjelezhető eredményt, például, hogy egyre büszkébbek lesztek. Ennek ellenére tovább kell folytatnunk ezt a lelki utat és a megtisztulás egyszer csak bekövetkezik. A legjobb orvosság pedig az összes nehézségre, a Szent Nevek tiszta zengése.

Az irigységre jó megoldás lehet még, az osztozás, mivel ez is egyfajta ragaszkodás. Olyasvalamihez ragaszkodtok, ami nem létezik. Tehát vagy belekóstoltok ugyanabba a szolgálatba, amire irigykedtek vagy lemondtok róla, de teljesen, nem csak színleg!

Jógésvar kérdése: Lennél olyan kedves és mondanál példát abból az időszakból, amikor még Te is tanítvány voltál, hogy miként küzdöttél meg ezekkel az ellenségekkel?

Tírtha szvámí: Még mindig tanítvány vagyok és nem győztem le az irigységet, mivel irigykedem az odaadásotokra. Mégis reménykedem abban, hogy ez az ellenség segíteni fog nekem a fejlődésben.

Irigység … igen! Amikor azt láttam, hogy Gurudév mennyire szeret egy másik bhaktát, nagyon irigy voltam. Viszont csak egy kicsit, mivel azt is megértettem belőle, hogy: ‘Várjunk csak egy pillanatra, ha ők boldogok, akkor én is az vagyok!’

Akkor értettem meg, hogy van valami, ami még az én elégedettségemnél – hogy például elnyerem mesterem figyelmét – is magasabb szintű, mivel láttam ennek a lelki szeretetnek a megnyilvánulását. Átjött valami, valami isteni a kapcsolatukból! És az, hogy akár csak szemlélhettem ezt az isteni megnyilvánulást – teljes elégedettséget okozott! Természetesen az összes tanítványát nagyon szereti a mesterünk. Valójában, még mindig nagyon rajongok ezért a hittestvéremért, aki Gurudév egyik kedvenc tanítványa volt.

Viszont, ha arra kérdezel, hogy mi a személyes tapasztalatom, akkor az jut az eszembe, amikor megpróbáltam elnyerni Gurudév figyelmét, éppúgy ahogy mások figyelmére is szomjazunk. Ám amikor rájöttem, hogy erre nincs szükség, akkor végtelen béke töltött el.