Archives

Calendar

August 2020
M T W T F S S
« Jul    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




Туласи

(Szvámí Tírtha 2013. májusi szófiai tanításából)
 
(az előző pénteki tanítás folytatása)
 
„Nem akarok megszabadulni sem a boldogságtól, sem a szenvedéstől; történjen minden a korábbi karmám szerint. E pillanattól fogva inkább arra vágyom, hogy soha ne veszítsem el Krsna kegyét azzal, hogy csak azért fohászkodok, hogy bármilyen eshetőséggel szembe tudjak nézni. Mostantól arra vágyom, hogy bármilyen apró-cseprő dolgot is kapok, az a legfelsőbb elrendezés nektárcseppje legyen. A menny és a pokol kérdése alsóbb szinteken dől el.”[1]
Ez az ok, amiért arra kérünk Benneteket, hogy gyakoroljátok a bhakti-jógát. Ez nem a bűneinktől való feloldozásnak a folyamata, ez nem az a folyamat, mellyel a mennybe jutunk vagy felszabadulunk, hanem az a folyamat, amellyel a Jóistent elégedetté tehetjük. Ez a folyamat Róla szól, nem pedig rólatok. Ha mégis csatlakozunk, ennek a képnek a részévé kell válnunk. Máskülönben, ha felemelitek a bototokat az nem jelent semmit. De, ha Krsna szolgálatáért emelitek fel a bototokat, az nagyon figyelemreméltó. Ez a különbség a hétköznapi emberi cselekedetek és az Isten felé történő elkötelezettség között.
S még valami: „Ahhoz, hogy mentesüljünk a visszhatásoktól avagy abbéli törekvésünktől, hogy a Pokolba vagy a Mennyországba kívánunk eljutni…” Látjátok, a Mennyország elérése iránti vágyunktól is meg kell szabadulnunk!” „…jóval alacsonyabb szintű közvetítőkre van szükség; ők is véghez tudják vinni.” Tehát, még a Mennytől való megszabadulást is el kell nyernünk.  „Ám pozitív megvalósításként egyedül Krsna kegyéért kell fohászkodnunk és sohase próbáljuk minimalizálni korábbi karmáinkat, a téves felfogásból eredő negatív cselekedetek eredményét. Nem érdekel az ‘útlevél’; ‘vízumot’ akarok. Ha megkapom a vízumot, akkor semmiféle útlevél probléma nem fog zavarni engem – ez valami ilyesmi. Tehát pusztán a májá és a tévhit felszámolása az semmi. De egy pozitív megvalósítás Krsna felségterületén az egy jóval magasabb dolog. Máját elhagyva elérhetjük Viradzsát, Brahmalókát, megkaphatjuk a muktit (a felszabadulást), eljuthatunk az anyagi és lelki világ határáig. De miért is kellene pazarolni az energiámat, hogy helyet biztosítsak a magam számára a marginális síkon (az anyagi és a lelki világ határa)? Minden próbálkozásom középpontjában a Gólókabéli helyzet elnyeréséért való fohásznak kell lennie és ez lesz a legmagasabb rendű jutalom. Csak azért imádkozom és automatikusan minden más valóra válik”.
Tehát, ez vallásunk alapelve. Mindennek a háttere a tudatosság, az Isteni tudatosság. Semmi sem független az Ő akaratától. S útmutatóink, tanítóink segítenek bennünket abban, hogy beteljesítsük és megvalósítsuk ezt, s ily módon képesek leszünk erre a látásmódra. Ahhoz, hogy az átman szintjére eljussunk, lelki látásmódra van szükségünk.  
Valójában Sríla Srídhar Mahárádzs nem igazán szerette ezt a mantrát, miszerint ‘Tulaszít imádom, azért, hogy megmeneküljek a bűneimtől’. Ez számára üzletnek tűnt. ‘Az azonnali nyereség érdekében teszek valamit.’ Szolgálói hangulattal kell, hogy rendelkezzünk – Tulaszí kedves Krsnának, azért szolgáljuk Tulaszít, mert Krsna szereti. 
Egyszer néhány bhakta Navadvipban járt, ahol a szent helyeket látogatták meg. Miután visszatértek Sríla Srídhar Mahárádzs templomába, megkérdezte tőlük: „Hogyan telt a napotok?” Így válaszoltak: “Ó, nagyon élveztük a kirándulást!” Ez a válasz nem igazán volt helyénvaló, így belefogott a magyarázatba: „Élvezni? Megpróbáljátok élvezni a szent helyet?”, majd tartott egy tanítást, melyben útmutatást adott erre a témára vonatkozólag. 
Látjátok, ez a nagy lelkek páratlan képessége. Vétesz egy kis hibát és ők egy nagy tanítást adnak belőle! Egyrészt úgy hiszem, mindannyian rendelkezünk ezzel a képességgel. Mégis, sajnos mi nem tartozunk a nagy bhaktákhoz. Mivel bennünket valóban jelentéktelen dolgok bántanak az életben, addig az ő neve: Bhakti Raksak – az odaadás védelmezője. Tehát bármikor is követtek el hibát ezzel kapcsolatban, akkor ő kész harcolni a lelki dolgok érdekében. Ez a mi reménységünk – hogy a feljebbvalóink mindig ki fogják javítani a hibáinkat vagy a helytelen cselekedeteinket. S a szolgálatunkat illetően meg kell próbálnunk a lehető legtisztábbnak és legönzetlenebbnek lennünk. Ennek ellenére bármilyen cselekedet – akár anyagi, akár lelki – bizonyos eredményeket vonz maga után. Bizonyos fajta cselekedetek bizonyos fajta eredményekkel, másfajta cselekedetek, pedig másféle eredménnyel járnak. Tehát óvatosnak kell lennünk a szavainkkal, a cselekedeteinkkel és a gondolatainkkal is, mert a tisztaság a szeretet függvénye. 
 
(folytatása következik)
 
1. Sríla Srídhar Mahárádzs: Az arany lajtorja. 3. fejezet „A legtisztább fohász”


Leave a Reply