Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




“Óh, Pártha, boldogok a ksatriják, akiknek magától adódnak ilyen lehetőségek a harcra, megnyitván számukra a felsőbb bolygók kapuját.”[1]

Ez a vers egy tanács a ksatrijáknak; ők a harcosok, vagy úgy is mondhatjuk – a lovagok. Vannak lovagok ebben a szobában? Titkos lovagok? A lovagok ideje lejárt. Nagyon is hiányoznak az ilyen emberek – akik mértékletességben élnek, akik erőteljesek, odaadóak, és mindig készek segíteni másokat. Az isteni kapcsolat által van erejük arra, hogy másokat segítsenek.

Most egy nagyon speciális korban élünk, amikor azt gondoljuk, hogy képesek vagyunk megoldani a kérdéseket és problémákat az isteni kapcsolat nélkül. Ezért manapság hiányoznak a ksatriják. Elektromos gépeket használunk, vagy másfajta energiát, gépeket, vagy a pénzt a problémák megoldására. De nem szabad elfelejtenünk, hogy az áldás végső soron az isteni kapcsolatból származik. Lehet, hogy az eredeti, vagy klasszikus értelemben nem vagyunk ksatriják, de ha azt kérdezném: „Vannak harcosok ebben a szobában?” – akkor többen mondanák azt: „Igen, kész vagyok harcolni a jó cél érdekében, a célomért.” De isteni kapcsolat nélkül egy lovagból jelentéktelen utcai-harcossá válsz. Ezért ne feledkezzünk meg erről az isteni kapcsolatról. Szimbolikusan is lehetünk ksatriják – az igazság harcosai. Nem saját magunkért harcolunk, hanem az igazságért.

Mi egy harcos kötelessége? Egyértelműen a harc. De valamilyen magasabb elvért. Valójában ez a jel vagy a minőség, ami a szentet jellemzi – hogy kész életét valamilyen magasabb célnak szentelni. A szent harcos még az életét is képes feláldozni mások lelki hasznáért. Ha egy ksatrija, vagy harcos életét veszti a csatában… Két lehetőség van: vagy nyer és mindent megkap; vagy meghal és a mennyországba jut.

Egy ksatrijának elég egyszer meghalnia a tökéletesség eléréséért. Elesvén a csatatéren eléri a mennyországot. De van egy másik kaszt, az emberek egy másik csoportja – ezt a csoportot hívják bráhminoknak. És a bráhminoknak sokszor kell meghalniuk. Mert az ő fejlődésük, nem ilyen egyszerű: meghalok és elérem. Nem, meg kell halniuk a tudatosság alacsonyabb szintje számára, és tovább kell fejlődniük. Minden lépés, amit megtesznek egyfajta halál, halál az alacsonyabb számára és újraszületés egy magasabb dologra. Ebben az értelemben bráhminok is vagyunk: meg kell halnunk a korlátozott számára, és újra kell születnünk a magasabb célokért.

A bráhmin végső soron önmagával harcol. Saját magát akarja legyőzni. A szentírásokban az áll, hogy a legnagyobb veszteség nyereség. És a legnagyobb győzelem, az önmagunkkal szemben aratott. Ha valaki tudja ezt, az intelligens; ha valaki megérti, az bölcs. Ha valaki legyőz másokat, az hatalmas; ha valaki legyőzi önmagát, az… ? Hős.

Váljunk hát mind ksatrijákká, hősökké, bráhminokká, és még sok más tulajdonság van, amit el kellene érünk. Ha szimbolikus harcosok vagyunk, ha szeretnénk legyőzni a saját hibáinkat, sokat kell kockáztatnunk. Ennyit tehát a ksatrijává válásról, harcolnunk kell a hibáink ellen. És a szent célokért is harcolnunk kell.

De a versben ez áll: a ksatrijáknak boldognak kell lenniük, hogy harcolhatnak! Ne sajnálkozzatok hát: „Tele vagyok hibákkal, rossz szokásokkal, hiányosságokkal.” Legalább vannak ellenségek, amik ellen harcolhatunk! Legalább elfoglalhatjuk magunkat a lelki fejlődésben. Ezek a hiányosságok, és nehézségek a javunkat szolgálják. Ezek a lehetőségek a harcra váratlanul jönnek. Néha azt gondoljuk, hogy megnyertünk egy csatát, és így gondolkodunk: „Ah, ez a békesség.” De hirtelen, váratlanul, jön a támadás. És akkor lehet, hogy elveszíted a türelmed: „Ah, megint!” Nem, legyünk boldogok, hogy újabb lehetőséget kaptunk arra, hogy megmutassuk odaadásunkat.

Legyünk tehát boldogok, ha újabb esélyt kapunk arra, hogy fejlődhessünk. Kérlek, emlékezzetek erre a versre, de nem csak akkor, amikor simán mennek a dolgaitok, hanem akkor is, amikor előre nem látható nehézségek jönnek. Amikor azt érzitek: „Elég volt!” Akkor emlékezzetek: „Ah, boldognak kellene lennem, hogy esélyt kaptam arra, hogy lelki javamért harcolhassak.” És akkor extra energiát kapsz.



[1] Bhagavad-gítá 2.32.



Leave a Reply