Sharanagati

(Szvámí Tírtha, 2018.08.13-ai ludastói tanításából, mely „A női szerepek”-ről szól)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

Labanga kérdése: Gurudév, még a legelején említetted, hogy mit gondolnak a férfiak a nőkről. Esetleg meg tudnád osztani velünk, hogy egy szent ember hogyan gondolkodik a hölgyekkel kapcsolatban?

Szvámí Tírtha: Köszönöm szépen, ez a kérdés is ott volt a listámon. Nos, visszatérve ahhoz a történethez, amikor egy, addig ismeretlen bhakta hölgyhöz kaptam meghívást, aki azzal a kérdéssel kezdte a beszélgetést, hogy: „Mahárádzs, mi a véleményed a nőkről?” Mire ezt feleltem, „Tudod, kevesebb agykapacitással rendelkeznek, és másodrendű emberek.” Erre aztán úgy reagált, hogy: „Mahárádzs, hol akarsz ma este aludni, mert az én házamban nem fogsz!” S ezzel meg is alapoztuk a barátságunkat. Ezen a látogatáson megbeszéltünk bizonyos alapvető szabályokat, hogy például milyen viselkedés ajánlott az aszkétáknak, vagy a férfi bhaktáknak a nőkkel kapcsolatban. Tudjátok vannak bizonyos szabályok, mint például Dváraka hölgyei nem ölelhetik meg Krisnát, amikor hazatér hozzájuk, de a szívükben odaszaladtak és magukhoz ölelték Őt. A lényeg, hogy a hölgyek általában nem ölelik meg a szannjászíkat. Ilyesféle dolgokról beszélgettünk még az otthonában, majd később kivitt a reptérre, és mivel egy nagyon melegszívű valaki volt, így amikor elbúcsúztunk, akkor természetesen lendítette ölelésre a karjait modván „Ó, Mahárádzs!”, majd hirtelen megdermedt a levegőben. Közben eszébe jutott az, amiről beszélgettünk, hogy egy szannjászí ne a nőt ölelgesse, hanem a női princípiumot ölelje magához. Azonban ez mégiscsak egy nő ölelése lett volna, ezért torpant meg a levegőben. Majd végül természetesen mégis átöleltem a hölgy vállát, és így ez egy nagyon szép és jelentőségteljes búcsúzás lett.

Tehát a kérdésed az volt, hogy mi egy szent ember véleménye a nőkről. Mutassatok még egy vallást, amiben a legtekintélyesebb, legmagasabb pozíciót elérő férfi legközelebb nőként, azaz gópíként akar megszületni. Azt hiszem ez elmondja az egész folyamatnak az eszményét, illetve azt is, hogy miként viszonyulunk az egyetlen férfihoz ebben a világmindenségben.

S az én személyes véleményem a hölgyekről az, amit jóférjedtől tanultam, hogy az asszonynépek a hangja messzire ér. Ez azt jelenti, hogy ti nagyon erőteljes prédikátorok vagytok, elértek oda is, ahová én nem, ti meg tudjátok változtatni, amit én nem. Ti fel tudtok emelni ott is, ahol én már nem, de csak akkor, ha igazi lelki nőként éltek. Ha a hétköznapi nők életét folytatjátok, akkor ezeket a lehetőségeket, amik pontosan ennek a tekintélyes női létformának a szentségével adatnak meg, sajnos elszalasztjátok. Ez az én személyes véleményem a hölgyekről.

Labanga: Ez azt is jelentheti, hogy van olyan eset, amikor a tanítvány a Guru ellenére is kegyet gyakorol ott, ahol Ő azt nem teheti meg?

Szvámí Tírtha: Igen. Ez minden tanítványra igaz, ha a kegyelem szampradájába tartozunk, akkor aki a legvégén van a láncolatnak, azzal kell a legkegyesebbnek lennünk. Mert Kṛiṣṇa kegyes, Rádhárání még kegyesebb, Balarám pedig még Rádháránínál is kegyesebb. Gurudév pedig még Rádháránínál is kegyesebb, és akkor ki a legkegyesebb? A vaisnava. Tehát, aki a láncolat végén van, annak kell a legkegyesebbnek lennie.

Krsna-prijá: Kérdezhetek valamit a férfiakkal kapcsolatban? Mi a véleményed az olyan, férfiakról, akik gyakran váltogatják a partnereiket, mivel sok ilyen esetet látok magam körül.

Szvámí Tírtha: Ezt nem támogatom.

Krsna-prijá: Igen, nyilvánvaló, hogy nem támogatod, de mit gondolsz, mégis mi késztet egy embert arra, hogy így viselkedjen?

Szvámí Tírtha: Az, hogy valakit miért üldöz ez a vágy, ez a keresés, azt nem lehet tudni. Erősebb illúziórikus befolyás, valamiféle hiány, vagy esetleg nem túl érett lélek, ki tudja?! De nem is ez a kérdés, hanem hogy ki az, aki még hisz egy ilyen embernek? Mondjuk ez az illető már éppen  az ötödik nőjét fogyasztja el, ti meg azt hiszitek, hogy ő örökre gondoskodni fog rólatok? Ha ezt elhiszitek, akkor az a ti hibátok lesz!  Tehát mindig éljünk a helyzet megfordításának az esélyével. Tehát, hogy az illető miért viselkedik úgy, azt nem tudom, de hogy én miért viselkedek úgy, na ezt érdemes vizsgálni! De, ha hisztek egy ilyen alaknak, akkor ti vagytok a legostobábbak. Tehát azt kell megnézni, hogy mi az oka az én viselkedésemnek.

Máskülönben, nemrégiben került a kezembe Beinsa Duno könyvecskéje az asszonyokról. Eddig azt hittem, hogy én ultraortodox vagyok a meggyőződésemben, de elolvasva ezt a könyvet be kellett látnom, hogy én abszolút liberális, szabadelvű gondolkodó vagyok ezen a téren, míg ő teljesen ortodox. Például azt mondja, hogy ha egy nő csak egyszer is csúnyán szól, az nem igazi asszony. Ezek nagyon, nagyon szigorú szabályok, és nagyon magas eszmék, gyakorlatilag megvalósíthatatlanok. Én ezt nem bánom, hogyha még nincs a birtokotokban, tudom hogy ez megvalósíthatatlan, de ez nem baj, csak törekedjetek rá, tekintsétek ezt egy eszménynek. S, ha van egy eszményképetek, akkor tudtok afelé haladni. Van cél, s ez mennyire szépen megemeli az ember tudatszintjét! Hihetetlen! Azt hiszem az időnk lejárt, de csak félbeszakítani tudjuk ezt a beszélgetést. Az elmélet után most itt az idő, hogy éljetek a gyakorlás lehetőségével. Javarészt arról beszélgettünk, hogy mit jelent egy nagyon erkölcsös, nagyon szattvikus, tiszta standard szerint élni, de ne maradjatok meg csupán itt, hanem váljatok egy tökéletes női gyakorlóvá. S azt hiszem nektek nagyon könnyű azonosulni a gópíkkal, akiknek az élete és szíve csak odaadással és szolgálattal van tele. A legtöbb esetben egy ilyen várakozásban élünk. Lehet, hogy ez még nincs a birtokotokban, de az jó, ha vannak álmai az embernek. Legyenek álmaitok!