Sharanagati

(az előző rész folytatása)

A tömeg erejének, az energia erejének és a világosság erejének is van hatása a hitünkre, a hitünk felépítésére. És ez a vers azt mondja, hogy egy bizonyos fajta hitet kell kifejlesztenünk ezen tulajdonságok szerint. Ha valaki tehát fény típus, fény típusú hite lesz. Ha valaki energikus típus, nagyon aktív lesz a vallása. És ha valaki nagyon masszív, tamaszikus lesz a vallása. Ha azonban pozitív oldalról nézzük, azt jelenti, hogy szilárd lesz.

Mert még a gunák is, még az anyagi tulajdonságok is átalakíthatóak lelki tulajdonságokká. Mi a tamasz lelki értelemben? Mi a sötétség?

Jasódá: Vipralambha[1].

Tírtha Mahárádzs: Nem, arra gondoltam, hogy ez Krsna, mint fekete Isten, sötét Úr. Egyébként lehetnek különböző magyarázatok. És akkor lelki szinten a masszív szilárdat jelent majd, a radzsaszik az aktív elvet jelenti majd, és a szattvik a jó szándékot, a tökéletes célra való koncentrálást.

Ahogy tehát megtanultuk, hogy van ez a három különböző minőség, most már megvan az eszközünk, hogy megítéljünk másokat: „Prabhudzsí, a hited ma olyan tamaszikus!”  Vagy másvalakit így: „Pff, egy radzsaszikus bhakta!” Soha ne kövessétek el ezt a hibát. Nem arra való, hogy másokat megítéljünk, hanem, hogy szembe nézzünk önmagunkkal a tükörben.

Nemrég beszélgettem egy bhaktával, és elmesélt egy történetet: „Egyszer annyira frusztrált voltam, hogy megátkoztam egy személyt.” Azt mondtam: „Bábá! Megátkozni valakit – ez nem szép!” „Igen, de oly módon átkoztam meg, hogy tisztuljon meg minden bűnétől.” Erre az átokra nem volt válaszom.

De ha megengeditek, hogy nagyon személyes legyek, egy éve valaki megátkozott. Amikor Szófiába igyekeztem, ahogy átléptem a határt, valaki felhívott telefonon, és persze tudta, hogy kívül sokkal drágább, és fél órán keresztül ez a valaki azt magyarázta nekem, hogy „Megátkozlak! Megátkozlak, hogy addig ne legyen nyugodt az álmod, amíg ki nem javítod egy hibádat.” Így válaszoltam: „Csak egy hibát?! Óh, ma nagyon kegyes vagy.” És tudjátok, telt-múlt az idő, és nagyon nyugodtan aludtam, de nem tudtam kijavítani ezt a hibát. De ezen év folyamán, sok más bhakta segítségével, valahogy ez a súlyos hiba elillant. Mint egy szellem, semmivé vált! Szóval, mikor egy év után találkoztam ezzel a személlyel, aki olyan dicsőséges volt, hogy megátkozott, azt mondtam neki: „Köszönöm az átkod! Bráhmin vagy, és a bráhminok átka működik. Az átok hatására eltűnt ez a hiba. És mivel egy bráhmin átka oly erős, megáldanál kérlek?”

Ha tehát megátkoztok valakit – persze az átok nem egy szép gyakorlat, ha tehát sétáltok Szófia szerte, ne átkozzatok meg embereket itt-ott – azonban ha valakit meg kell átkoznotok, tegyétek ezt oly módon, hogy az illető tiszta bhaktává válhasson. Mert az ilyen átok áldássá válik. És ez nem vicc. Amikor egy évvel ez előtt hallottam ezt az átkot, azt gondoltam: „Uh! Ez valami szokatlan; ezt még sosem hallottam – valaki direktben megátkoz a telefonban.” Korábban volt már olyan érzésem, hogy valaki talán átkoz engem, de ez alkalommal teljesen egyértelmű volt, direkt. Persze ugyanakkor éreztem, hogy ez álruhás áldás. Mégis, akkor semmi módon nem láttam a megoldást! Nem volt kiút a helyzetből. Voltatok már olyan helyzetben, amikor nincs kiút, nincs megoldás? Néha megesik. De amikor az átok áldássá vált, nagyon örültem. Néha az áldás álruhában érkezik. Máskor az átok jön álruhában. De bármit is ad neked egy vaisnava, légy vele elégedett. Ilyen egy vaisnava ereje.

Természeted szerint éred el, fejleszted ki hitedet. Legyünk hát nagyon óvatosak azzal, hogy milyen a természetünk. És ha tükörbe nézel, látni fogod milyen típusú a hited.