Calendar

June 2019
M T W T F S S
« May    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




pushpanjali

Néhány lélek nagyon szerencsés, mert drágaköveket tarthat a kezében, vagy mert már nagyon fiatal korban elkezdheti szolgálni a bhaktákat. Számoljátok csak ki, hogy hány évet, hány életet vesztegettünk el! De ha elkezdjük szolgálni a feljebbvalóinkat, és kapcsolatba kerülünk a bhaktákkal, akkor el kell kezdődnie az életünk egy új fejezetének. Mindennek el kell múlnia, de pár dolog meg fog maradni. Mi marad velünk? Az, ami maradandó. Minden, ami mulandó eltűnik, elhalványul, de minden, ami az állandó, lelki síkon létezik örökre velünk fog maradni.
Azt kezdtük el megbeszélni, hogy miképpen gyakoroljuk az meghódolás folyamatát, a saranágatit. Volt hat elem: az alázatosság és az önátadás; a kedvező dolgok gyakorlása és a kedvezőtlenek elkerülése; s aztán Krsna elfogadása mint egyedüli fönntartóé és védelmezőé. Ezt a hat gyakorlatot párokra osztják – az első kettő a belépő, a második kettő a saját szubjektív hozzájárulásunk, és a harmadik kettő pedig Krsna objektív jellemvonása, a Legfelsőbbhöz való viszonyulás. Nos, hol kezdjük?
Válasz: Az elejétől.
Szvámí Tírtha: Az elejétől, rendben. Tehát először a keserű pirulát szeretnétek; mert majd tudnunk kell, hogy mi a kedvező és mi a kedvezőtlen a lelki gyakorlatainkban. Egy kedvező szolgálatot folyamatosan gyakoroltok – összejöttök és bekapcsolódtok a szent nevek zengésébe. Nem kétséges, hogy ez egyesíti a bhaktákat, és ez egyike azoknak a legkedvezőbb – úgy értem a legkedveltebb – szolgálatoknak, amiket Krsna elfogad, ami számára nagyon kedves. Mert szereti, hogyha emlegetik, ha hívják, pontosan ugyanúgy, mint ahogy mindegyikünknek tetszik, ha a nevünkön szólítanak bennünket.
De, igen, kezdjük az elején: mi a kedvező és mi a kedvezőtlen. Ebből a két verzióból melyikről szeretnétek először hallani?
Válasz: Mi a kedvezőtlen.
Szvámí Tírtha: Biztos?
Megjegyzés: A kettő ugyanaz, csak fordítva.
Szvámí Tírtha: Jó meglátás, de a kedvezőtlenek olyanok, mint a korlátok, a kedvezőek, pedig mint az ajánlások, tehát egy kissé különböznek. Jó, kezdjük az elsővel! Ez a lista Sríla Rúpa gószvámítól származik, aki a lelki élet 64 különféle gyakorlatát nevezi meg.[1]  Elég érdekes, hogy Krsnának és Rádháránínak is 64 kiváló tulajdonságát sorolják fel egy listán. Tehát van egy párhuzam, van valamiféle kapcsolat az összes 64 típus vagy kiváló tulajdonság között. Mint ahogy beszéltünk róla, van, aki szerint a Bhagavad Gítá pesszimista, mások azt állítják, hogy optimista, de tulajdonképpen realista. Rúpa gószvámí optimista, a pozitív oldallal kezdi – mit kell tenni a lelki gyakorlatok során. Úgy látom, még nem vagyunk Rúpa gószvámí szintjén, mert benneteket jobban érdekel az, ami kedvezőtlen; de ez reális. Miért? Mivel az első, amit el kell kerülni szolgálat és mantrazengés közben – az a sértés. Ha igaz lélek vagy, meg tudsz sérteni valakit? Hibázhatunk, de hogy megsértsünk valakit – azt nem! Ugyanis a hiba azt jelenti, hogy nem tudod, és hibát követsz el, de ez nem szándékos. Nem mondanám, hogy a sértés azt jelenti, hogy rosszak a szándékaid, de mégis jelentheti esetleg azt, hogy bár ismered a szabályt, nem tartod be. De mi a szanszkrt kifejezés a vétségre? Aparádha. Miből származik?
Válasz: Rádhá ellen.
Szvámí Tírtha: Igen, apa-rádha. Apa azt jelenti, hogy „ellen”, rádha pedig ebben a kontextusban azt jelenti, hogy árádhanam – imádat, szolgálat. Árádhanam az igazi szolgálat.[2]  Ha nem vagy ebben a hangulatban, ebben a szeretetteljes, pozitív, gondoskodó hangulatban, akkor ez aparádha. Tehát ez nem a hibák hosszú listája, hanem az, ami az igazi szolgálat hangulatával ellentétes. A különböző Puránákban megtalálható az aparádhák felsorolása. Hosszú a lista, például tilos ráülni az oltárra – ez egy aparádha. Bejössz a templomba, és ráülsz az oltárra. Ti nem csinálnátok ilyet, nem is jutna eszetekbe, de ha ez rajta van az aparádhák listáján – realistának kell lennünk – akkor előfordul. Vagy a másik: gyaloghintóval tilos belépni a templomba. Általában ti nem tesztek ilyet; s még sok-sok más, vég nélküli szabály és előírás. De mi a lényeg? Próbálj ráhangolódni, próbáld megragadni, hogy mi a szolgálat igazi hangulata!
Egyszer lecke volt a templomban és a gyerekek elmentek virágot szedni. Egy picinyke kislány az aprócska kezeiben virágot hozott, és fel akarta ajánlani az oltáron, de akkor hirtelen megjelent valaki, aki ismerte az összes szabályt és előírást, meg az aparádhák listáit és azt mondta neki: „Nem, nem, nem! Ezt nem ajánlhatod fel! Nem tiszta a kezed, és ilyen meg olyan vagy.” Úgy vélem, ez aparádha volt! Mert ez az, ha valaki, például egy gyerek, nyitott szívvel jön: ’Szedtem virágot Krsnának, fel akarom ajánlani’, s ahelyett, hogy támogatnánk az érzést, hogy „Igen, bármid van, hozd csak el a templomba, add Istennek, legyen meg a kapcsolat, végezz szolgálatot’, összezúzom az aparádhák listájával, hogy megmentsem a gyermeket attól, hogy az örök pokolban sínylődjön.
Tehát, meg kell értenünk a lényeget, mi a lényeg? Ha valaki szolgálatot szeretne végezni, segítsünk benne! Ez az árádhanam – az imádat, a szolgálat igazi hangulata. Később elő lehet állni a szabályokkal és előírásokkal, nincs ezzel semmi probléma. De szerény véleményem szerint, ez az eset nagyon rossz nyomot fog hagyni ebben a gyerekben. Szóval az aparádha az az árádhanam ellentéte. Az aparádha a szeretetteljes, szolgálatkész hangulatnak az ellentéte. S mint a szentírásokból tudjuk: árádhanánám szarvésám visnór árádhanam param – „A szolgálatok összes fajtája közül Visnu imádata a legmagasabb.”[3] ..
A szolgálatra vonatkozó szabályoknak se vége, se hossza, de szerencsére létezik egy bűvös mantra a szolgálatot végzők számára, ez a „bocsánatkérő mantra”: vidhi-hínam mantra-hínam jat kinycsid upapáditam – „Bármit is tettem a mantrák megfelelő ismeretének a hiányában, vagy a szabályok megfelelő ismeretének hiányában, kérlek, bocsásd meg Uram, mert tiszta szívből ajánlottam fel a szolgálatodra!” Miért szükséges ez? Mert a vidhi szabályok szerint, a tradíció szigorú szabályai szerint be kellett volna tartani a tisztaságra vonatkozó szabályokat és rítusokat, egy csomó komplikált dolgot. Sríla Prabhupád ezt mondta a tanítványainak: „Ha elmondanám nektek az összes tisztaságra vonatkozó szabályt, ki sem jönnétek egész nap a fürdőszobából.” Szóval, jobb megtanulni a bocsánatkérő mantrát.
(folytatása következik)
 
1. Rúpa gószvámí a szádhana-bhakti 64 mozzanatát sorolja fel a Bhakti-raszámrta-szindhuban.
2. Az aparádha (sértés, vétek, bűntett), és az árádhana szavak közös gyöke a rádh ige, melynek jelentése: elvégez, bevégez, sikerre visz, boldoggá tesz. – Rádhá neve is a rádh igéből származik.
3. Padma-purána


Leave a Reply