Archives

Calendar

January 2021
M T W T F S S
« Dec    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




2016-05-26_10-26-55-586x800

(Szvámí Tírtha 2015.09.07-i szófiai reggeli tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása) 

Csaitanja Maháprabhu folytatta a beszédet: Mélységes nagyrabecsüléssel adózol Rádhá és Krsna előtt, ezért mindig, mindenütt láthatod Őket.”[1] Tehát ez volt Maháprabhu egyértelmű válasza. Azonban Rámánanda Ráj ezzel nem volt elégedett. Rámánanda Ráj szívét azonban nem nyugtatta meg az Úr Csaitanja válasza, bár az Úr kétségkívül a sásztrák szellemében, helyesen szólt. Ezért így felelt: – Kedves Uram, kérlek, ne rejtőzködj tovább! Ne titkold tovább igaz mivoltodat! Jól tudom, ki vagy: Te vagy Srí Krsna, Srímatí Rádhárání külsejébe burkolózva, s azért szálltál alá, hogy a kedveseddel folytatott isteni kedvteléseid rajongását megízleld. Megjelenésed legfőbb célja, hogy magad is megérezd, miféle odaadással imádnak híveid, s hogy szerte a három világon osztogasd e szeretetet. Magad akaratából jöttél el hozzám, miért nem vallasz színt?

Itt Rámánanda Ráj leírja azt a három fő okot, amiért az Úr, mint Csaitanja Maháprabhu jelent meg. Utolsóként említi azt, hogy: „Az istenszeretetet akartad osztogatni.” Ez egy kötelesség– vagy Istené, vagy egy avatáré. Isteni szerepkör – mivel valamiképpen fenn kell tartani a tiszta vallási elveket. Azonban ez a megjelenésnek egy egyetemes oka. Rámánanda másodikként említi, hogy: „Magad is megérezd, miféle odaadással imádnak híveid”. Ebből megértettük, hogy bhaktának lenni nagyon kitüntetett helyzet. Olyannyira, hogy még Krsna is meg akarja kóstolni azt a nektárt, amit ti ízleltek. Viszont megjelenésének legfőbb oka az volt, hogy élvezze a Rádhikával folytatott kedvtelések rajongó ízeit. Tehát Rámánanda ezt a három titkot sorolta fel Maháprabhu megjelenésével kapcsolatban. Majd végül így szólt: „Magad akaratából jöttél el hozzám, akkor miért akarsz elrejtőzni? Ne rejtőzz el!”

Ekkor az Úr Csaitanja elmosolyodott, s feltárta önmagát, mint Raszarádzs, az isteni raszák királya, és mint Mahábháva, az istenszeretet megtestesülése, azaz Srímatí Rádhárání. Tehát Maháprabhu egyik aspektusa az, hogy Ő valamennyi isteni kellem élvezője, Raszarádzs. S Raszarádzs soha sincs egyedül, hanem folyton vele van Mahábháva, akiben gyönyörködhet, aki minden boldogság forrása, az isteni extázis legmagasztosabb érzése. „Majd megmutatta, hogy Ő egy személyben az Isteni Pár, a Srímatí Rádhárání érzelemvilágával s ragyogásában megjelenő Srí Krsna.” Itt következik egy idézet Csaitanja Maháprabhu személyi titkárának, Szvarúp Dámódarnak a naplójából: „Rádhá és Krsna szerelme az Úr belső, gyönyör-energiájának isteni megnyilvánulása. Habár Rádhá és Krsna egyéni azonosságukban is egyek, mégis örökre elváltak egymástól. E két transzcendentális személyiség ezennel Srí Krsna Csaitanjaként újra egyesült. Hódolatom néki, aki Srímatí Rádhárání érzelmeivel, s külsejével felruházva nyilvánította meg magát, bár Ő maga Srí Krsna.” Belül feketés, kívül ezüst – és ennek a keveréke válik aranylóvá. Belül Góvinda, kívül Rádhá és amikor egyesülnek, akkor válnak Gaurává.

Majd mi történt ezután? Amikor Csaitanja Maháprabhu feltárta valódi önazonosságát – egyik aspektusa szerint Krsna, másik aspektusa szerint Rádhiká – egy további átváltozás következett. Az Úr Csaitanja isteni alakjának e páratlan megnyilvánulása teljességgel lenyűgözte Rámánandát. A lelki érzelmek eksztázisától elvesztette eszméletét, s ájultan rogyott a földre. Az Úr Csaitanja ebben a pillanatban megérintette Rámánanda testét, aki eszméletre tért. Meglepődve látta ismét a szannjászít maga előtt. Az Úr Csaitanja átkarolta Rámánandát, s megnyugtatta, rajta kívül még senki sem láthatta ezt az isteni, együttes formát. Az Úr Csaitanja kijelentette, kedvteléseit illetően Rámánanda előtt semmi sem maradt titokban, ezért mutatta meg néki e páratlan megnyilvánulását.”

Ez az oka annak. hogy mi a nagy lelkek példáját próbáljuk követni, mert az isteni kedvtelésekből semmi sem marad titokban előttük. Nagyon hosszú az út, míg el nem érjük a valóság másik partját, de ezt a távot nyílegyenesen meg lehet tenni.

 

(folytatása következik)

[1] Bhaktivédánta Szvámí Prabhupád: Az élet végső célja

 



Leave a Reply