Sharanagati

(Szvámí Tírtha 2017.05.09-i, szófiai reggeli tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

Krisna-prijá kérdése: Azt szeretném kérdezni, hogy ha Dzsada Bharat egy teljesen önmegvalósított lélek volt, akkor mégis miért kellett újra és újra ismételten megszületnie?

Szvámí Tírtha: Egyrészt ez megint csak a dramaturgia része, másrészt például azért, hogy mi itt és most beszélhessünk róla. Ily módon máris felöleltük a különböző jugákat, az örökkévalóságot és sokmillió évet – pusztán azáltal, hogy összegyűltünk fontos lelki tanítások megvitatására.

Azonban a kérdésed ennél jóval teljesebb és szerteágazóbb. Azt mondják, még azok lelki útjának is be kell teljesednie, akik teljesen megtisztultak. az isteni tudás felégette a karmikus visszahatásaikat és az odaadó szolgálat elvágta a karmájuk gyökerét. Tehát lehetséges, hogy a felszabadult állapot elérése után, valaki továbbra is itt marad a Földön. Ezt az állapotot dzsívan-muktának hívják. Mukta annyit jelent, hogy ‘felszabadult’, dzsívan pedig – ‘még életében’. A tökéletességet elért személy továbbra is itt marad ebben a testben.

És ez nagyon érdekes, mert néhány ókeresztény szentnek és tanítónak is ugyanez volt az elképzelése: hogy létezhetnek olyan nagy szentek, akik mindig Isten jelenlétében vannak, bár még mindig itt élnek ezen a Földön. Tehát ők ugyanerre a felismerésre jutottak.

Mindenesetre a ti életetek, amit elkezdtetek folytatódni fog, valószínűleg van még némi “akció-reakció” történet, melynek folytatódnia kell. Tehát mindaz, amibe belekezdtetek – ezt hívják prárabdha-karmának – azt be is kell teljesíteni. A lényeg, hogy ne csináljunk új karmát. Ezért úgy kell élnünk, mint a lótuszvirágnak a levelei, melyről a víz, az esőcsepp mindig legördül. Annyira tisztának kell lennünk, hogy új karma már ne ragadhasson ránk. A lelki megvalósítás olyan, mint a tűz – felégeti a korábbi karmikus tetteket. És egy megfelelő, helyes életvitellel, mely követi a szabályokat és az ajánlásokat, segít bennünket, hogy olyanokká váljunk, mint a levelek, hogy ne keletkezzen új karmánk.

Az idézett szövegben arról is szó van, hogy Dzsada Bharat miért vállalta el a gyaloghintó hordozó szerepét – azért, hogy felégesse a maradék karmikus visszahatásokat. Tehát nincs ellentmondás abban, hogy teljesen önmegvalósítottak vagytok, és még mindig vannak dolgok, melyektől meg kell szabadulnotok.

Azonban másokkal kapcsolatban jobb hogyha a pozitív dolgaikra koncentrálunk. Ha rápillantotok a teliholdra, akkor ne koncentráljatok… rendben észrevehetitek, de ne kritizáljátok a sötét foltokat. De ami minket illet, meg kell próbálnunk egyre jobban beazonosítani, illetve tisztában lenni azzal, hogy mit jelent a karmikus visszahatás, hogyan kerüljük el az újabb belebonyolódást, milyen gyakorlat segíthet bennünket a megtisztulásban stb. Egy dolog biztos – ha felajánljuk az életünket áldozat gyanánt, ha odaszentelődünk, mint egy felajánlás, akkor azzal, hogy vállaljuk az összes megpróbáltatást, ami ránk vár, azzal felégetjük a karmánkat. Kevesebb terhünk marad.