Archives

Calendar

April 2021
M T W T F S S
« Mar    
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




157700407_862892641229173_3247918148392068653_n

(Szvámí Tírtha 2016.01.08-i szófiai esti tanításából)

(az előző hétfői tanítás folytatása) 

Kérdés: Ha egy tiszta bhakta az Úr oltalma alatt áll, akkor miféle oltalomban részesülhet egy imperszonalista, aki sem az anyagi természetet, sem Isten személyes aspektusát nem fogadja el?

Szvámí Tírtha: Ezek egymás testvérei. Valamennyi transzcendentálista egymás testvére. Akár májávádí, brahmavádí, ez a vádí, az a vádí – valamennyien testvérek vagyunk, mert az anyagi korlátok meghaladására törekszünk. S mivel mindannyiunknak van valamilyen lelki célja, amit meg akarunk valósítani, el kell érnünk – és nekik is.

De a válasz erre a kérdésre néha igen vicces. Ha nem bánjátok, szeretnék egy humoros magyarázatot adni erre a kérdésre: alapvetően három különböző megvalósítás létezik a lelki életben. Az egyik a szat – az öröklét; a másik a csit – a tudatosság, és a harmadik az ánanda – az isteni, a lelki boldogság, mint a lelki törekvések által elérhető eredmények. Szat-csit-ánandam – ahogy mindannyian tudjuk. Tehát valamennyi lelki életet gyakorlónak van célja; lelki eszménye, melyre törekednek. A jóga gyakorlói az ember testi mivoltának átmeneti természetét valósítják meg. Ők az örök életet szeretnék elérni, tehát nagyon elszántak ebben a fajta meditációban. S amikor elérik a tökéletességet és eljutnak a lelki világba, elnyerik ennek a felajánlásnak az eredményét – a szat-ot. A szat-csit-ánandam hatalmas tortájának ezt az örök szeletét fogják elnyerni. Aztán vannak barátaink, akik nagyon bölcsek: a filozófusok, a gjáník. A szanszkrit nyelv tökéletes ismerői. Nagyon tájékozottak valamennyi szentírásban, nagyon jól tudnak érvelni, cáfolni és jók a logikai képességeik. S rendkívül eltökéltek a lelki gyakorlatok iránt is. Tehát, amikor elérik a lelki valóságot, akkor látják, hogy a torta egy szeletét a szat-ot, az örökkévalóságot a jógik már elvették. ‘Mi maradt nekünk?’ Csit – a tökéletes tudatosság, mert nagyon precízek,  céltudatosak a gyakorlataikban. S a lelki úton haladók harmadik csoportja – ezek a bhakták. S tudjátok, a bhakták mindig valamilyen szolgálattal vannak nagyon elfoglalva – virágfüzért készítenek az oltárra, praszádamot főznek vagy valakinek prédikálnak…, tehát általában késnek. Amikor megbeszélsz valakivel egy találkozót, mondjuk 4 órára, akkor meg kell kérdezned, hogy: „Ez német, olasz, indiai, vagy bhakta idő szerinti 4 óra?” Mert a német 4 óra, az 4 óra – pontosan. Az indiai 4 óra azt jelenti, hogy ‘valamelyik nap’. S a bhakták szerinti 4 óra az ‘talán ebben a kalpában’. Tehát tudjátok, a bhakták általában késnek egy kicsit. A jógik időben érkeztek – ők elvették a tortából a szat részt, az örökkévalóságot. A gjáník szintén időben érkeztek, elvették az ő részüket – a csit részt, a tökéletes tudatosságot. A bhakták túl későn érkeztek, mi az, ami nekik a tortából maradt? Az ánandam! Mit tehetünk?!  Csak a boldogság maradt a bhakták számára.

Tehát mindenki megkapja a maga részét. S azt mondhatjuk, hogy a bhakták fogják a legtökéletesebb részt kapni – a lelki boldogságot. Más testvéreink más részt fognak elnyerni a lelki tökéletességből. Mivel azt mondhatjuk, hogy a Legfelsőbb általános, személytelen felfogásának a tökéletes szintjéig jutnak el. Van egyfajta lelki boldogság, ami ott található. De a gyakorlatainkért várható viszonzásból – a Legfelsőbb Istennel való személyes társulás által – nagyobb áldást kaphatunk, nagyobb elégedettséget érezhetünk. Mégis az összes egyéb tiszta szívű és valóban eltökélt gyakorló el fogja nyerni a saját tökéletességét és Krsna elégedetté fogja tenni a saját vágya szerint.

Ugyanezt a kérdést teszi fel Ardzsuna a Gítában: „Kérlek mondd meg, mi a jobb – ha valaki az általános, személytelen formádban imád Téged vagy azok, akik személyes formádon meditálva imádnak?”[1] S Krsna így felel: „Mindkét út célravezető. De, akik tiszta odaadással, tiszta szeretettel imádnak Engem – azok nagyon kedvesek Nekem.” Ezért azt mondhatjuk, hogy ez egy szép folyamat. Nagyon közel kerülhetünk a Legfelsőbbhöz. Mivel Isten személytelen felfogása olyan, mint a torta illata. Szintén kellemes, ki tudna ellenállni neki? De, amikor a torta megolvad a szádban – az egy másfajta megtapasztalás. Édesebb, kielégítőbb. Hasonlóan, ha bármilyen elképzelésünk van a Legfelsőbbről az jó, de kétségkívül léteznek olyan utak, melyek a még lényegesebb, még tökéletesebb koncepciójához visznek közelebb.

Jádrsí jádrsí sraddhá sziddhir bhavati tádrsí [2]– Mindenki a hite szerinti felismerésre jut. Tehát, ha ilyen szeretetteljes hittel rendelkezünk, akkor egy szeretetteljes típusú választ fogunk kapni a Legfelsőbbtől. Ez a mi reményünk.

[1] Bhagavad-gítá 12.1.

[2] Brahma-szanhitá 5.61.

 



Leave a Reply