Archives

Calendar

September 2021
M T W T F S S
« Aug    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




29594552_1776147379073661_1021810257005969036_n

(Szvámí Tírtha 2016.01.09-i szófiai esti tanításából)
Aszató má szad gamaja … „A valótlanból vezess a valóságba”.
Egyetértetek ezzel a fohásszal? Ez az ima egy nagyon ősi indiai szentírásból az egyik upanisadból [1] származik. Upanisad azt jelenti, hogy “titkos tanítás”. Mindannyian titkok után kutatunk. Egyszer egy előadássorozatot szerveztünk, mely a „Titkos tanítások” címet viselte. Már ez is furcsa, hogy nyilvános előadás a titkos tanításokról…! De azt kell, hogy mondjam, háromszor annyian jöttek, mint általában! Mivel meg akarjuk találni a titkokat. Azt érezzük, hogy az élet általában túl unalmas titkok nélkül. S ezt a mantrát egy ilyen titkos szentírás tartalmazza. Ez azt is jelenti, hogy a titkok megismerhetőek, a szádhukkal, a szent emberekkel való közvetlen társulással. Ki kell jelentenem, hogy a titkok nem a nagyközönséghez szólnak! De mivel most nagyon szoros, bensőséges körben vagyunk, beszélhetünk róluk.
Tehát a mantráról – mit is jelent a mantra? A mantra egy hangzó formula, egy fohász, mely felszabadítja a tudatunkat. S egy jó mantra mindig magába foglalja a létezés lényegét és egy mélyebb tartalmat, egy többletet, amit majd a végén fogok elmondani. Ennek a mantrának mindhárom olvasata nagyon lényeges! Hogyan hangzik az első sor? Aszató má szad gamaja; az aszat ‘nem valódit, valótlant, illuzórikusat’ jelent. „A valótlanból vezess a valóságba!” Ki fog kivezetni bennünket a valótlanból, az illuzórikus tükröződésből, a valóságba? Az isteni útmutatás – ami a lelki tanítómestereinken, a szentjeinken keresztül nyilvánul meg. S az isteni elhíváson keresztül is, melyet mindannyian érzünk legbelül. Ez a legmélyebb meggyőződésünk – mindig a helyes úton fog vezetni bennünket. S tudjátok a valótlant már oly sokszor kipróbáltuk. Igyekeztünk megtalálni a boldogságunkat az illúziónak ebben a valótlan tükröződésében. Nem tudom mennyire jártatok sikerrel; én egyáltalán nem! Próbáljuk megtalálni a teljességünket a szatban, a valós valóságban.
De, ha azt mondom nektek, hogy a lelki valóság nagyon is valós, akkor azt felelhetitek, hogy: „Ó igen, de nekünk teljesen valótlan! Számomra a jelen valósága a fájdalom, a szenvedések és a korlátok.” Ha azt mondom, hogy az élet egy misztikus tapasztalás, azt válaszolhatjátok, hogy: „Ez olyan távol áll tőlem!” De, ha azt mondjátok, hogy az élet szenvedés, az pedig nekem tűnik eléggé valótlannak! Tehát, melyikünknek van igaza – nektek vagy nekem? Melyikünk üzenete az erősebb – az enyém vagy a tiétek? Természetesen ez nem verseny, de azt remélem, hogy az én üzenetem az erősebb!
Tehát ez a fohász tartalmaz valami nagyon lényegeset a tapasztalatainkról, melyet életnek hívnunk. A valótlanból, a tükörképből, el kell jutnunk az eredetihez. Ez teszi a mantrát igazán jelentőssé!
A második sor így hangzik: „A sötétségből vezess a világosságba!” Úgy hiszem ezt mindenki érti. A sötétség általában egyenlő a tudatlansággal, a korlátozottsággal vagy a szenvedéssel; míg a világosság a tudást, a hitet, a boldogságot jelenti. Ezért a sötétségből szeretnénk utat találni a világosságba. Tehát Uram kérlek, vezess a sötétségből a világosságba!
S a harmadik sor egy nagyon fontos dolgot mond el nekünk: „A halálból vezess az örökkévalóságba!” A halál olyan, mint az élet végső korlátja. Ez annyira ismeretlen a számunkra, hogy próbáljuk elutasítani vagy elrejteni, vagy negligálni. Ennek ellenére előbb vagy utóbb el fog jönni. Ez egy másfajta tapasztalás. De mivel nem vagyunk tudatában a halál szükségességének, mellyel az örök életről szerzünk tapasztalatot, ezért egy kicsit furcsának tűnik a számunkra. Valójában mi emberek olyannyira életigenlők vagyunk, hogy el akarjuk utasítani a halált. Ez a nem létezés olyan furcsa gondolat számunkra, mivel olyannyira létezünk, élünk.
(folytatása következik)
 1. Brhadáranjaka-upanisad 1.3.28.


Leave a Reply