Sharanagati

(Szvámí Tírtha, 2017.05.11-i délelőtti szófiai tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

Manydzsarí kérdése: A kígyó egy nagyon érdekes szimbólum, mely jelképezhet jó, rossz és számos más dolgot is. Kifejtenéd ezt részletesebben?

Szvámí Tírtha: Igen, egyetértek veled, hogy a kígyók nagyon különös teremtmények. Az emberek általában valamiért félnek a kígyóktól, többnyire nem igazán kedvelik őket, főleg, ha túl közel kerülnek hozzájuk. Szeretjük az elegáns kígyóbőrből készült cipőket, de csak képzeljétek el azt, ahogy a kígyó rátok tekeredik – nos, ez már igencsak kellemetlen érzést kelt, igaz? Érdekes, hogy Indiában található a legtöbb kígyó a Földön, talán éppen ezért olyan mély a megértésük a kígyókkal való kapcsolatukat illetően. Viszont, ahogy mondtad a kígyók megtestesítik mind a jót, mind a rosszat, úgymond a nagyon pozitív és a rendkívül veszélyes aspektust egyaránt. Például nagyon érdekes a táplálkozásuk. Az óriáskígyók képesek egy darabban lenyelni akár egy egész kecskét, majd ezután nagyon lassan és hosszadalmasan elkezdik megemészteni. Egy másik különös dolog a kígyókkal kapcsolatban az, hogy nagyon kedvelnek egy igazi szuperfoodot, teljesértékű táplálékot – a tejet. A tej pedig mind a jógik, mind a kígyók egyik kedvence. Ezért fennáll annak a veszélye, hogy például, ha az anyatejjel táplált kisbaba, elalszik, akkor hirtelen megjelenik egy óriáskígyó. Mivel a friss tej a kisbaba gyomrában van, ezért a kígyó kész mindent megtenni ezért a tejért, hogy megszerezze onnan. Tehát, ha ilyen helyen éltek, jobb, ha tartotok mongúzt otthon, ami megvédi a kisbabátokat a tejre vadászó kígyóktól.

Viszont a biológián és a hétköznapi dolgokon túl, a tejet és a kígyót is megemlíti a védikus hagyomány: az a tej, amelybe a mérgeskígyó belenyalt, méreggé változik. Hasonlóképpen a szent üzenet vagy a Krisnáról, a Legfelsőbb Úrról szóló eszmecsere is, ha hitetlenek folytatják, akkor az a nektár méreggé változik. Ezért azt mondják, hogy: sravanam naiva kartavjam [1] – ne is figyeljetek ilyen hitetlen emberek szavára.

Az univerzumnak is vannak olyan szintjei, ahol kígyószerű lények élnek, és ez szorosan kapcsolódik a Padma-purána egyik történetéhez. Ez úgy kezdődik, hogy egy brahmin épp a kunyhójában meditál, amikor arra jár Paríksit Mahárádzs, aki rossz néven vette, hogy a brahmin figyelmen kívül hagyta őt. Erre a király egy döglött kígyót dobott a szent felé, aki ezért elátkozta Paríksit Mahárádzsot.  Emiatt a kígyótól kapott átok miatt távozott el a király, mégpedig egy kígyómarás következtében. Ebből kifolyólag a király fia egy bizonyos szarpa-jagjába kezdett, hogy feláldozza, kiirtsa ezeket a kígyókat. Végül a jótanács és a megoldás is eltérő volt: fogadjátok el a karmátokat, fogadjátok el akár még az átkot is és adjátok meg mindenkinek az őt megillető tiszteletet.

A kundalini-saktit szintén egy, a testben lakozó kígyóhoz szokták hasonlítani. Ez az élet univerzális ereje, mely egyénenként jelen van a testben; a lelki gyakorlatokkal magasabb szintre emelhetitek, tudatosabbá válhattok róla, így a saktitok elérheti a legfelsőbb csakrátokat is. Ezt hívják megvilágosodásnak, vagy transzállapotnak. Ki képviseli a jógában ezt a tökéletes tudatállapotot? Siva, helyes. Siva szintén a kígyók jóbarátja. Mi kevésbé szeretjük, ha kígyók tekerednek körénk, azonban Őt ez nagyon elégedetté teszi. A nyaka körül tekeredő kígyók olyanok, akár egy díszes sál.

Úgy hiszem már sokszor beszélgettünk arról, hogy az Úr Siva a guru-tattvát is képviseli, mivel Ő mindig rezzenéstelen a meditációjában. Két, illetve három szemmel is szokták Őt ábrázolni, aki mindig nagyon koncentrált. Olykor csukva, máskor pedig nyitva van ez a harmadik szeme, de az már egy másik történet. Mindenesetre Ő teljesen rezzenéstelen, bár kígyók tekerednek az egész testén. Van egy jógi barátom, mármint egy bhakta, aki nagyon jógikus. A Gangesz partján, Navadvípban történt, hogy Srídhar Mahárádzs ásramjában, ahol szintén vannak kígyók, hogy ez a jógi barátom szabad kézzel kapta el a kígyókat, de ettől a helyi bhakták nagyon megilyedtek és aggódva így szóltak: „Na vajon most mi fog történni?” Azonban ő nagyon bátor volt és megvédte a helyi bhaktákat ezektől az élőlényektől. Meglehet elnyerte az Úr Siva kegyét!

Rendben, ha az Úr Siva a guru-tattvát és a tökéletes tudatállapotot képviseli, akkor vajon kik azok a kígyók körülötte? A kígyók a tanítványok, akik állandóan mozgolódnak, mindig van valami problémájuk. A kígyó nyughatatlan, állandóan mozog és tudjátok, hogy milyen szokatlan jellegű mozgást végez. Azonban Sivadzsí rezzenéstelen, mozdulatlan. Nem hozzák ki a sodrából a tanítványok lehetetlen dolgai. Tehát meglehet, hogy tanítványként a tudatunk mindig egyfajta tekergőző, ingatag, kígyózó, csúszó-mászó hangulatban van, de egy megvalósított szinten a tudatotoknak rezzenéstelennek kell lennie.

(folytatása következik)

[1] Bhágavata-purána 6.17.40.