Archives

Calendar

October 2021
M T W T F S S
« Sep    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




абхая

(Szvámí Tírtha 2016.07.31-i szófiai reggeli tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

„Aki a háromfajta szenvedés ellenére is háborítatlan, akit a boldogság nem mámorít, s aki mentes a vonzódástól, a félelemtől és dühtől, azt rendíthetetlen elméjű bölcsnek hívják.[1]

Nos, az első dolog, amit ez a vers említ –, hogy a gyakorló legyen rendíthetetlen, háborítatlan a szenvedések közepette is – ez nehéz! Azonban, Krsna megjelenésének történelmi eseményéről időről időre ugyanazt a verset említik. Jadá jadá hi dharmaszja glánir bhavati bhárata – „Bármikor is legyen a vallás gyakorlása hanyatlásban, akkor alászállok Én Magam.”[2] ‘Eredeti formámban vagy képviselőim által alászállok Én.’ Tehát ez a mi reménységünk, hogy bármikor is legyen valamiféle nehézség, ebben az univerzumban, akkor megjön az isteni segítség! Így, mégha vannak is nehézségeink ezt a reményt kell táplálnunk: ‘Eljön a megmentőm!’ Ezért nem nyugtalanít bennünket a szenvedés vagy a negatív befolyás.

Más szemszögből megvizsgálva ezt a dolgot, akkor is meg kell tartanunk a nyugalmunkat, ha valami siker vagy boldogság ér ez sokkal nehezebb! Egyetértetek? Amikor valami igazán jó dolog történik, akkor egyszerűen élvezitek a helyzetet, a boldogság hullámain lebegtek és megfeledkeztek a világ valóságáról. Így van, ugye? Látjátok ez a Tanító nagyon jól tudja hogyan éreztek, hogyan cselekedtek! Mert ti az Ő energiái vagytok! Krsna nagyon jól tudja, hogyan működtök, ezért azt mondja: „Aki háborítatlan marad szenvedés, boldogság közepette és mentes a ragaszkodástól, félelemtől, dühtől azt rendíthetetlen elméjű bölcsnek hívják.”

Itt pedig három dolog van említve. Az első a ragaszkodás. Általában vannak ragaszkodásaink! Ha van célunk, akkor tudunk cselekedni, ha van ambíciónk, akkor tudjuk azt megvalósítani. Ha ragaszkodunk munkánk gyümölcséhez, az eredményhez, akkor tudunk küzdeni azért, legyen akár anyagi vagy lelki ugyanaz! S ha eléritek a céljaitokat, akkor boldogok lesztek és élvezitek a helyzetet. Ha nem éritek el a céljaitokat, akkor pedig boldogtalanná váltok, ezért a legjobb metódus az, ha elutasítjátok mutatva nagyszerűségeteket: ‘Nincs is szükségem erre’! Szeretnétek egy hatalmas autót, mégsem tudjátok megszerezni és ezt mondjátok: „A nagy autók nem is olyan jók!” Bhóga csak élvezetre valók; s amikor nem tudtok megszerezni valamit, akkor kigúnyoljátok, elutasítjátok: ‘Ez nem jó!’ ez tjága. Először élvezni akarjátok az életet bhóga: ‘Boldog vagyok! Legalábbis azt hiszem. S amikor nem igazán vagytok azok, akkor már nem akarjátok többé élvezni, elutasítjátok az anyagi életet. Olyan szörnyű ez az élet!’ Elutasítás.

Ne higgyétek azt, hogy ez olyan könnyű és nagyon neofita szint! Képesnek kell lennetek arra, hogy rajtakapjátok magatokat, akár bhógában, akár a tjága szélsőségében vagytok! Túl sokat akartok élvezni; ha nem valósul meg, akkor el akarjátok utasítani. Ezért azt mondják „ragaszkodástól mentesen”. Elutasítani valamit az egy másfajta ragaszkodás, egy negatív ragaszkodás. Tehát próbáljátok meg az arany középutat megtalálni! Miért végezzük a lelki gyakorlatainkat? Mert élvezni akarjuk a gyümölcsét a dzsapázásnak és ha nem közetkezik be két héten belül, akkor elutasítjuk’. Bhóga és tjága, élvezet és elutasítás – nem! Arany középút amikor független vagy az eredménytől vagy az eredmény nélküliségtől. Független a ragaszkodástól!

A félelmet említi másodiknak a vers – ugye ismeritek öreg barátunkat, a félelmet? Néha tele vagyunk félelmekkel. Ha mások félelmét látjátok, akkor nagyon határozottan tudjátok azt mondani: „Hogyan félhetsz egy ilyen jelentéktelen dologtól?” De, amikor nektek kell szembenéznetek a saját félelmetekkel, akkor mások mondhatják azt: „Na ne már! Ez semmiség!” Félelem. Azt mondhatják, hogy a valóban ártatlanok nem tudják mi a félelem. Azt hiszem, nekem van egy kis elképzelésem a félelemről. Tehát a saját ártatlanságom már rég odavan! Nagyon sokfélék lehetnek a félelmeink, fóbiáink, aggodalmaink stb. Alapjában véve és legvégül egy félelmünk marad csupán ez pedig a halálfélelem. S mivel egy nagyon technikai korban élünk, van ennek egy modernebb változata is – mégpedig a félelem az élettől.

De mi a gyógymód a félelemre? A szentírásainkban az található, hogy akik meghódoltak, azok számára nincs félelem többé! A teljes meghódolás azt jelenti, hogy ‘nincs félelem’. Miért? Mert szeretett Uratok figyelmét és védelmét élvezitek! Nincs félelem és nincs harag sem! A harag az, amikor nincs kontrollálva a szenvedélyünk. Tehát, amikor mentesek vagytok e háromféle szenvedéstől: a ragaszkodástól, a félelemtől és a haragtól, akkor megvalósul a belső béke.

(folytatása következik)

[1] Bhagava -gítá, 2.56.

[2] Bhagavad-gítá, 4.7.



Leave a Reply