Sharanagati

Tírtha Mahárádzs: Emlékeztek mi található a Biblia elején? Miután Isten megteremtette a különböző élőlényeket mi történik?

Valaki: Elnevezte őket.

Tírtha Mahárádzs: Ki? Ki adta a neveket?

Valaki: Isten

Jadunáth: Vagy Ádám!

Tírtha Mahárádzs: Isten Ádám elé hozza az élőlényeket, hogy az nevet adjon nekik. És a Biblia szerint, ezt az energiát Isten adta az emberi lényeknek. Miért? Mert a valódi isteni szinten csak egy kód létezik, csak egy név. Ah, nem egy…! Kettő! Rádhé-Sjám – ez a végső válasz, ha bármit néven akarunk nevezni. Azonban a megosztott és elidegenedett anyagi szinten minden név és forma által van megosztva – természetesen anyagi névről és formáról van szó. És ennek a megkülönböztetésnek köszönhetően az emberi lény kötelessége, hogy megértse a neveket és formákat.

Isteni szinten nincs különbség a név és a tárgy között. Ha a lelki égben azt mondod „víz”, az csillapítja a szomjad. Ha azt mondod „alma”, elégedett leszel. Ha azt mondod „Krsna” találkozol Vele – nincs különbség a név és a megnevezett között. Ezért mondjuk azt, hogy ez minden másnál értékesebb. Az isteni név sokkal magasabb szinten van, egészen más a természete, mint az anyagi dolgoknak.

Ez tehát egy igazi misztérium, hogy nincs különbség a név és a tárgy között. Általában a szent név zengéséről kérdeztek. Amikor mantráztok nem szabad elfelejtenetek, hogy ez közvetlenül Isten Maga. Nem valami köztes dolog, nem egy kód, nem tükörkép, ez az igazi dolog.

Ki, vagy mi fontosabb – a név vagy a tárgy, lelki szinten?

Krsna-prija: De azt mondtad, hogy azonosak!

Tírtha Mahárádzs: Érzed ezt?

Krsna-prija: Nem.

Tírtha Mahárádzs: Rendben, akkor válaszolj – mi a fontosabb a tárgy, vagy a név?

Valaki: A tárgy.

Jadunáth: Talán a név?

Tírtha Mahárádzs: Nos, a félig-tökéletes misztikusok azt mondanák, hogy a tárgy fontosabb. Miért? Mert azt látják, úgy értik meg, hogy a név olyan, mint egy kapcsolat, mint egy átvitel egyik pontból a másikba. A tökéletes misztikusok azonban, a Csaitanja vonal követői, másfajta megértéssel rendelkeznek. Mert Maháprabhu ezzel az üzenettel érkezett: nincs különbség a náma és a námin között. námin az, akit megneveztek.

A következő lépés pedig, amikor a név fontosabb kezd lenni mint a námin. Milyen értelemben? Általában azért kezdesz valamely lelki utat követni, hogy találkozz Istennel. Igaz? Amikor azonban egy nagyon speciális személy vagy, akkor elégedett vagy a szent névvel. Nincs szükséged semmi másra. Nem azért mantrázol, hogy elérj valamit, még a Legfelsőbb Urral való személyes darsant sem, hanem elégedett vagy magával a mantrázással.