Archives

Calendar

February 2023
M T W T F S S
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




(Szvámí Tírtha 2017.05.09-i, szófiai esti tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

„Rahugana király folytatta: „Azt mondtad: „Nem fáradok el a munkától.” Noha a lélek nem azonos a testtel, a test munkája miatt mégis létezik fáradtság, és úgy tűnik, mintha ez a lélek fáradtsága lenne. Amikor a gyaloghintót viszed, én úgy gondolom, a lélek kétségtelenül dolgozik. Azt is mondtad, hogy a szolga és az úr között a külsődleges viselkedés nem valóságos, ám annak ellenére, hogy az érzékelhető világban ez nem valóságos, az érzékelhető világ termékei valóban képesek hatni a dolgokra. Ezt mindenki láthatja és tapasztalhatja. Így tehát annak ellenére, hogy az anyagi cselekedetek ideiglenesek, nem mondhatjuk rájuk, hogy nem valóságosak.”[1]

Mint tudjátok korábban „feljebbvaló-beosztott” viszony volt közöttük – a király kész volt megbüntetni a szolgát azért, mert nem megfelelően vitte a gyaloghintót. Ez az egyirányú kommunikáció – ‘Én kiadom a parancsot, ti pedig követitek’. Azonban, amikor Dzsada Bharat így válaszolt neki: „Ó, ez nagyon szép, viszont te nem király vagy és én pedig nem szolga, de ha úgy tetszik, rendben, legyél egy király!” Tehát ezzel az alázatos és intelligens válaszával teljesen szétzúzta a király büszkeségét. Nem igazán a büszkeségét, hanem királyi helyzetének illúzióját. Majd egy másfajta beszélgetés vette kezdetét, egy filozófiai eszmecsere. „Úgy fogalmaztál…, de az én meglátásom az… A te álláspontod az volt…, viszont én úgy vélem…” Egy ilyen eszmecsere, a lelki nézetkülönbségeknek egy nagyon kifinomult formája.

„A király folytatta: Kedves uram! Azt mondtad, hogy az olyan megjelölések, hogy a test kövér vagy sovány, nem a lélek jellemzői. Ez a kijelentés helytelen, mert a lélek kétségtelenül érzékeli a megjelöléseket, például a fájdalmat és az örömöt. Ha egy edényben tejet és rizst teszünk a tűzre, a tej és a rizs egymás után magától felmelegszik. Ugyanígy a testet érő fájdalom és öröm szintén hat az érzékekre, az elmére és a lélekre. A lélek nem válhat meg teljesen ettől a feltételekhez kötöttségtől.”[2] Nagyon jó érvelés! Ezzel az utolsó mondattal aligha tudunk vitatkozni – hogy a lélek nem tud teljesen elszakadni ettől a helyzetétől, feltételtől.

„Kedves uram! Azt mondtad, hogy a király és az alattvaló vagy a mester és a szolga közötti kapcsolat nem örök. Ám annak ellenére, hogy az ilyen kapcsolatok ideiglenesek, ha valaki király, akkor kötelessége uralkodni népe felett és kötelessége megbüntetni azokat, akik nem engedelmeskednek a törvényeknek. Azzal, hogy megbünteti őket, arra tanítja alattvalóit, hogy engedelmeskedjenek az állam törvényeinek. Azt is mondtad, hogy megbüntetni egy süketnéma embert éppen olyan, mint rágni a megrágottat vagy őrölni a már megőröltet -–vagyis semmi haszna. Ha azonban valaki a saját mestersége szerinti kötelességét végzi, amit a Legfelsőbb Úr jelölt ki számára, bűnei kétségtelenül megsemmisülnek. Ezért, ha valakit kényszerítenek arra, hogy elvégezze a helyzetéből adódó kötelességét, az a javára válik, mert így elpusztíthatja minden bűnét.

Mindaz, amit mondtál, ellentmondásosnak tűnik számomra. Óh, szenvedők legjobb barátja, nagy sértést követtem el azzal, hogy megbántottalak! Az áltekintély, hogy egy király testével rendelkezem, kevéllyé tett, s így megsértettelek. Kérlek, indokolatlan kegyedből pillants rám! Ha ezt megteszed, megszabadulhatok attól a bűntől, amit azzal, követtem el, hogy megbántottalak.”[3]

Látjátok ez a két vers ellentmondásosnak tűnik, mert korábban a király azt mondta, hogy: „Ha valaki teljesíti munkájának kötelességét, a dharmáját, akkor a karmikus következmények semmissé válnak”. Itt pedig azt mondja, hogy „Ha úgy viselkedem, mint egy király, aki uralkodni próbál vagy utasításokat ad neked, akkor azzal sértést követhetek el ellened. Tehát ezzel új karmát teremtek.” Szóval, akkor mitévő legyek? Ragaszkodjunk a dharmához vagy sem? Ha elvégezzük a munkánk általi kötelességünket, azzal megszüntetjük a problémákat vagy pedig még több gondot okozunk? Hogy lehet ezt megoldani? ‘Az élet olyan bonyolult! Mondja meg valaki, hogy mit tegyek!’

Ezért kell lelki szinten látnunk a dolgokat. Relatív szinten végtelen számú kérdés és probléma van, nem tudjuk az egyik hibát egy másikkal kiküszöbölni. Főleg manapság, amikor olyan sok szokatlan dolgot kell végeznünk. Ezt ugra-karmának hívják – rengeteg furcsa, negatív, ijesztő feladat. És néha az életünk, a munkánk, a hivatásunk olyan, mintha a levegőben lebegnénk, nincs köze a valósághoz. Manapság az emberek többsége IT-s szakember, számítógépes területen dolgozik. Biztos vagyok benne, ha most megjelenne Krisna, nem egy harcossal kerülne szembe, hanem egy informatikai vezetővel, IT menedzserrel vagy hasonlóval, mert az sokkal aktuálisabb. De tudjátok, hogy mi a meghatározása egy informatikai mérnöknek? Az a személy, aki azokat a problémákat oldja meg, amelyek a számítógép nélkül nem léteznének. Tehát ez a jelen valósága – olyan problémákat oldunk meg, amelyek valójában nem léteznek.

 (folytatása következik)

[1] Bhágavata-purána, 5.10.21.

[2] Bhágavata-purána, 5.10.22.

[3] Bhágavata-purána, 5.10.23-24.



Leave a Reply