Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




(B. K. Tírtha Mahárádzs leckéjéből, 2006. 11. 26, Szófia)
A férfiaknak négy szerepük van. Az egyik a harcos. Egy férfi legyen igazi férfi. Általában azt gondoljuk, hogy egy férfinek harcosnak kell lennie. Ezért ha elmész valamilyen harcművészeti edzésre, leginkább férfiakkal találkozol. Néha találkozol nőkkel is, férfias jellemmel. Ez egy férfi klasszikus szerepe. Az Úr is egy harcos. Úgy imádjuk Krsnát, mint egy harcos-Isten. Kész harcolni az igazságért. Krsna kész harcolni érted! Ez egy isteni szerepe az emberi lényeknek.
A férfi második fő szerepe a király. A király nem csak azt jelenti, hogy élvezi a helyzetét, hanem, hogy gondoskodó, jóakaró. Gondoskodik az alárendeltekről, nem arról van szó, hogy beszedi az adókat és zaklatja az alattvalókat. Hanem gondoskodik is róluk. Indiában volt egyszer egy olyan mahárádzsa, aki bármikor elhagyta a palotáját annyi arany és ezüst érmét osztott szét, amennyi a testsúlya volt. Hányszor hagyja el a palotát az elnök? Mennyit oszt? Ez a személy nem csak gyűjtött, hanem osztott is. És egy királynak nem csak anyagilag kell gondoskodnia, hanem lelkileg is, mert úgy mondják, a király elveszi alattvalói karmájának egy-nyolcad részét. Jó királynak lenni? Gondolkodjatok csak: minél több alattvalód van, annál több karmikus visszahatás vár rád. Ezért az alattvalóknak engedelmeskedniük kell a törvényeknek. És a királynak is jól kell végeznie a dolgát. Az Urat úgy is imádjuk, mint királyt. Krsna az Istenünk, és ő a királyunk is. Ezért teszünk koronát a fejére. De ő nem egy világi király, hogy csak a karmád egy-nyolcadát vegye magára. Ő egy transzcendentális király, isteni király; a karmád 100%-át képes elvenni. Jó egy ilyen király alattvalójának lenni? Készek vagyunk megfizetni az adót? Ő egy jó király.
A férfi harmadik szerepe a szerető. Találkoztatok már ilyen típusú szerelmessel? Mint a középkori trubadúrok? Kicsit elavult antagonizmus a huszonegyedik században. De ezek a szeretők, nem fizikai szerelmesek voltak. Lelki szeretők voltak. Szeretett nélkül nincsen szerelmes. Krsnát szeretőként imádjuk. A szeretőknek különböző fokozatai vannak. Van néhány szerény szerető. Ők a szemérmes, hűséges típusok. Akik csak egyet szeretnek. Aztán vannak a közepes-kapacitású szerelmesek, akik egyre jobban próbálnak szeretni. De tudjátok, az emberi kapacitás korlátozott. Az Úr kapacitása azonban nem korlátozott. Krsna olyan vonzó, hogy nem csak egy, kettő vagy néhány hölgy fut utána. Hanem a mindhárom világ minden hölgye szerelembe esik Vele. Lehet, hogy egy kissé kellemetlen azt hallani, hogy szerelembe esel Istennel. De jobban megérthetjük abból, amikor a hölgyek az Úr egy képviselőjével esnek szerelembe. Bele szerethetsz a képviselőjébe. Miért? Mert képvisel valakit. Most pedig, a nélkül, hogy különösebb részletekbe bocsátkoznánk, a hölgyeknek magas elvárásaik vannak. Néha csak egy isten képes ezeknek eleget tenni! A föld kerekén egyetlen emberi lény sem képes teljesíteni ezeket az elvárásokat. Ezért imádjuk az Urat olyan formában, hogy Ő képes mindannyiunkat vonzani. Ő a Legfelsőbb Szerető. És legfőbb szeretettjeivé válhatunk… Nos, lehet, hogy nem a Legfőbb, de mi is lehetünk a szeretettjei. Ez volt az emberi természet romantikus oldala. Mi maradt? A misztikus szerep.
A misztikus szerep a varázsló. A varázsló, vagy szerzetes, vagy főpap, ez az emberi lény misztikus szerepe. Nem fut a szerelem után, nem fut a hatalom után, nem fut a különböző hatások után. Hanem az Úrral való egyesülés után fut, „unio misztika” misztikus egyesülés, hogyan találkozzunk a Legfelsőbbel. Ezt a negyedik szerepet tekintik a legfontosabbnak. És Krsnát a legfelsőbb varázslóként, a legfelsőbb misztikusként imádjuk.
Egyszer egy bűvész látogatott el a Krsna-Balarám mandirba, hogy találkozzon Sríla Prabhupáddal* . Ez Vrndávanban történt, és tudjátok Vrndávanban van néhány igazán jó varázsló. Ez a fickó hirtelen elkezdett drágaköveket megnyilvánítani. Máskor meg épp rúpikat húzott elő Sríla Prabhupád füle mögül. Viccelődött tehát. A bhakták egy kicsit kínosan érezték magukat, de Prabhupád nevetett, és élvezte az előadást. És aztán hirtelen megváltozott a hangulata. Így szólt: „Nem. A te varázslataid semmik az enyémhez képest. Mert képes vagy néhány rúpit és követ elővarázsolni. De én képes vagyok átalakítani, megváltoztatni, megmenteni ezeket a fiúkat és lányokat a haláltól. A halálból a hallhatatlanságba vezetem őket.” Mrtjór má amrtam gamaja. Ez az igazi varázslat, a halálból az örökéltbe. Ezt a negyedik típust tekintjük tehát a legmagasabbnak. És úgy imádjuk Krsnát, mint a legfelsőbb varázslót. Mert számára a lehetetlen is lehetséges.
Azt hiszem ha meg tudunk egyezni abban, hogy az Úr a legjobb harcos – harcol érted, harcol azért, hogy felszabadítson téged; ha megegyezünk abban, hogy Ő a legjobb király – tökéletesen gondoskodik rólad; ha meg tudunk egyezni abban, hogy Ő a legjobb szerető – ragaszkodom Hozzá; és ha meg tudunk egyezni abban, hogy Ő a legjobb varázsló – isteni bűbájt tesz rám; akkor miért ne helyeznénk, vetnénk alá magunkat egy ilyen édes és befolyásos gondoskodásnak?!
*Srí Srímad A.Cs. Bhaktivédánta Szvámí Prabhupád (1896-1977) – lelki tanítómester, az istenszeretet nagyszerű prédikátora, aki elhozta a bhaktit a nyugati világba. Ő az alapítója a Krsna-tudat Nemzetközi Szervezetének (ISKCON).


Comments are closed.