Sharanagati

(Szvámí Tírtha, 2017.05.11-i szófiai esti tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

„Kedves Rahugana király! Ha valakinek nem adatik meg a lehetőség, hogy testét tetőtől talpig a nagy bhakták lótuszlábának porával dörzsölje be, nem valósíthatja meg az Abszolút Igazságot. Az Abszolút Igazságot sem a nőtlenségi fogadalom betartásával [brahmacsarja], sem a családos élet szabályainak szigorú követésével, sem vánapraszthaként otthonunkat elhagyva vagy a szannyjásza rendbe lépve, sem szigorú vezeklésekkel, télen a vízbe merülve, nyáron pedig tűzben vagy a perzselő napon állva nem lehet megismerni. Az Abszolút Igazság megértésének számtalan folyamata van, az Abszolút Igazság azonban csak az előtt tárul fel, aki elnyerte egy nagy bhakta kegyét.”[1]

Ily módon szállhat ránk az áldás, ami sem tapaszjával, sem tudás által, semmi mással nem nyerhető el, csupán a kegyelem útját járva nyílik meg az ajtó. Ez a legrövidebb út, annak ellenére, hogy ilyen nem létezik, mint ahogy könnyebb megoldás sem. Mégis, ha a legrövidebb utat keressük, akkor, ez az. Ha sikerül elnyernünk egy szent ember kivételes figyelmét, akkor azáltal mindenképpen tökéletesedni fog az életünk. Ez egy isteni elv, melyet nem kell vakon elhinni, próbáljátok ki, próbáljátok megtapasztalni, próbáljátok elnyerni. Győződjetek meg magatok, hogy a ti esetetekben is működik-e vagy sem?! Legyetek készek arra, hogy megvizsgáljátok ezt az igazságot. Tapasztaljátok meg, mert ha átélitek, akkor lesz teljes hitetek benne. A relatív helyzetünktől és körülményeinktől függetlenül, ez az egyetlen dolog, amivel rendelkezünk – aszkézis vagy családos élet – ha elnyertük egy tiszta bhakta kegyét, az emelni fogja az életünket. Tehát nem arról van szó, hogy változtassuk meg a viszonylagos, evilági életünket, hanem hogy megvalósítsuk az isteni valóság érintőközelségét.

„És kik ezek a tiszta bhakták? A tiszta bhakták sohasem beszélnek anyagi témákról, politikáról vagy szociológiáról. Egyedül az Istenség Legfelsőbb Személyiségének tulajdonságairól, formáiról és kedvteléseiről társalognak, s teljes figyelemmel dicsőítik és imádják Őt. Társaságukban az ilyen témák tiszteletteljes és állandó hallgatásával még az az ember is feladja elképzelését, aki az Abszolút Igazság létébe akar olvadni, és lassanként ragaszkodni kezd Vászudéva szolgálatához.”[2]

Mik azok a témák, amikről az emberek általában beszélgetni szoktak? Kicsit jobban ismerem azokat, amikről a férfiak szoktak beszélgetni: pénz, hölgyek, munkahelyi beosztás, foci, politika – ezek a nagyfiúk játékai. A hölgyek: általában a sminkről, egy újfajta diétáról, férfiakról, gyerekekről…Tehát, mindannyiunknak megvannak a saját témaköreink, amikről beszélgetünk. Azonban sajnálom, de ezek kevésbé értékes dolgok, igen múlékonyak. Üde tizenhat évesekből könnyedén és nagyon gyorsan összeaszalódott hatvanasokká válhatunk. Szóval, ne ilyen testi életfelfogásotok legyen, inkább tegyetek szert lelki tudatosságra. Ezért vannak más témák is, melyek hosszabban velünk maradnak. Ezeket nagyon szépen felsorolja a Bhágavata-purána: „Minden figyelmükkel Istent imádják és dicsőítik.” Ez pedig az érdeklődés átalakulását is magával hozza. Ha bekerültök az ilyen tiszta bhakták körébe, az átformálja az érdeklődéseteket.

Tapasztalatom szerint az ősi szentírások több ezer éves múltra visszatekintő álláspontja igaznak bizonyult. Egyszer találkoztam egy fiatal diákkal az egyetemen, aki történelmet tanult és nagyon érdekelték a Keleti tudományok. Szóval azt mondta nekem: „Ezek a végzettségeim, és vonzódom még a Bön Buddhizmushoz is.” Mire én azt mondtam: „Ó, nagyon jó, ez rendkívül izgalmas, kérlek folytasd.” Majd hozzátette: „Azonban a szanszkrit nyelv is érdekel, és van valaki a városban, akitől szanszkritul tanulhatok.” Ekkor így folytattam: „Nagyon érdekes! Megmondanád a tanárod nevét?” Majd megnevezte az egyik bhaktánkat, aki gyakorlatilag a legjobb szanszkrit tanár a világon, vagy legalább is Magyarországon. Biztattam: „Igen, tanulj szanszkritul!” Majd néhány hónap elteltével ismét beszélgettünk, és azt mondta: „Tudja, eleinte a Bön Buddhizmus érdekelt, de most már jobban érdekel a bengáli vaisnavizmus.” Tehát a tiszta odaadással, tiszta bhaktákkal társulva az értékrendetek, az érdeklődési körötök egyre finomabbá válik.

(folytatása következik)

[1] Bhágavata-purána, 5.12.12.

[2] Bhágavata-purána, 5.12.13.