Archives

Calendar

December 2022
M T W T F S S
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




(Szvámí Tírtha 2017. 01. 08-i szófiai esti tanításából)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Ráma bóló!

Miért? Miért dicsőítjük ‘Rámát’? Kell, hogy legyen valami oka?

Srí Ráma szent neve olyannyira erőteljes, hogy képes megváltoztatni a természet törvényeit. Hadd meséljek ezzel kapcsolatban egy történetet.

Ráma egy meglehetősen jóvágású herceg, akinek van egy gyönyörű felesége – Szítá déví. Olyanok Ők, mint az ideális házaspár; viszont van egy kis bonyodalom az életükben. Bizonyos fondorlat következtében Rámának száműzetésbe kell vonulnia az erdőbe. Képzeljétek csak el: a csodálatos fiatal herceg feladja a királyi otthont és mezítláb elvonul az erdőbe – ez nagyon fájdalmas lehet. De a történet ennél sokkal borzalmasabb, hiszen a szépséges felesége is vele tart. Gondoljatok bele – erdőben élni egy fiatal hölgynek, nagyon nehéz lehet. Tehát megkezdődik az utazásuk; hosszú éveket kell tölteniük ebben a száműzetésben, de szerencsére időközben találkoznak néhány baráttal és pártfogóval, akik segítenek nekik és velük tart Ráma testvére is. Szolgálják a munikat, akik az áldásaikban részesítik Őket, védelmet nyújtanak nekik a démonok támadásakor. Majd időközben eljutott hozzájuk a rossz hír, hogy Ráma édesapja eltávozott. Láthatjátok ez egy nagyon nehéz és fájdalmas történet.

De az igazi tragédia akkor kezdődik, amikor ezt a gyönyörű feleséget elrabolják és Rámacsandra, Szítá férje nagyon feldúlt lesz. Hol keresse kedvesét? Az elválás nagyon intenzívvé és fájdalmassá teszi az életet, de végül számos próbatétel után Ráma megtudja, hogy Szítát Srí Lanka szigetén tartja bezárva Rávana, aki megpróbálja elcsábítani Őt. De természetesen Szítá egy nagyon hűséges feleség és egy átok következtében Rávana nem érinthet hölgyet mindaddig, amíg azt a hölgy maga nem szeretné. Tehát itt véget is ér a történet számára, mert Szítá nem szeretne tőle semmit. Az elválás miatt Szítá nagyon boldogtalan volt, annak ellenére, hogy mindent megkapott Rávanától, aki rendkívül gazdag volt és gyönyörligetet biztosított számára.  A szomorú feleség sok időt tölt egy különleges fa alatt, aminek asóka fa a neve. Asóka azt jelenti, hogy „nem búslakodó” „bánat nélküli”. Értitek?! Egy ilyen fa alatt ül és nagyon szomorú, mert elválasztották szeretett férjétől. Majd, amikor a hírek eljutottak Rámához, hogy Hanumán, aki egy nagyon alázatos szolgáló, megtalálta Szítát Srí Lankán, elhatározta, hogy kiszabadítja Őt. De egy óceán választja el őket; Ráma az indiai kontinensen, Szítá pedig a szigeten van – hát most mit tegyünk? Természetesen Istennek semmiség lenne átsétálni a vízen, de Rámacsandra más módot választott az átkelésre: „Építsünk hidat az óceán fölé!” Ez egy elég szép mérnöki munka, ugye? Viszont Rámának nagyon rendes és erős barátai voltak, mint például a majomhadsereg és más segítők, akik sziklákat és köveket hordtak oda. De tudjátok, hogy mi történik, ha követ dobtok a vízbe? Elsüllyed. Ez nagyon egyszerű annak a bhaktának is, aki abbahagyja a lelki gyakorlatait, a tudatlanság óceánjába merül. Ezért kellett egy kis varázslat, hogy ezek a kövek ne süllyedjenek el a vízben. Tehát mit találtak ki? Minden egyes kőre ráírták ‘Ráma’ nevét, majd mit gondoltok mi történt mikor bedobták őket a vízbe? Nem merültek el, lebegtek a vízen, így nagyon egyszerű volt hidat építeniük. Most már értitek, hogy Ráma neve segít megváltoztatni a természet törvényeit.

Most azt gondoljátok: „Ó, ez csak egy legenda a régi időkből.” De ahogy korábban mondtam, nem kell mindent elhinni a folyamatunkban, jobb, ha kipróbáljátok. Egyszer ellátogattunk egy templomba Indiában. Egy nagyon szerény, elzárt templom volt – semmi különös. Azonban a templomban élő szvámídzsí azt mondta: „Egyébként láttátok már a vízen lebegő köveket?” Azt válaszoltam: „Vízen úszó kövek? Hallottam valamit róluk, de még soha nem láttam őket.” Majd azt mondta: „Gyertek velem!” Volt nekik egy kis tavacskájuk a templom épületei között, aminek a közepén volt egy kis szentély. Szvámídzsí segített, hogy közelebb menjünk a vízhez és azt mondta az egyik tanítványnak: „Kérlek mutasd meg a köveket!” Majd csoda történt. Hozták a követ, beletették a vízbe és lebegni kezdett a víz felszínén. Nem kell elhinnetek, csak menjetek el oda és meglátjátok, ha kell elmondom pontosan hol van ez a hely. De abban hiszünk, hogy az isteni nevek felülírják a szabályokat és a szabályszerűségeket.

(folytatása következik)



Leave a Reply