Sharanagati

Amit keresünk, az a harmónia a kinyilatkoztatás (amit hallunk) és a tradíció (amire emlékezünk) között. A védák alaptanításának egyik oldala a sruti, a kinyilatkoztatás, míg másik oldala a szmrti, a hagyomány. Vegyünk egy könyvet a sruti-ból, a végső kinyilatkoztatásból, a kinyilatkoztatott szentírásokból, mégpedig a Rg-védát. Illetve szintén válasszunk csupán egy könyvet a szent tradícióból, mégpedig a Gítát. Ezt követően keressük meg az alapvető harmóniát: a témában, a sziddhántában, és a titkos harmóniát ebben a két irodalmi műben.

Jóllehet, a hivatalos tudományos indológia eltérő véleményen van, mindazonáltal mi is rendelkezünk  úgymond, ösztönös indológiai ismeretekkel. Bhaktivinód Thákur értekezése e vitatott témában például az, hogy „ha a tudomány képviselőinek véleményével értek egyet, akkor valamennyi rsi, muni és szádhu elégedetlen lesz. Viszont, ha a szádhuk véleményét fogadom el, akkor pedig a tudomány felhatalmazottjai lesznek nyugtalanok.” Ezért a két szemléletmód közötti ellentmondások és különbségek feloldására törekedett.

Az alapvető kiindulási pont tehát az, hogy megtaláljuk ezt a természetes harmóniát a két kinyilatkoztatás között. Tudnátok idézni egy verset a Rg-védából? Óm tad visnó, egy nagyon meghatározó vers, mely felfedi, hogy az Úr lótuszlába az, mely áldást záporoz ránk. Óm tad visnó paramam padam szadá pasjanti szúrajah | divíva csaksurátatam[1].  Sríla Srídhar Maharádzs magyarázza nagyon szépen, hogy valamennyi szúra, illetve déva mindig a Legfelsőbb Úr lótuszlábaira tekint, mely olyan, mint az isteni horizonton felkelő gyönyörű Nap.

A Rg-véda egy másik verse a gájatri-mantra, melyet zengtek. Óm bhúr bhuvah szvah stb., mely egy ima a megvilágosodásért, ily módon ösztönzi az isteni Nap a meditációnkat. Ez egy nagyon fontos és elemi mantrája a tökéletes meditációnak – ez esetben a megvilágosodásnak.

Létezik még egy vers, melyet szeretnék kiragadni: ekam szad viprá bahudhá vadanti [2]- “Egy az igazság, de ezt az egy igazságot a bölcsek számtalan mód írják le”. Egyetértetek ezzel a kijelentéssel?

Szádhu Mahárádzs:  Igen, egyetértünk!

Tírtha Mahárádzs:  Köszönöm, Gurudév! Egy az igazság, de a bölcsek sok-sok különböző leírását adják. Kérlek emlékezzetek erre a versre, mert ez megmutatja a gondolatok és a vélemények sokszínűségét. Hasonlóan hiszünk a különböző raszák sokféleségében. Szóval, ha mi a szépségnek ezzel a többelvű világszemléletével és az isteni birodalom gazdagságával rendelkezünk, akkor a gyakorlatiasságnak is vonatkoznia kell ránk. Ezért toleránsnak kell lennünk a megvalósítás illetve mások eszményeinek tekintetében.  Mert egy az igazság, de számtalan különböző meggyőződés létezik róla.

Következésképpen két, három alapigazságot ismerhetünk a Rg-védából, bár ez szintén egy meglehetősen terjedelmes írásmű több, mint ezer himnuszból áll. Végső soron mégis találtunk néhány gondolatot.

Most pedig vizsgáljunk meg néhány idézetet a Gítából, párhuzamba állítva a Rg-véda korábban felelevenített verseivel.  A Gítá negyedik fejezetében található a következő vers: mama vartmánuvartanté  [3] – „Mindenki az Én utamat járja.” Ennek a versnek ez a része nagyon népszerű. Sok ember, mintegy kifogásként idézi: „Óh, te a te utadat járod, én pedig az enyémet, de mi mindannyian ugyanazon az úton járunk.” De ne feledkezzünk meg a vers második részéről: Mindenkit aszerint jutalmazok meg, amilyen mértékben átadja magát Énnekem.  De senki sem független – mindenki az Én utamat járja, mindenki az irányításom alá tartozik. Tehát az igazság egy, mindenki ugyanazt az utat járja, valamennyien isteni irányítás alatt állunk, de a bölcsek különböző véleményen vannak és az emberek eltérő megvalósítással rendelkeznek. Láthatjuk a párhuzamot a Rg-véda és a Gítá között.

Továbbá itt van egy másik idézet: „…a csillagok közül a ragyogó Nap vagyok.”[4] mondja Krsna a Gítában. Mit is jelent az isteni fény azok számára, akik a gájatri-mantrával fohászkodnak a megvilágosodásért az isteni Naphoz? Ő a hűséges Krsna. Amint a Nap egymaga világítja meg ezt az anyagi világot, amikor felkél a horizonton, éppúgy ha Krsna Napja ott tündököl tudatunk horizontján szintén megvilágosítja a mi világunkat. Mindent összevetve létezik az említett párhuzam a sruti és a szmrti között.

[1] Rg-véda 1.22.20.

[2] Rg-véda 1.164.46.

[3] Bhagavad-gítá 4.11.

[4] Bhagavad-gítá 10.21., dzsjótisám ravir amsumán