Sharanagati

(Szvámí Tírtha 2017. 01. 04-i szófiai reggeli tanításából) 

(az előző hétfői tanítás folytatása) 

Most fókuszáljunk a semleges érzületre az istenhez fűződő kapcsolatok közül. Az öt rasza olyan, mint a hullámok az istenszeretet óceánján. Ezek közül az első hullám a semleges érzület – a sánta-rasza. Ebből a szempontból ez egy általános kifejezés – amikor a kapcsolat jellege még nem meghatározott, csak amolyan általános ragaszkodás van, nincs különleges jellemzője.

A második értelmezése ennek a semleges érzületnek az áttetszőség. Azt mondják, éppen olyanok, mint a drágakövek. Áttetszőek és bármilyen környezetbe helyezzük is őket, visszatükrözik ugyanazokat a színeket és szépségeket. A bhaktáknak is különböző kapcsolataik vannak és ebben az értelemben ez is olyan, mint egy általános kifejezés.

Végül azt mondhatjuk, hogy ez a semleges érzület egy békés kapcsolat a Legfelsőbbel, egyfajta megvalósított szint. Mint, ahogy a jóga gyakorlóival szemben elvárt, hogy nagyon nyugodtak, békések és fegyelmezett tudatúak legyenek.

Azonban, ha a raszákról beszélünk, ami egy élő kapcsolat, akkor hozzá kell adnunk valamit ehhez a békéhez. A jógában a megvalósítás békét és stabilitást eredményez, de ehhez a békéhez (sánti) még hozzá kell tennünk valamit, ha a sánta-raszáról beszélünk. Erre a legjobb példa a négy szentéletű Kumára, akik Brahmának, a másodlagos teremtőnek voltak a szellemi fiai, a teremtés kezdetekor. Megvalósított személyekként születtek, olyannyira, hogy nem akartak belebonyolódni ebbe az anyagi világba, ezért úgy döntöttek, hogy gyermekek maradnak, cölibátusban élő fiatal fiúk. Hogyan tudjátok ezt elérni? Csak úgy, ha nagyon békések és megvalósítottak vagytok. Ez nagyon magas szint, de emlékeztek arra a történetre, amikor be akartak lépni Vaikunthára, de nem engedték be őket. A kialakult vita során mindkét oldalról kis átkozódások hangzottak el.  Végül eljött az Úr Vishnu, hogy a helyzetet békés mederbe terelje. Természetesen a Kumárák, mint megvalósított személyek, nyomban hódolatukat ajánlották teljes jógikus békével. Majd mi történt ezután? Valami nektári illatot éreztek. Éppen néhány tulaszí manydzsarít ajánlottak fel az Úr Visnu lótuszlábainál és ők megérezték ezt az illatot! Majd a jógikus megvalósításuk minden békéje eltűnt. A semlegességüket egy sóvárgás váltotta fel: „Igen! Szeretnék találkozni ezzel a személlyel, aki ilyen illatot áraszt.” Tehát, amikor ehhez a semlegességhez hozzáadódik a Krsnával való találkozás mohó vágya, akkor beszélhetünk raszáról.

Mik a sánta-rasza alapgyakorlatai? Ezek általában olyanok, mint egy passzív közeledés, nincs benne túl sok aktivitás. Mit gondoltok?

Jasódá: Meditáció.

Szvámí Tírtha: Helyes, ez a negyedik. Az első a hallás, amikor Krsna dicsőségéről hallotok, sravanam. Ha jól tudom, még a Bibliában is azt mondják, hogy a hallásból születik a hit. Tehát mi lesz az eredménye egy ilyen figyelmes hallgatásnak? A szív megtisztulása.

Egy alkalommal Gurudév egyik tanítványának, dél-Indiai ásramában az történt, hogy főzés után az egyik bhakta a folyóhoz vitte elmosni az edényeket, de útközben megmarta egy kígyó. Ez nagyon veszélyes!  Mit tettek a bhakták, amikor látták, hogy mi történt? Körbeállták őt és a fülébe zengték a mahá- mantrát. Amikor magához tért már az egész falu áttért a vaisnavizmusra. – „Hűha – mondták – ha ilyen erős a Szent Név, jobb, ha van „ilyen” ellenszerünk, mivel nagyon sok kígyó él Dél-Indiában”!

Igazából a kígyómarás az az anyagi illúzió. Mindannyian szenvedünk ettől a kígyómarástól. Elájultunk. Tehát mi a lényeg? A lelki gyakorlatokkal visszanyerhetjük a tudatosságunkat. Az anyagi élet őrületéből visszatérhetünk az eredeti tudatosságunk állapotához. Ha halljátok a mantrát visszanyerhetitek az életeteket Haré Krsna, Haré Krsna, Krsna Krsna, Haré Haré, Haré Ráma, Haré Ráma, Ráma Ráma, Haré Haré – ez az út, hogy visszaszerezhessük az életünket.

(folytatása következik)