Archives

Calendar

January 2021
M T W T F S S
« Dec    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




магьосникът

(Szvámí Tírtha 2016.01.07-i szófiai esti tanításából) 

(az előző hétfői tanítás folytatása) 

“A szannjászík ugyanígy a fejéből születtek, a vánapraszthák a karjából, a grahszthák a derekából, a brahmacsárík pedig a lábából.”[1]

Ki a brahmin? A brahmin valamennyi ksatrija, valamennyi vaisja és súdra tanítója. És S ki a szannjászí? A szannjászí még a brahminok tanítója is. S utána, mondtam nektek, hogy meg kell találnunk a helyünket ebben a rendszerben. Ki van tehát legfelül? A szannjászí – akkor? ‘Szannjászívá kell válnom. Mivel felülre akarok kerülni.’ Ez vajon a megfelelő útja annak, hogy megtaláljuk a helyünket? Természetesen nem. Nem elegendő, ha narancsszínű ruhánk van. Kell, hogy legyen egyfajta belső függetlenségünk. Avagy a grhaszthák számára nem elegendő gyermeket nemzeni, hanem tényleges családfővé kell váljatok. S valamennyi egyéb társadalmi csoportnak alkalmassá kell válnia.

„A társadalom e különféle rendjeit és a lelki fejlettség különböző szintjeit a tulajdonságok határozzák meg. A Bhagavad-gítá megerősíti, hogy a négy társadalmi és négy lelki rendet Maga az Úr hozza létre a különböző egyéni tulajdonságok szerint. Ahogy a különböző testrészek eltérően működnek, úgy a különféle társadalmi és lelki rendek is más és más tevékenységet végeznek, adott tulajdonságaiknak és helyzetüknek megfelelően. E cselekedetek középpontjában azonban mindig az Istenség Legfelsőbb Személyisége áll. Ahogy a Bhagavad-gítá megerősíti: ,,Ő a legfelsőbb élvező. Egy bráhmanának például, aki az Úr fejéből született, az a dolga, hogy a transzcendentális védikus hangot, a sabda-brahmant terjessze. Mivel a brahmana a fej, prédikálnia kell a transzcendentális hangot, valamint ennie kell a Legfelsőbb Úr nevében. A ksatrijának ugyanígy oltalmaznia kell az embereket a májá támadásaitól. A vaisjáknak az a feladatuk, hogy mezőgazdasági árukat termeljenek, kereskedjenek velük és juttassák el őket mindenhová. A munkásosztály kötelessége az, hogy kétkezi munkával segítsék a felsőbb osztályokat. Így élhet valamennyi társadalmi rend teljes együttműködésben, a lelki fejlődés útját járva. Ha nem működnek együtt, a társadalom tagjai el fognak zülleni. Ilyen helyzet uralkodik jelenleg a kali-jugában, a viszályok korszakában. 

Az Úr Srí Krsna arra tanította Uddhavát, hogy az emberi társadalom szociális és lelki rendjeire vonatkozó utasítások követésével az ember elégedetté teheti az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, s ennek eredményeképpen a társadalomban mindenki bőségesen, minden akadály nélkül hozzájuthat ahhoz, amire életében szüksége van.” Tehát a sikerhez vezető út az, ha a társadalom valamennyi résztvevőjének megfelelő a tudatállapota.

,, Krsna így szól: ,,Kedves Uddhavám! Mindenki végez valamilyen tevékenységet: vagy olyanokat, amelyeket a kinyilatkoztatott szentírások tanácsolnak, vagy közönséges világi tetteket. Bármelyiket is végezzék, ha tetteik gyümölcsével Krsna-tudatosan engem imádnak, akkor minden külön erőfeszítés nélkül nagyon boldogan élnek majd ebben a világban éppúgy, mint a következőkben.”

Maháprabhu azt mondta: ,,Nem vagyok brahmin, nem vagyok szannjászí, nem vagyok sem ez, sem az. Én az Úr szolgájának a szolgájának s szolgája vagyok.”[2] Tehát ha meg akarjuk találni a helyünket ebben a rendszerben, ez a javaslatom. Váljunk mindannyian a szolgák szolgáivá! Miért? Mivel egy jó szolga mindig kapcsolódik a mesteréhez, nem tud a mestere nélkül élni. Ez nem egy anyagi jellegű szolgálat és kapcsolat, mivel az anyagi szolgálatban kétség kívül a szolgálat és mester nélkül akarsz élni, mert kötelesek vagytok elvégezni azt az anyagi szolgálatot. A ránk kényszerített helyzetekben utáljuk a mesterünket, utálunk szolgák lenni, és nem szeretjük ezeket a cselekedeteket. Fordítsuk át ezt egy lelki gyakorlatba, ahol nagyra becsüljük a tanítómesterünket, ahol szeretünk szolgálni, s ahol szeretettel végezzük ezeket a tevékenységeket, és boldogan hajtjuk végre őket.

Ez az isteni varna-ásrama – az isteni társadalmi és lelki rendszer. Ennek a rendszernek a végső forrása isteni, és a végső cél szintén isteni. Ha valami a Legfelsőbbtől származik, az segíteni fog nekünk, hogy hazataláljunk ehhez az eredeti forráshoz. Ha valami a sárból fejlődött ki, segíteni fog nekünk visszatalálni a sárba. Az élet az életből, a tudatosság a tudatosságból, és a szeretet a szeretetből származik.  

 

(folytatása következik)

[1] Az odaadás nektárja, 2. fejezet                     

[2] Csaitanja-csaritámrta, Madhya, 2.13.80

 



Leave a Reply