Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




satyabhama

Mandzsári kérdése: Gurudév, helyes volt, hogy Dzsagadánanda összetörte a korsót? Végül is megfogadhatta volna a tanácsot és elvihette volna az olajat a templomba!

Szvámí Tírtha: Dzsagadánanda személye és ez a kedvtelés Szatjabhámának felel meg Dvárakában, Szatjabhámáról pedig tudjuk, hogy követelődző feleség volt. Egy engedelmes feleség mindig követi a férje tanácsait. Ha tehát Maháprabhu a férj, és Dzsagadánanda Pandit engedelmes feleség, akkor biztosan elmegy a templomba és elégeti az olajat a lámpásokban. De mivel itt egy kissé heves  természetű, ezért kész eltörni a korsót. Kedves férfi testvéreim, hogy látjátok, a feleségetek úgy viselkedik néha, mint Szatjabhámá? Vagy mindig engedelmes, és mindent megtesz, amit mondotok? Nekem úgy tűnik, hogy valószínűleg a hölgyek is olvastak a Dváraká-líláról, ahol le van írva, hogy miképpen tudja fokozni ez a Szatjabhámá-típus a partnerünk boldogságát.

Végső soron egy igazi kapcsolatban nem merül fel a jó és rossz kérdése, nincsenek szabályok. Az abszolút síkon nincsenek szabályok. A szabályokat Isten és a szolga folyton újraírja, mert ez egy eleven folyamat, nem valami áporodott dolog. Ebből látható, hogy ki az erősebb, ha legfelsőbb Úr és egy tiszta bhakta konfliktusba kerülnek egymással. Hát persze, hogy a bhakta erősebb! Itt Maháprabhu úgy viselkedik, mint egy engedelmes férj. Nem arról van szó, hogy Dzsagadánanda viselkedik úgy, mint egy engedelmes feleség.

Tehát rengeteg dolgot tanulhatunk ezekből a példákból, de mindennek ezen az isteni lelki szereteten kell alapulnia. Akkor ez egy harmonikus rasza. Még „az ellenkezés (is) fokozza a szépséget” – ahogy Sríla Srídhar Mahárádzs mondja. Ha ez nem a szereteten alapul, akkor viszont undorító. De ha a férjed, mindig engedelmeskedik neked, az meg olyan unalmas. Néha egy kis fűszerre szükség van, ez az élet sója. Igen, tessék!

 Kamen kérdése: Egy ellentétes kérdés. Mivel azt mondják, hogy a szeretet magasabb rendű, mint az elvek, akkor mi van, ha Maháprabhu elfogadta volna az olajat?

Szvámí Tírtha: Semmi. Akkor nem ülnénk itt erről a történetről beszélgetve, mert csak egyetlen versszak lenne: „Dzsagadánanda Pandit olajat hozott, Maháprabhu pedig elfogadta azt.” Erről nincs mit mondani, mert ez a szokványos, szolgálatot végzek, és elfogadják. Még egyszer: az ellenkezés fokozza a szépséget, ugye. Volt egy konfliktus, és ötszáz éve a bhakták erről beszélnek, és próbálnak szépséges következtetéseket levonni a történetből. Ez több fejlődési lehetőséget kínál a számunkra.

De úgy gondolom, hogy a lényeget elfogadta Maháprabhu. A felajánlás finomabb, nem látható részét elfogadta. Más esetekben arról is szó esett, hogy Maháprabhu felhasználta az alkalmat, hogy különböző, eltérő aspektusokat és eredményeket mutasson be. Ha csak egyszerűen elfogadná az olajat, nem tudná szemléltetni, hogy a bhakta erősebb, mint az Isten. Akkor nem tudná dicsőíteni Dzsagadánandát, hogy „még ha dühös hangulatban főzöl is, amit csinálsz az csodálatos”. Tehát így ezzel a kis konfliktussal Maháprabhu egyre inkább felszínre hozza a gyümölcsöket és a nektárt. A békéről nem lehet eposzt írni.

 



Leave a Reply