Sharanagati

(Szvámí Tírtha, 2018. 05.04. Rila-hegységbeni előadásából)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

A Szent Névvel a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel kell bánnunk, mivel nem különbözik magától a Legfelsőbb Úrtól. Figyeljünk nagyon oda Rá! Ha Krisna belép az életünkbe, meglehet szentelünk Neki némi figyelmet, viszont ha a Szent Név lép be, akkor Neki nem adjuk meg ugyanazt a figyelmet? Ez hiba!

Tudjátok a rutin leértékeli a dolgokat. Ha valamivel nap, mint nap találkozunk, akkor azt nehéz értékelni, főként a nyugatiak számára. Mindig az új dolgokat hajszoljuk, bár ezek néha becsapnak bennünket, úgy hogy csak új köntösbe kerülnek: „Ó hordóban, új bor.” És megveszitek. Holott tudjuk, hogy az ugyanaz a dolog, mégis megvesszük, mert az újat keressük. Ezért kell minőség és tisztaság szerint folytatni a keresésünket, mivel az eredetit kell kuttanunk. Értitek a különbséget? Keressétek az újat, az új dolgokat és kutassátok az eredetit. Ez egy sokkal magasabb szintű kutatás. Tehát a Szent Névvel úgy kell bánnunk, mint olyasvalamivel, ami nagyon szent és nagyon kedves a számunkra.

Ráadásul a Szent Névben az összes lelki íz benne van. ‘Kris-na, mennyi nektár rejtőzik Neveidben?’ Azért kell ezt gyakorolnunk, hogy minél több megvalósításra tudjunk jutni.

A Szent Név minden tekintetben teljes és tökéletes, semmi sem hiányzik belőle. Tudjátok Krisnának háromféle aspektusa van. Az első a púrnam, teljes; a második a púrnatara, a teljesebb; és a harmadik a púrnatama, az abszolút teljes. Az első a teljes, tehát semmi sem hiányzik belőle. De a következő pillanatban, a következő napon Ő még teljesebb, még hiánytalanabb. S amikor ebben a legteljesebb formájában érjük el Őt, akkor Ő púrnatama, a legteljesebb. Tehát Brahman, Paramátmá és Bhagaván: Brahman teljes; Paramátmá még teljesebb; és Bhagaván a legteljesebb arculata.

Mivel a Szent Név szeplőtelenül tiszta, ezért hogy kapcsolatba léphessünk vele, nekünk is nagyon tisztán kell zengenünk. S mivel ez nagyon fontos szempont, ezért természetesen némi veszélyt is rejt a Szent Nevek zengése. Általában erről nem szoktunk beszélni, mint arról sem, hogy ‘mikor vagytok majában’, vagy hogy ‘annyiféle démon vesz körül bennünket’, és hogy ‘léteznek a Szent Név elleni vétkek’. Nemrég találkoztam egy nagyon angyali természetű barátommal, aki valóban olyan, mint egy angyal, és azt mondta nekem: „Nos, a tanítóim, az útmutatóim, azt akarják elhitetni velem, hogy mennyi démon van körülöttünk. Szóval legutóbb, amikor a vonaton utaztam megpróbáltam észrevenni magam körül ezt a sok démont. De egyet sem találtam, egyet sem láttam!”

Hát nem gyönyörű?! Ha már ennyire tiszta a látásmódunk, hogy amikor utasítást kapunk arra, hogy kutassunk démonok után magunk körül, akkor sem látunk egyet sem. Én ezt nevezem angyali látásmódnak. ‘Semmi rosszat nem látok magam körül!’ Ennyire tiszta, szeplőtelen látásmódra kell jutnunk.

(folytatása következik)