Sharanagati

(from a lecture of Swami Tirtha, 09.05.2018, Sofia)

(continues from the previous Monday) 

And how to keep a fire alive? You have to feed it, right? Feed the fire. Bring everything that is necessary for the service and for your spiritual growth, supply it! Throughout your lifetimes you collect the firewood. Your master will ignite the fire, he will give the spark. And Krishna will provide the ghee. If you have these ingredients, you will have a very nice fire, a very powerful fire.

So, this is it. To put it shortly, if you want to get rid of any type of blockage – and we’ve examined only one type, this weakness of the heart, which comes sometimes, so don’t be surprised if it comes – but you should know the method how to overcome these difficulties: by a positive practice of the value system. Then we can expect the further steps of this progressive path – finally to come to ruchi, the higher taste. And if you have ruchi, that means you have purified from all anarthas, there is no hindrance anymore. Don’t think that ruchi is something so extraordinary that it’s impossible to reach. No, it is possible. If you give your life, how can you take it back? You cannot take it back. If you think that you take something back, that means you didn’t give it. But ruchi means ‘I am so convinced, that I have given everything, I’m all in’. And you might think that this is the end of spiritual progress, but this is only the middle stage. There are some more stages yet.

It is said that on one wheel the cart will not go, at the minimum two wheels are necessary for a cart to move. One wheel is the willingness of the human being, it’s your commitment, it’s your action. The other wheel is the blessing of the Supreme Lord. Then your spiritual cart will move. If you enjoy the divine blessing and if you also contribute, you will reach your goal. This is the meaning – cultivate the positive values and then reach steadiness in your service – nishtha, and then you will get the higher taste – ruchi.

Of course, there are a lot of different stages. Like asakti – this is the attraction, a higher type of attraction. Then bhava comes, the initial stage of divine loving service. And finally prema, which is the accomplished state of devotional sentiments. This is the sequence set by Rupa Goswami. And this is something very important that you have to know by heart. Right? So please memorize it! Adau shraddha tatah sadhu-sango ‘tha bhajana-kriya/ tato ‘nartha-nivrittih syat tato nishṭha rucis tatah/ athasaktis tato bhavas tatah premabhyudanchati/ sadhakanam ayam premnah pradurbhave bhavet kramah[1]. When I come and wake you up, you should know it. And then you can always see: ‘At which stage am I? Do I have ruchi, the higher taste? Or better I focus on cultivating the positive values – how to overcome my anarthas.’ So please, don’t take this advice of the acharyas as some theories. Apply, apply! Examine yourself in the face of this mirror – where am I?

(to be continued)

[1] Bhakti-rasamrita-sindhu 1.4.15-16

(Szvámí Tírtha, 2018. május 9-i szófiai tanításából) 

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Legutóbb az anarthákról, a bűnös cselekedetekről, rossz berögződésekről, tudatlanságról beszélgettünk, illetve szó esett egy még súlyosabb anartháról, a ‘szív gyengeségéről’, mely a hit hiányából fakad. Ez történt Ardzsunával is, amikor kétségei támadtak a harcot illetően, illetve mi is így vagyunk ezzel, amikor elfogy a lelkesedésünk. De hogyan tartsuk elevenen a hitünket? Úgy, hogy tápláljuk a tüzet. Vonjunk be mindent, ami csak kellhet a szolgálat érdekében, hogy lelkileg növekedhessünk! Életeken keresztül gyűjtjük a szükséges tűzifát, amit a mesteretek fog majd lángra lobbantani, ő adja hozzá a szikrát, Krisna pedig a ghít, a szeretetet. Ha rendelkeztek ezekkel a hozzávalókkal, akkor nagyon szépen, erősen fog égni a tüzetek.

Röviden összefoglalva, ha meg akartok szabadulni bármiféle akadálytól, melyek közül mi csak egyet, a szív gyengeségét vizsgáltuk, ami néha előfordul – tehát ne lepődjetek meg, ha bekövetkezik -, akkor ez a recept. Ismernetek kell, hogyan tudjátok majd legyőzni a nehézségeket, a pozitív dolgok gyakorlásával. Majd, ahogy tovább fejlődtök, végül remélhetőleg eljuttok a rucsihoz, a magasabb ízhez. S ha rendelkeztek ezzel a magasabb ízzel, rucsival, az azt jelenti, hogy már megtisztultatok minden akadálytól, anarthától. Ne gondoljátok azt, hogy ez a rucsi valami nagyon különleges, elérhetetlen valami. Igenis lehetséges elérni! Hiszen a rucsi azt jelenti, hogy ‘Teljes bizonyossággal tudom, hogy mindenemet odaadom, egyszer s mindörökre’. Ha egyszer már odaadtátok az életeteket, akkor hogyan vehetnétek azt vissza? Ez lehetetlen. Ha azt gondoljátok, hogy valamit vissza tudtok még venni, az azt jelenti, hogy nem is adtátok oda. Talán azt gondolhatjátok, hogy ez a lelki fejlődésnek a vége, de ez még csak egy középső szint, és vannak még további szintek.

A rucsit még megelőzi a nishthá, mely a pozitív dolgok gyakorlását, a szolgálat állhatatos végzését jelenti. Azt mondják, hogy egy kerékkel nem megy a kordé, mind a két kerék szükséges hozzá. Az egyik kerék a hajlandóságunk, elkötelezettségünk, cselekedeteink, a másik pedig a Legfelsőbb Úr áldása, és együtt  akkor majd menni fog a lelki életünk szekere. Ha elnyertétek a Legfelsőbb Úr áldását, illetve ti is hozzáadtátok a saját részeteket, akkor el fogjátok érni a célotokat, el fogjátok nyerni a magasabb ízt, a rucsit.

Természetesen még nagyon sok különböző szint létezik, mint például az asakti, magasabb szintű vonzódás, aztán a bháva, az istenszerető szolgálat kezdő szintje, és végül a préma, a tiszta, beteljesült rajongó istenszeretet. Ez a Rúpa gószvámí által meghatározott sorrend. S ez egy rendkívül fontos dolog, amit már ugye kívülről tudtok! Kérlek ezt jól jegyezzétek meg! Ádau sraddhá tatah szádhu-szangó ‘tha bhadzsana-krijá/ tató ‘nartha-nivrttih szját tató nisthá rucsisz tatah/ athászaktisz tató bhávasz tatah prémábhjudanycsati/ szádhakánám ajam prémnah prádurbhávé bhavét kramah.[1] Ha álmotokból felébresztelek benneteket, akkor is tudnotok kell. S akkor mindig tisztában lesztek azzal, hogy ‘Vajon én milyen szinten is vagyok? Tapasztalom-e már ezt a magasabb ízt? Vagy jobban teszem-e, ha inkább még a pozitív dolgokra összpontosítok, hogy legyőzhessem az anartháimat.’ Tehát kérlek ne csak elméletnek tekintsétek az ácsárják javaslatait. Alkalmazzátok is azokat! Alaposan vizsgáljátok meg magatokat, hogy ‘Hol is tartok én valójában?’

(folytatása következik)

1. Bhakti-raszámrta-szindhu 1.4.15-16.

(от лекция на Свами Тиртха, 09.05.2018, София)

(продължава от предишния понеделник)

И как да поддържаме огъня жив? Трябва да го подхранваме, нали? Хранете огъня. Влагайте всичко, което е необходимо за служенето и за духовното ви израстване, давайте го! Животи наред сте събирали съчките. Учителят ви ще запали пламъка, той ще даде искрата. А Кришна ще осигури гхи. Ако разполагате с тези съставки, ще имате много хубав, много мощен огън.

Така че това е. Да го кажем накратко, ако искате да се отървете от какъвто и да било вид блокаж – а ние разгледахме само един тип, слабостта на сърцето, която се случва, така че недейте да се изненадвате като ви връхлети – трябва да знаете метода как да надмогнете такива трудности: чрез позитивно практикуване на ценностната система. Тогава можем да очакваме по-нататъшните стъпала в този постепенен път – в крайна сметка да достигнем до ручи, по-висшият вкус. И ако имате ручи, това означава, че сте се пречистили от всички анартхи, че вече няма спънки. Не си мислете, че ручи е нещо толкова необикновено, та е невъзможно да се постигне. Напротив, възможно е. Ако отдадете живота си, нима можете да си го вземете обратно? Не можете да си го вземете. Ако си мислите, че си вземате нещо, това значи, че не сте го били дали. Но ручи означава: „Толкова съм убеден, че съм дал всичко, вложил съм всичко“. И може да си мислите, че това е краят на духовното развитие, но то е едва междинна степен. Предстоят още стъпала.

Казва се, че колесницата не може да върви на едно колело, нужни са минимум две, за да тръгне. Едното колело е готовността на човека – вашата посветеност, вашата действеност. Другото колело е благословията на Всевишния. Тогава духовната ви колесница ще тръгне. Ако се радвате на божествената благословия и ако самите вие допринасяте, ще постигнете целта си. Това е смисълът – отглеждайте позитивните ценности; след това ще постигнете стабилност в служенето – ништха; а после ще добиете и по-висшия вкус – ручи.

Разбира се, има още много различни степени. Като например асакти – което е привличане, по-висш тип привързаност. Сетне идва бхава, началната фаза на божественото любящо служене. И накрая према, която е съвършената степен на преданите чувства. Такава е последователността, посочена от Рупа Госвами. И тя е нещо много важно, което трябва да знаете наизуст. Така че, моля ви, научете я! Адау шраддха татах садху-санго ‘тха бхаджана-крия/ тато ‘нартха-нивриттих сят тато ништха ручис татах/ атхасактис тато бхавас татах премабхюданчати/ садхаканам аям премнах прадурбхаве бхавет крамах[1]. Да дойда и от сън да ви събудя – трябва да я знаете. Тогава ще можете винаги да виждате: „На кое стъпало съм? Имам ли ручи, по-висшия вкус? Или по-добре да се фокусирам върху култивирането на позитивните ценности, за да надмогна анартхите си.“ Затова моля ви, не приемайте този съвет на ачариите за някаква теория. Прилагайте, прилагайте! Изследвайте себе си в лицето на това огледало – докъде съм стигнал?

(следва продължение)

[1] „Бхакти Расамрита Синдху“ 1.4.15-16