Sharanagati

(from a lecture of Swami Tirtha, 03.05.2018, Rila)

(continues from the previous Monday)

As it is said in the Harinama Chintamani, the secondary names of God are like Creator or Father – describing functions. The primary names are rasic.

And you know, it’s a very classical story, when one disciple asked a master: “Ah, my master, please tell me, what is the proper pronunciation, how to properly say the name of Krishna?” Because, for example, the Oriya devotees, from Orissa, they say ‘Krushna’. And all the different nations have their specific pronunciation. For example, for the Japanese devotees is very difficult to differentiate between ‘l’ and ‘r’. So sometimes they say “Klishna, Klishna”. In Bengal they say ‘Krishno’; so there are different ways. Of course, we all have our specifics –therefore it’s a very relevant question: what is the proper pronunciation of the name ‘Krishna’, Krishna’s name?

Then the master said: “The proper pronunciation of ‘Krishna’ is ‘Govinda’!” Why? Because even Krishna is a generic term – the All-attractive, all right; but who is He properly, really, ultimately?! Therefore the master gives the proper answer: My Krishna is Govinda – who will take care of me, who will guide me. I’m not only a lost soul, I’m a lost calf. And hopefully He will come after me. Govinda is the one whom you can talk to, who will respond. Therefore my Krishna is Govinda. Isn’t that rasic?! It’s very much rasic. And in this way you don’t achieve a generic liberation, you receive a very specific invitation to join the lilas.

So the transcendental method, this supernatural method that will help us to cross the boundaries of tri-guna, is the holy name. You will be able to overcome the influence of the three gunas, you can overcome the limitations of the four yugas – so all the other methods are included in chanting.

(to be continued)

(Szvámí Tírtha, 2018. 05.03. Rila-hegységbeni előadásából)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Ahogy a Harináma-csintámani leírja, Istennek vannak elsődleges és másodlagos nevei. A másodlagos nevek olyanok, mint a ‘Teremtő’ vagy az ‘Atya’, melyek valamilyen funkcióra vonatkoznak. Az elsődleges nevek pedig raszikusak.

Talán ismeritek azt a nagyon klasszikus történetet, amikor a tanítvány megkérdezi a mesterétől, hogy: „Kedves Mesterem, kérlek mondd meg, hogyan kell pontosan mondani, mi a helyes kiejtése Krisna nevének?” Mert például az Orisszából való, orijai bhakták, úgy ejtik, hogy ‘Krusna’, illetve minden népnek megvan a maga sajátságos kiejtési módja. Például a japán bhakták nagyon nehezen különböztetik meg ‘l’ és az ‘r’ hangokat, így néha azt mondják, hogy “Klisna, Klisna”. Bengálban ‘Krisno-t’ mondanak; tehát különböző módon lehet kiejteni Krisna nevét. Természetesen minden népnek, embernek megvan a maga sajátossága, ezért ez egy nagyon lényeges kérdés: Mi ‘Krisna’ nevének a helyes kiejtése?

Erre a mester így felelt: „‘Krisna’ nevének helyes kiejtése: ‘Góvinda’!” Miért? Mivel még Krisna neve is egy gyűjtőnév, a Mindenkit vonzó, de ki Ő valójában?! Ezért a mester megadja a helyes választ: Az én Drága Krisnámat, Góvindának hívják, Aki gondoskodik rólam, vezet engem. Nem csupán egy elveszett lélek, hanem egy elveszett borjú vagyok, akiért remélhetőleg vissza fog jönni. Góvinda az, Akihez beszélhettek, és Aki válaszolni fog. Ezért az én Krisnám, Góvinda. Hát nem raszikus ez?! Nagyon is raszikus. S ezzel a megközelítéssel nem egy általános felszabadulást érhettek el, hanem egy nagyon konkrét meghívást kaptok a lílákhoz történő csatlakozáshoz.

Tehát ez a transzcendentális, természetfeletti gyakorlat, melynek segítségével képesek vagyunk átszelni a tri-guna határait a Szent Név zengése, mellyel legyőzhetjük a három gunát, átléphetjük a négy juga korlátait. Tehát az összes többi lelki gyakorlatot magába foglalja a Szent Név zengése.

(folytatása következik)

(от лекция на Свами Тиртха, 03.05.2018, Рила)

(продължава от предишния понеделник)

Както е казано в „Харинама Чинтамани“, второстепенните имена на Бога са Творец, Отец – описателни функции. Първостепенните имена са изпълнени с раса.

И знаете тази класическа история, когато един ученик пита учителя: „О, учителю, моля те, кажи ми кое е правилното произношение, как да изричам вярно името на Кришна?” Защото например бхактите от Ориса казват „Крушна“. Въобще всички различни нации си имат специфично произношение. Да речем, за японските предани е много трудно да правят разлика между „л“ и „р“. Така че понякога те казват „Клишна, Клишна“. В Бенгал пък казват „Кришно“; така че има най-различни начини. Разбира се всички си имаме специфики – затова въпросът е съвсем уместен: какво е правилното произношение на името „Кришна“, на името на Кришна?

Тогава учителят отвърнал: „Правилното произношение на „Кришна“ е „Говинда“!“ Защо? Защото дори „Кришна“ е общ термин – Всепривличащият, добре; но кой е Той всъщност, наистина, в крайна сметка?! Затова учителят дава правилния отговор: моят Кришна е Говинда – този, който ще се погрижи за мен, който ще ме води. Аз не съм просто изгубена душа, ами изгубено теленце. И надеждата ми е, че Той ще дойде за мен. Говинда е онзи, към когото можеш да се обърнеш, който ще отвърне. Затова моят Кришна е Говинда. Не е ли това изпълнено с раса?! Много е раса. По този начин не постигате някакво общо избавление, а съвсем специфична покана да се включите в лилата.

И така, трансценденталният, свръхестествен метод, който ще ни помогне да прекосим пределите на три-гуна, е святото име. Ще можете да надмогнете влиянията на трите гуни и ще можете да преодолеете ограниченията на четирите епохи – така че всички останали методи са включени в мантруването.

(следва продължение)