Archive for April 7th, 2024

(from a lecture of Swami Tirtha, 03.05.2018, arrival)

(continues from the previous Monday)

What is the ultimate end of our radius? It is the lotus feet of Shri Shri Radha-Govindaji. So, push your limits. But for that we really need to give up our small scale of thinking.

You remember that story of the old lady collecting the firewood. We hardly see such practice now, but it’s good to remember that sometimes people collect small or bigger twigs in order to supply their home with fire, with warmth. So, this lady was also carrying a large pile of firewood over her shoulders and it started to be very heavy. She put the load down to rest for a while and said: “Ah, my God!” But this prayer was so deep and so realized, because it was a really heavy burden, that immediately Narayana came to the place: “You called for Me, I’m here. Tell Me what is your desire, I will fulfill it.” And the lady immediately, without a second thought, said: “Can You help put this load back on my shoulder?” “All right, you get the load back” – God disappears.

Push your limits. Don’t be attached to your twigs. They give a very insignificant heat. You can come in the embrace of God Himself instead! And to help your faith grow, whenever you visit the ashram, He will raise the energy level and you will feel more heat. Just to be ready to throw away your twigs.

Radius – maybe today unknown, but tomorrow this will be your daily bread. Radius means not only circumference, central point, not only scope, but it also means radiation – the light will come to you. Krishna will embrace you. Radius means radiation – this divine vibration that will connect you. We need to have the long waves of vibration – to connect to eternity. And what is the best vibration, the best sound vibration – I think you all know. As we started: if you want to speak the language of your heart and soul, the eternal language, somehow call out for God. Our Mahaprabhu brought the holy name, the maha-mantra. And if we respond to that invitation, then our radiance will also glitter. Jay! Maybe you have something to add or to say?

Question of Krishna Priya: In this story with the old lady and Narayan, He proposed to fulfill her wish and then went away. Why is He not engaged in explaining to her that there is something higher?

Swami Tirtha: Because God sends gurus to teach the people how to throw away the twigs. So, if you listen to the lectures and then you meet God, don’t ask for the load back on your shoulder. He’s got multiple ways to explain things to us. Sometimes by very gentle words, showering His mercy; other times sending us some message or some messenger; sometimes by achievements, other times by failures. We cannot expect that we are always successful. You should expect that you should fail. And then the miracle will happen – somehow you don’t fail. If you expect that you will always win, that’s a very bitter experience – you will lose many times. So it’s better if we expect: ‘Most probably I will fail.’ But then you will see the miracle: mercy is extended to us, you don’t lose the moment. Therefore we need the training, therefore we need the proper information – what to do if we are in such a moment, if we have such a choice.

(to be continued)



(Szvámí Tírtha, 2018. 05.03. megérkezés)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Hol ér véget a hatósugarunk? Srí Srí Rádhá-Góvindadzsí lótuszlábainál. Szóval tágítsátok a határaitokat, de ehhez valóban fel kell adnotok a kicsinyes számítgatásaitokat.

Emlékeztek a rőzsegyűjtő idős nénike történetére? Manapság alig látjuk ezt a gyakorlatot, hogy valaki otthonra kisebb-nagyobb gallyakat gyűjt tűzifának, mégis jó feleleveníteni azt, hogy hajdanán így éltek az emberek. Tehát ez az asszony éppen egy nagy köteg rőzsét cipelt a hátán, ami egyre nehezebbnek érzett. Letette, hogy egy kissé megpihenjen és így sóhajtott: „Ó Istenem!” A nagy teher miatt viszont igazán mélyről fakadt fel ez az őszinte fohász és Nárájan azonnal meg is jelent előtte: „Szólítottál, hát itt vagyok. Mondd, mit szeretnél és Én teljesítem.” Erre az asszony gondolkodás nélkül rávágta: „Segítenél visszarakni a terhet a hátamra?” „Rendben, visszateszem” – és Isten azon nyomban eltűnt.

Tágítsátok a  határaitokat! Ne ragaszkodjatok a rőzséhez, hiszen túl csekély az a hő, amit adhat. Helyette személyesen Isten ölel át benneteket, melyre bizonyíték, hogy a megemelkedett energiaszint miatt egyre melegebbet érzünk itt a teremben. Krisna pedig, hogy segítse hitünk erősödését, bármikor látogatunk is az ásramba, megemeli az energiaszintet, így mindig érezhetjük a melegségét. Csak álljatok készen eldobni a rőzsét!

A hatósugár ma talán még nem érzékelhető a számotokra, viszont holnaptól ez lehet a mindennapi éltetőtök. A sugár, a hatósugár, nem csak egy kört jelöl ki a kerületével illetve a középpontjával, hanem valójában Isteni rezgés is, amin keresztül a fény eljut hozzátok. Krisna magához ölel benneteket. A sugár tehát  kisugárzást jelent, Isteni rezgést, amely a Legfelsőbbel köt össze benneteket. Ehhez hosszú hullámhosszra kell váltanunk, hogy általa összekapcsolódhassunk az örökkévalósággal. És, hogy melyik rezgés a legjobb, azt hiszem ezt mindannyian tudjátok. Felidézve a lecke elején elhangzottakat: ha a szívetek és a lelketek nyelvén, az egyetemes nyelven akartok szólni, akkor valahogy szólítsátok meg Istent. Ezért Maháprabhu elhozta számunkra a Szent Nevet, a mahámantrát. És ha válaszolunk erre a hívásra, akkor a mi kisugárzásunk is ragyogó lesz. Dzsáj! Esetleg van valakinek hozzáfűznivalója?

Krisna-prijá kérdése: A rőzsegyűjtő asszony történetében Nárájan teljesítette az asszony kérését,  majd nyomban el is tűnt. Miért nem magyarázta el neki, hogy létezik ennél magasabb rendű dolog is?

Szvámí Tírtha: Mert Isten azért küldi a gurukat, hogy megtanítsák az embereknek, hogyan kell eldobni a “gallyakat”. Tehát, ha meghallgatjátok a tanításokat és utána találkoztok Istennel, akkor legyetek kedvesek, ne kérjétek vissza a terhet a vállatokra! Az Úr sokféleképpen tudja elmagyarázni nekünk a dolgokat. Néha nagyon finoman, kedves szavakkal áraszt el kegyével, máskor üzen, vagy hírnököt küld nekünk, vagy éppen sikerekben, kudarcokban részesít bennünket. De mi inkább számítsunk a kudarcra, hiszen nem várhatjuk, hogy mindig sikeresek legyünk. Aztán csoda történik és valahogy mégsem bukunk el. Ha azt várjátok, hogy mindig győzni fogtok, akkor az keserű tapasztalatokkal jár, sokszor fogtok csalódni . Tehát jobb, ha úgy gondolkodunk: ‘Valószínűleg el fogok bukni.’ Azonban ekkor jön a csoda, ránkszáll a kegy és mégsem vallunk kudarcot. Ezért kell megfelelően felkészültnek lennünk, és felvérteznünk magunkat tudással, hogy tisztában legyünk azzal, mit kell tennünk, ha ilyen helyzetbe kerülünk, és nehéz választás előtt állunk.

 

(folytatása következik)



(от лекция на Свами Тиртха, 03.05.2018, пристигане)

(продължава от предишния понеделник)

Какъв е крайният предел на нашият радиус? Това са лотосовите нозе на Шри Шри Радха-Говиндаджи. Затова, отдалечете границите си. Но за да се случи това, действително е нужно да изоставим ограничения си начин на мислене.

Спомняте си историята за старицата, която събирала съчки. В наши дни рядко се натъкваме на тази практика, но е добре да си припомним, че навремето хората са събирали малки или големи наръчи с клони, за да осигурят топлината в дома си. И така, тази женица също носела голяма купчина дърва на гръб и много ѝ натежало. Оставила товара, за да си почине за малко и възкликнала: „Ох, Боже мой!” Но молитвата ѝ била толкова дълбока и искрена, понеже наистина много ѝ натежало, че Нараяна незабавно се появил там: „Ти ме повика, ето ме тук. Кажи ми какво искаш, ще изпълня желанието ти.” И жената веднага, без дори да помисли, рекла: „Можеш ли да качиш товара съчки на гърба ми?” „Добре, ето си ти товара” – и Бог изчезнал.

Разширете границите си. Не бъдете привързани към своите съчки. Те дават съвсем незначителна топлинка. Вместо това можете да се озовете в самите Божии обятия! И за да помогне на вярата ви да расте, всеки път, когато дойдете в ашрама, Той ще повдига енергийното ниво и ще усещате повече топлина. Просто за да сте готови да захвърлите съчките си.

Радиусът – може би днес е непознат, но утре ще е хлябът ви насъщен. Радиус означава не само повърхнина и централна точка; той не е само обхват, но значи също и излъчване – светлината ще дойде при вас. Кришна ще ви прегърне. Радиус означава радиация – тази божествена вибрация ще ви свърже. Нужни са ни дълги вълни вибрация – за да се свържем с вечността. А мисля всички знаете коя е най-добрата звукова вибрация. Както започнахме: искате ли да говорите езика на сърцето и душата, вечния език, по някакъв начин позовете Бога. Нашият Махапрабху е донесъл святото име, маха-мантрата. И ако отвърнем на тази покана, тогава и радиусът ни ще заблести. Джай! Имате ли нещо да добавите или да кажете?

Въпрос на Кришна Прия: В тази история за старицата и Нараяна, той предложил да сбъдне желанието ѝ и после си тръгнал. Защо не ѝ е обяснил, че има нещо по-висше?

Свами Тиртха: Защото Бог е изпратил гуру да учат хората как да захвърлят съчките си. И така, ако слушате лекцията и след това срещнете Бога, не си искайте товара обратно на раменете. Той има безчет начини да ни обяснява нещата. Понякога с много внимателни думи, проявявайки милостта си; друг път изпращайки ни някое послание или някой пратеник; един път чрез постижения, друг път чрез провали. Не можем да очакваме винаги да успяваме. Трябва да очакваме и, че ще се проваляме. Именно тогава ще се случи чудото – по някакъв начин, няма да се провалите. Ако очаквате винаги да печелите, това е горчив опит, защото много пъти ще губите. Така че по-добре да очакваме: „Най-вероятно ще се проваля“. Обаче тогава ще видите чудото: милостта се протяга към вас, не е изгубен и миг. Затова се нуждаем от обучение, от вярната информация – какво да правим ако дойде такъв момент, ако имаме такъв избор.

(следва продължение)