Archive for March 15th, 2024

(from a lecture of Swami Tirtha, 04.01.2018 morning, Sofia)

(continues from the previous Friday)

Is it possible to overserve Krishna…? You see, sometimes He comes in a deity form to accept our services. And once in a very well established mataji ashram there was a case. You know, in an ashram you have to keep everything under control, because otherwise it will break down. And usually, to keep control over the kitchen is very important. Because if there is no control, one day you will use all the bhoga for the offerings and tomorrow there will be nothing to cook. So you have to be very careful and very proportionate in the kitchen, isn’t that so? When in Gurudev’s ashram the devotees submitted to him the list for what to buy, he said: “Three cauliflowers! No, only one.” It was very sweet and it was very difficult to manage the shopping with him. Because he was very strict and always cutting half the list.

But if we return to the original story: in this ashram everything was fully under control, everything was proportionate and the stock was kept very nicely. But then one day a new lady came and she brought her deities as well – small little Radha-Krishna. And she started to worship her own deities in this ashram. She was very intimately related to her deities and she knew that Krishna loves sweets in the morning. This is the way Krishna starts His day – with some sweets. And she tried to supply it, sneaking into the kitchen, taking all the butter that was proportionately designed for the day, adding some sugar and this and that, and offering all to her Krishna. Because she wanted to serve her beloved Krishna. But then the cook came. She said: ‘All right, now let’s start cooking… and where is the butter?’

This story started to escalate, more and more butter was missing every day. Our dear gopi wanted to overcare so much for her Govinda and He started to become heavier and heavier.  Because she felt that: ‘He loves my sweets so much.’

I know that you very nicely follow all the instructions and everything that you hear in the lectures. But please, be proportionate in the usage of butter.

Vedavid: What if Krishna stole the butter?

Gangamata: It’s a good excuse.

Swami Tirtha: This question you will be able to answer if you were the leader of an ashram and you have to proportionately distribute the butter. Of course, nothing is independent of the divine desire. But we started from overcaring. And actually, the surplus is not the butter and it’s not the sugar that we have to give. The surplus is the affection. And this is never overdosed, this is never a burden. Because pure dedicated love knows all the secrets of love. And this very intelligent service always considers the taste of Krishna. The only question, the only point is whether He likes it this way or not.

Many times I’ve told you when a gopa was massaging the left foot of Krishna. He was nicely giving a massage for half an hour and Krishna was gone in yoga-nidra. And then our gopa thought: ‘All right, I had been massaging the left foot, now I move to the right foot of Krishna. Because I have to distribute my service proportionally.’ So, very softly he gave up massaging the left foot and very softly touched the right foot. Then Krishna just slightly opened His eyes and said: “Go back.” As He likes. Sometimes you might have a suggestion, but we have to obey as He likes. And from this rule only very few devotees are exceptions. When their desire and their willpower overpower Krishna.



(Szvámí Tírtha, 2018.01.04-i szófiai reggeli tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)  

Hogy lehetséges-e túlzott módon szolgálnunk Krisnát…? Tudjátok néha múrti formát öltve jelenik meg közöttünk, hogy elfogadja szolgálatainkat. Egyszer egy nagyon szépen működő mátádzsí ásramban történt a következő eset. Mint tudjátok, egy ásramban minden nagyon-nagy körültekintéssel zajlik, máskülönben összeomlana az ott működő rendszer. Általában a konyha igényli a legnagyobb felügyeletet, mert ha nem vagyunk elég figyelmesek és az első nap elhasználjuk az összes bhógát a felajánláshoz, akkor másnap már nem lesz miből főznünk. Tehát nagyon előrelátónak és beosztónak kell lennetek a konyhában. Amikor Gurudév ásramjában a bhakták összeírták a bevásárló listát és megmutatták Neki, azt mondta: „Három karfiol?! Nem, csak egyet vegyetek!” Így a vele való vásárlás egyrészt nagyon kedves, másrészt igencsak nehéz volt, mivel nagyon szigorúan, a lista felét majdnem mindig kihúzta.

De visszatérve az eredeti történetünkhöz: ebben az ásramban szigorú rendben zajlott minden, beosztással éltek és kellően vigyáztak a megvásárolt bhógára. Azonban történt egyszer, hogy egy vendég matadzsí érkezett külföldről, aki hozta a saját kis múrtijait is, Rádhá-Ramant. Szépen szolgálta a saját múrtijait, akikkel nagyon bensőséges viszonyban volt. Viszont tudta, hogy Krisna múrtija (Rámana) nagyon szereti a reggeli édességet, ezzel szokta kezdeni a napot. Szóval próbálta itt az új helyen is szépen ellátni Rádhá-Ramant, beosonva a konyhába és felhasználva az egész napi vaj adagot, ami félre volt téve, majd kis cukrot meg ezt meg azt tett még hozzá és felajánlotta az egészet az ő szeretett Krisnájának. Tehát ennyire szerette kedvesen szolgálni drága Urát. Na ezekután megérkezett a szakács, aki keresgélve így szólt: „De hol a vaj?!’

Odáig fajult a történet, hogy minden nap egyre több vaj hiányzott. S a mi kedves gópínk addig fokozta szeretett Góvindájának az imádatát, hogy a múrti elkezdett egyre nehezebb és nehezebb lenni, ezt érzékelte a Mátádzsínk is és így szólt: ‘Ó, Ő nagyon szereti az édességeket, amiket készítek Neki.’

Tudom, hogy ti nagyon szépen követitek az útmutatásokat és mindent próbáltok betartani, amit a leckéken hallotok, de kérlek osszátok be a vajat, amit használtok.

Védavid: Mi van, ha Krisna csente el a vajat?

Gangá Mátá: Jó kifogás!

Szvámí Tírtha: Erre a kérdésre akkor tudnál válaszolni, ha te vezetnél egy ásramot és neked kellene beosztanod a vajat, amit használtok. Természetesen minden az isteni akarat szerint működik. Viszont onnan indultunk ki, hogy túlzott gondoskodás. Valójában, a többlet nem a vaj illetve a cukor, amit hozzáadunk. A többlet, a szeretetünk és ezt soha nem lehet túladagolni, túlzásba vinni, ez soha nem lesz terhes a kedves Urunk számára. Mivel a tiszta odaadás ismeri a szeretet valamennyi titkát. Ez a nagyon intelligens szolgálat mindig szem előtt tartja Krisna vágyait, hangulatát. Az egyetlen kérdés csupán az, hogy Ő így szereti-e a dolgokat vagy sem?

Már sokszor meséltem azt a történetet, amikor egy gópa Krisna bal lábát masszírozta éppen. Nagy odaadással masszírozta már egy fél órája, miközben Krisna  jóga-nidrába merült. Majd azt gondolta ez a gópánk: ‘Most már befejeztem a bal lábának a masszírozását, így áttérek a jobb lábára, hiszen így lesz teljes a szolgálatom.’ Tehát, nagyon gyengéden abbahagyta a bal láb masszírozását és óvatosan megérintette Krisna jobb lábát. Mire Krisna résnyire kinyitotta a szemét és így szólt: „Ne, menj vissza a balhoz.” Szóval, ahogy Ő szeretné, úgy kell tennünk a dolgokat. Előfordul, hogy néha javasol dolgokat és el kell fogadnunk azt, ahogyan Ő szeretné. Ez alól a szabály alól csak nagyon kevés bhakta képez kivételt, amikor a szolga vágya erősebb és legyőzi Krisnát.

 



(от лекция на Свами Тиртха, 04.01.2018 сутрин, София)

(продължава от предишния петък)

Възможно ли е да прекалим със служенето към Кришна…? Понякога Той идва в образа на мурти, за да приема служенето ни. Веднъж в един много добре работещ матаджи-ашрам имало случай. Знаете, в ашрама всичко трябва да се държи под контрол, иначе системата се чупи. И обикновено да се държат нещата под контрол в кухнята е особено важно. Понеже няма ли контрол, единия ден ще използвате цялата бхога за приношения, и утре няма да има какво да се готви. Затова трябва да сте много внимателни и умерени в кухнята, нали така? Когато в ашрама на Гурудев бхактите му представиха списъка за пазаруване, той каза: „Три карфиола?! Не, само един.” Беше много сладостно и много трудно да се пазарува с него. Защото той беше много строг и винаги орязваше списъка наполовина.

Но да се върнем към историята: в този ашрам всичко било под пълен контрол, всичко било разпределено пропорционално и запасите се пазели добре. Но един ден дошла нова дама и донесла със себе си своите мурти – мънички Радха-Кришна. И започнала да обожава своите мурти в ашрама. Била много съкровено свързана със своите мурти и знаела, че Кришна обича сладкиши сутрин. Това е начинът, по който Кришна започва деня си – със сладкиши. И тя се стремяла да ги осигури; промъквала се в кухнята, взимала цялото масло, което било заделено за деня, добавяла захар, това и онова, и го поднасяла цялото на своя Кришна. Защото искала да служи добре на своя любим Кришна. Но тогава дошла готвачката и казала: „Добре, сега да започвам готвенето… а къде е маслото?“

Историята започнала да ескалира, още и още масло липсвало всеки ден. Нашата скъпа гопи толкова много прекалявала с грижите към нейния скъп Говинда, че Той започвал да става все по- и по-тежък.  Защото тя чувствала: „Той толкова много обича моите сладкиши.“

Знам, че вие следвате много добре всички напътствия и всичко, което чувате на лекциите. Но моля ви, бъдете умерени при използването на маслото.

Ведавид: Ами ако Кришна е крадял маслото?

Гангамата: Добро извинение.

Свами Тиртха: На този въпрос ще можеш да отговориш ако си водач на ашрама и трябва да разпределяш маслото на порции така, че да стигне. Разбира се, нищо не е независимо от божественото желание. Но започнахме от прекалената грижа. И всъщност това, което трябва да дадем в повече не е маслото, нито захарта. Зарядът, който трябва да добавим, е обичта. А тя никога не може да се предозира, никога не може да е бреме. Защото чистата, посветена любов познава всички тайни на любовта. И това толкова интелигентно служене винаги зачита вкуса на Кришна. Единственият въпрос е дали на Него му харесва така или не.

Много пъти съм ви разказвал как един гопал масажирал левия крак на Кришна. Много добре го разтривал вече от половин час и Кришна бил потънал в йога-нидра. Тогава нашият гопал си помислил: „Добре, вече масажирах левия крак, ще мина на десния крак на Кришна. Защото нали трябва пропорционално да разпределям служенето си.“ И много внимателно престанал да разтрива левия крак и нежно докоснал десния. Тогава Кришна съвсем леко отворил очи и казал: „Върни се.” Както на Него му харесва. Понякога може да имаме идея, но трябва да се покоряваме на Неговата воля. От това правило съвсем малцина предани са изключение. Когато тяхното желание и воля надделяват над тези на Кришна.

 



(aus einem Vortrag von Swami Tirtha, 04.01.2018 vormittags, Sofia) 

(Fortsetzung vom vergangenen Freitag)

Ist es möglich, mit dem Dienst für Krishna zu übertreiben? Also, manchmal kommt Er in einer Gottheitsform, als Murti, die unsere Dienstleistungen akzeptieren kann. Und einmal gab es in einem sehr gut etablierten Mataji-Ashram einen Fall. Ihr wisst, in einem Ashram muss man alles unter Kontrolle halten, sonst bricht alles zusammen. Und normalerweise ist es sehr wichtig, die Kontrolle über die Küche zu behalten. Denn wenn es keine Kontrolle gibt, werdet ihr, einen Tag,  das gesamte Bhoga für die Opfergaben verwenden und am Morgen wird es nichts zum Kochen geben. Man muss also in der Küche sehr vorsichtig und verhältnismäßig sein, nicht wahr? Als in Gurudevs Ashram ihm die Devotees die Einkaufsliste vorlegten, sagte er: „Drei mal Blumenkohl! Nein, nur einen.“ Es war sehr süß und es war sehr schwierig, mit ihm den Einkauf zu bewältigen . Weil er sehr streng war und immer die Hälfte der Liste abgeschnitten hat.

Aber wenn wir zur ursprünglichen Geschichte zurückkehren: In diesem Ashram war alles völlig unter Kontrolle, alles war verhältnismäßig und der Vorrat war sehr gut gehalten. Aber dann eines Tages kam eine neue Dame und sie brachte auch ihre Murtis mit – die kleine Radha-Krishna. Und sie fing an sie zu verehren in diesem Ashram, ihre eigenen Gottheiten. Sie war sehr eng mit ihren Murtis verbunden und wusste, dass Krishna morgens Süßigkeiten liebt. So beginnt Krishna seinen Tag – mit ein paar Süßigkeiten. Und sie versuchte, es zu liefern, schlich sich in die Küche und nahm die gesamte Butter mit, die es Proportional für den Tag ausgelegt gab, etwas Zucker und dies und das und bietete alles ihren Krishna an. Weil sie ihrem geliebten Krishna dienen wollte. Doch dann kam der Koch. Sie sagte: „Also gut, jetzt fangen wir an zu kochen … und wo ist die Butter?“

Diese Geschichte eskalierte, von Tag zu Tag fehlte immer mehr Butter. Unsere liebe Gopi wollte sich so sehr um ihren Govinda kümmern und sie hatte wohl etwas zu viel Führsorge für Ihn gezeigt, er wurde immer schwerer. Weil sie das gespürt hat: „Er liebt meine Süßigkeiten so sehr.“

Ich weiß, dass ihr alle Anweisungen und alles, was ihr in den Vorträgen hört, sehr genau befolgen möchtet. Seit doch bitte verhältnismäßig bei der Verwendung von Butter.

Vedavid: Was wäre, wenn Krishna die Butter gestohlen hätte?

Gangamata: Das ist eine gute Ausrede.

Swami Tirtha: Diese Frage könntet ihr beantworten, wenn ihr der Leiter eines Ashrams wärt und ihr müsstet die Butter proportional verteilen. Natürlich nichts ist unabhängig von dem göttlichen Wunsch. Aber wir begannen mit übermäßiger Fürsorge. Und tatsächlich ist der Überschuss nicht die Butter, nicht der Zucker, den wir geben müssen. Der Überschuss ist die Zuneigung. Und das ist nie überdosiert, das ist nie eine Belastung. Denn reine hingebungsvolle Liebe kennt alle Geheimnisse der Liebe. Und genau dieses intelligente Dienen berücksichtigt stets den Geschmack Krishnas. Die einzige Frage, der einzige Punkt ist, ob es Ihm so gefällt oder nicht.

Ich habe euch schon oft davon erzählt, wie ein Gopa den linken Fuß von Krishna massierte. Er gab eine halbe Stunde lang eine Massage und Krishna war in Yoga-Nidra verschwunden. Und dann unser Gopa dachte: „Okay, ich habe den linken Fuß massiert, jetzt bewege ich mich zum rechten Fuß von Krishna.“ Weil ich meine Leistung proportional verteilen muss.‘ Also gab er ganz sanft das Massieren von dem linken Fuß auf und berührte ganz sanft den rechten Fuß. Dann öffnete Krishna nur leicht seine Augen und sagte: „Geh zurück.“ Wie Ihm es gefällt. Manchmal habt ihr vielleicht einen Vorschlag, aber wir müssen gehorchen wie es Ihm gefällt. Und von dieser Regel sind nur sehr wenige Devotees Ausnahmen, wenn ihr Wunsch und ihre Willenskraft Krishna überwältigt.



(из лекции Свами Тиртхи, 04.01.2018 утром, София)

(продолжение с предыдущей пятницы)

Возможно ли чрезмерно служить Кришне…? Видите ли, иногда Он приходит в форме мурти, чтобы принять наше служение. И вот однажды в очень хорошо зарекомендовавшем себя матаджи  ашраме произошел случай. Знаете, в ашраме надо все держать под контролем, иначе он разрушится. И обычно сохранять контроль над кухней очень важно. Потому что, если не будет контроля, однажды вы будете использовать всю бхогу для подношений, а завтра уже нечего будет готовить. Так что на кухне надо быть очень осторожным и очень соразмерным, не так ли? Когда в ашраме Гурудева преданные представили ему список того, что купить, он сказал: «Три штуки цветной капусты! Нет, только одну». Было очень мило и было очень сложно с ним делать покупки. Потому что он был очень строгим и всегда сокращал половину списка.

Но если вернуться к исходной истории: в этом ашраме все было полностью под контролем, все было соразмерно и запасы хранились очень хорошо. Но однажды пришла новая женщина и принесла с собой и своих мурти – маленькую Радху-Кришну. И она начала поклоняться своим мурти в этом ашраме. Она была очень тесно связана со своими мурти и знала, что Кришна любит сладости по утрам. Именно так Кришна начинает Свой день – со сладостей. И она пыталась его обеспечить, пробираясь на кухню, беря все масло, которое было пропорционально рассчитано на день, добавляя немного сахара и то и это, и предлагая все это своему Кришне. Потому что она хотела служить своему возлюбленному Кришне. Но тут пришла повар. Она сказала: «Хорошо, теперь начнем готовить… а где масло?»

Эта история начала обостряться, с каждым днем пропадало все больше и больше масла. Наша дорогая гопи так сильно хотела заботиться о своем Говинде, что он начал становиться все тяжелее и тяжелее. Потому что она чувствовала: «Он так любит мои сладости».

Я знаю, что вы очень хорошо выполняете все инструкции и все, что слышите на лекциях. Но, пожалуйста, будьте соразмерны в использовании сливочного масла.

Ведавид: А что если Кришна воровал масло?

Гангамата: Это хорошее оправдание.

Свами Тиртха: На этот вопрос сможешь ответить, если ты руководитель ашрама и нужно пропорционально распределять масло. Конечно, нет ничего независимого от божественного желания. Но мы начали с чрезмерной заботы. И на самом деле избытки – это не масло и не сахар, которые мы должны дать. Избыток – это любовь, привязанность. А это никогда не бывает передозировкой, это никогда не является бременем. Потому что чистая преданная любовь знает все тайны любви. И это очень разумное служение всегда учитывает вкус Кришны. Единственный вопрос, единственный вопрос в том, нравится Ему это или нет.

Я много раз рассказывал вам, как гопал массировал левую стопу Кришны. Он прекрасно делал массаж в течение получаса, а Кришна ушел в йога-нидре. И тогда наш гопал подумал: «Хорошо, я массировал левую стопу, теперь перехожу к правой стопе Кришны». Потому что я должен пропорционально распределять свое служение». Итак, он очень осторожно прекратил массировать левую ногу и очень нежно коснулся правой стопы. Тогда Кришна лишь слегка открыл глаза и сказал: «Вернись». Как Ему угодно. Иногда у вас может быть идея, предложение, но мы должны повиноваться, как Ему угодно. И из этого правила лишь немногие преданные являются исключениями. Когда их желание и сила воли одолевают Кришну.