Sharanagati

(от лекция на Свами Тиртха, 04.01.2018 сутрин, София)

(продължава от предишния петък)

Сега сме в благословеното време на пълнолунието. А луната е изпълнена с желания. Какво да прави човек, ако има много желания? И недейте веднага да ми цитирате „Шримад Бхагаватам“: Акамах сарва-камо ва/ мокша-кама удара-дхих/ тиврена бхакти-йогена/ яджета пурушам парам.^[1] Точно това искахте да ми цитирате, нали?

Тъй или инак, “Шримад Бхагаватам” е много практичен. Това не са някакви теории, които се носят из въздуха. Не, съвсем практично е. Шукадева Госвами и „Шримад Бхагаватам“ познават човешката природа. Защото там сме описани ние: акамах сарва-камо ва – дали нямате никакви желания, което е голяма рядкост; или сте изпълнени с всевъзможни желания; мокша-кама – или имате само едно желание, за освобождение… И така, трите категории човешки същества са: които нямат желания, които са пълни с желания и които имат само едно желание. Акамах сарва-камо ва мокша-кама удара-дхих – независимо кой от тези варианти сте, тиврена – жадно, препоръката е да служите на Бога жадно. Тиврена бхакти-йогена – с преданост. Така трябва да обожавате Бога. Защото тогава ще бъдете възнаградени. Ще получите всичко.

Не забравяйте за това. Не си мислете, че ако изпитвате някакви желания сте изключени от възможността за съвършенство. Шансът ни е да ставаме все по-добри, да повдигаме стандартите си. Тиврена бхакти-йогена – с дълбоко желание, с дълбока посветеност трябва да служим предано на Бога. Тогава може да очаквате, че ще има трансформация. Ако сте от тези, дето нямат никакви желания, и ако днес се случи промяната, какво ще получите?

Бхагават Прасад: Желанието да служим.

Свами Тиртха: Да, ще се сдобиете с много желания. А ако имате всевъзможни желания и ви споходи промяна, какво ще се случи?

Бхагават Прасад: Желанието ще стане само едно.

Свами Тиртха: Не, тогава няма да имате желания. Това е неутралното ниво. От материалните амбиции, ще стигнете до нивото на неутралността. А ако имате само едно желание – за освобождение – тогава какво ще се случи?

Отговор: Ще бъде постигнато.

Свами Тиртха: Да, и ще продължите нататък. Веднага щом минете нататък, то от само себе си ще бъде изпълнено и ще изгуби своята значимост. Това означава трансформация – нещо ще се промени, стремежът ще се промени, желанията ще се пречистят, или можем да кажем, ще се обезсилят.

Затова трябва да обожаваме съвършения Бог. Трябва да следваме съвършения пример. А какъв е стремежът, каква е едничката цел на чистия предан? Да служи и удовлетворява Божествената Двойка. Затова това толкова фино култивиране ще ни помогне да придобием същите качества, същите стремежи. И затова толкова много подчертаваме, че правилното общуване е жизненоважно. Ако общувате с пияници, и вие ще се пропиете, защото тези идеали ще имат власт над вас. Ако общувате със светци, светите идеали ще имат власт над вас. Мисля, че това е съвсем смислено, нали?

(следва продължение)

[1] „Шримад Бхагаватам“, 2.3.10

(aus einem Vortrag von Swami Tirtha, 04.01.2018 vormittags, Sofia)

(Fortsetzung vom vergangenen Freitag)

Wir befinden uns jetzt in der gesegneten Zeit des Vollmonds. Und der Mond ist gefüllt mit Wünsche. Was soll ein Mensch tun, wenn er viele Wünsche hat? Und zitiert mir nicht gleich Srimad Bhagavatam: Akamah sarva-kamo va/ moksha-kama udara-dhih/ tivrena bhakti-Yogena/ Yajeta Purusham Param.[1] Genau das wolltet ihr mir zitieren, nicht wahr?

Wie auch immer, Srimad Bhagavatam ist sehr praktisch. Das sind keine Theorien, die durch die Luft schweben. Nein, es ist ziemlich praktisch. Sukadeva Gosvami und ‘Srimad Bhagavatam kennen die menschliche Natur. Denn dort werden wir beschrieben: akamah sarva- kamo va – hast du keine Wünsche, was sehr selten vorkommt; oder du bist erfüllt von alle möglichen Wünsche; moksha-kama – oder du hast nur einen Wunsch, nach Befreiung… Und somit sind die drei Kategorien von Menschen: diejenigen, die keine Wünsche haben, die voller Wünsche sind und die, die nur einen Wunsch haben. Akamah sarva-kamo va moksha-kama udara-dhih –Unabhängig davon, welche dieser Optionen ihr seid, tivrena – durstig, lautet die Empfehlung, Gott zu dienen, durstig. Tivrena bhakti-yogena – mit Hingabe. So sollttet ihr Gott anbeten. Weil dann werdet ihr belohnt. Ihr werdet alles bekommen.

Vergiss es nicht. Denkt nicht, dass wenn ihr  irgendwelche Wünsche habt, von der Möglichkeit der Vollkommenheit ausgeschlossen werdet. Unsere Chance besteht darin, immer besser zu werden, ja wir erhöhen unsere Standards. Tivrena bhakti-yogena – mit tiefem Verlangen, mit tiefer Hingabe müssen wir Gott hingebungsvoll dienen. Dann könnt ihr damit rechnen, dass es Transformation geben wird. Wenn ihr zu denen gehört, die keine Wünsche haben, und wenn es heute passiert, was bekommt ihr?

Bhagavat Prasad: Den Wunsch zu dienen.

Swami Tirtha: Ja, ihr werdet viele Wünsche bekommen. Und wenn ihr viele Wünsche habt und die Veränderung kommt zu euch, was wird passieren?

Bhagavat Prasad: Der Wunsch wird nur einer sein.

Swami Tirtha: Nein, dann werdet ihr keine Wünsche haben. Dies ist die neutrale Ebene. Aus materiellen Ambitionen erreicht ihr die Ebene der Neutralität. Und wenn ihr nur einen Wunsch habt– nach Befreiung – was wird dann passieren?

Antwort: Es wird erreicht.

Swami Tirtha: Ja, und ihr werdet weitermachen. Sobald ihr weitergeht, ist es von selber erfüllt und verliert seine Bedeutung. Das bedeutet Transformation – etwas wird sich ändern, das Streben wird sich ändern, die Wünsche werden sich ändern sie reinigen sich, oder wir können sagen, sie werden entkräften.

Deshalb müssen wir den vollkommenen Gott anbeten. Wir müssen dem Perfekten  Beispiel folgen. Und was ist das Streben, was ist das einzige Ziel des reinen Anhängers? Zu dienen und das Göttliche Paar zu befriedigen. Deshalb wird uns diese gute Kultivierung helfen, die gleichen Qualitäten und die gleichen Ambitionen zu erlangen. Und deshalb betonen wir so sehr, dass eine ordnungsgemäße Kommunikation von entscheidender Bedeutung ist. Wenn ihr mit Betrunkenen rumhängt, tut ihr das auch, ihr werdet euch betrinken, weil diese Ideale Macht über euch haben werden. Wenn ihr mit Heiligen kommuniziert, Heilige Ideale werden Macht über euch haben. Ich denke, das macht absolut Sinn, nicht wahr?

Fortsetzung folgt

1. Srimad Bhagavatam, 2.3.10

(из лекции Свами Тиртхи, 04.01.2018 утром, София)

(продолжение с предыдущей пятницы)

 Сейчас мы переживаем благословенный момент полнолуния. А луна, ой, она исполнена желаниями. Что делать, если желаний много? Не цитируйте мне сразу „Шримад Бхагаватам“: Акамах сарва-камо ва/ мокша-камаудара-дхих/ тиврена бхакти-йогена/яджетапурушам парам.^[1] Да, это то, что вы хотели процитировать, верно?

Но в любом случае «Шримад Бхагаватам» очень практичен. Это не что-то теоретическое, парящее в воздухе. Нет, это очень практично. Шукадева Госвами и Шримад Бхагаватам знают человеческую природу. Потому что они начинают нас описывать: акамах сарва-камо ва – нет ли у вас камы вообще, что бывает очень редко; или у вас есть все возможные желания; мокша-кама – или у вас есть только одно желание – к освобождению… Итак, есть три категории людей: без желаний, со всеми желаниями и с одним желанием. Акамах сарва-камо ва мокша-кама удара-дхих – к какой бы из этих разновидностей вы ни были, тиврена – с жаждой, вам предлагается служить Всевышнему с жаждой. Тиврена бхакти-йогена – с преданностью. Таким образом вы должны поклоняться Всевышнему. Потому что тогда вы получите компенсацию. Вы получите все.

Не забывай об этом. Не думайте, что если у вас есть какие-то желания, вы лишены шанса на совершенство. Наш шанс — улучшить себя, свои стандарты. Тиврена бхакти-йогена – с глубоким желанием, глубокой преданностью мы должны с преданностью служить Всевышнему. Тогда вы можете ожидать, что произойдет трансформация. Если у вас нет желаний и с вами сегодня произойдет трансформация, что вы получите?

Бхагават Прасад: Желание служить.

Свами Тиртха: Да, у тебя будет много желаний, верно? Если у вас есть все желания и к вам придет какое-то преображение, что тогда произойдет?

Бхагават Прасад: Останется только одно.

Свами Тиртха: Нет, у вас не будет никаких желаний. Это нейтральная платформа. От материальных амбиций вы выйдете на нейтральную платформу. А если у вас есть только одно желание – освобождения – что тогда произойдет?

Отговор: Будет достигнуто.

Свами Тиртха: Да и можно пойти дальше. Как только вы пойдете дальше, автоматически оно исполнится и потеряет свое значение. В этом смысл трансформации – что-то изменится, амбиции изменятся, желания очистятся или, можно сказать, сведутся на нет.

Поэтому нам следует поклоняться совершенному Господу. Мы должны следовать совершенному примеру. И каковы амбиции, какова единственная цель чистого преданного? Служить и удовлетворять Божественную Чету. Поэтому это очень тонкое совершенствование поможет нам приобрести те же качества, те же амбиции. И именно поэтому мы так подчеркиваем, что правильное общение имеет решающее значение. Если вы общаетесь с пьяницами, вы станете пьяницей, потому что эти идеалы будут доминировать над вами. Если вы общаетесь со святыми, над вами будут доминировать святые идеалы. Я думаю, в этом есть здравый смысл, верно?

(продолжение следует)

[1]„Шримад Бхагаватам“, 2.3.10

(from a lecture of Swami Tirtha, 03.10.2017 morning, Sofia)

(continues from the previous Monday)

Another way to eliminate envy: for example, if you are a servant in the ashram, subconsciously you are envious of the position of the responsible person in the ashram, right? You think: ‘He doesn’t do his job nicely; I can do it better. Mistake again, he is pushing me to serve…’ At that moment one very good therapy is when you have to take the same position. Immediately you will understand the pros and cons of the situation. That was applied by Gurudev many times in Hungary: we had a revolving system of leadership, so to say. So, for one month one devotee was the responsible person, the other month other devotee was the responsible person. And you know, until you are a follower, or, so to say, a servant, you revolt; but as soon as you are a leader, you understand that this revolution is not very positive.

Bhaktivinod Thakur also gives some advice how to control and how to convert these bad patterns. He says that for example the unfaithful behavior should be controlled by the institution of sacred marriage. Or pride should be controlled by humble services. So, there is a way to harmonize and to substitute these bad patterns.

Envy is no doubt one of the final enemies in spiritual progress. Yet if we trust that the process will work on us, then we shall be successful. But as it was mentioned, sometimes even spiritual practices might bring some, let’s say, questionable results at the first moments, like to raise your pride. Still we should continue; and then the purification will come. And the best remedy for all such troubles is the pure chanting of the holy names.

Also, envy can be controlled by sharing. Envy is also another type of attachment. You are attached to something that you don’t have. So, either you start to have those things, or you renounce them – but fully, not only superficially.

Question of Yogeshvara: Could you please share from your period of being a disciple how you coped with these enemies?

Swami Tirtha: I’m still a disciple and I couldn’t conquer my envy. Because I’m envious of your dedication. But I hope this envy will help me to grow.

Envy… yes! When I saw how my Gurudev loves another devotee, I was really envious. But only for a bit. Because then I understood: ‘Wait a minute, if they are happy, I’m also happy!’

Then I understood that there was something higher than my satisfaction, so to say – that I gain the attention of my master. Because I could see this spiritual affection manifested. Something was shown in their relationship, something divine! And even to be an observer of a divine revelation – it’s a full satisfaction! And actually, I’m still a fan of this brother of mine who was a favorite son of my Gurudev. Of course, all the disciples were favorites of our master.

But if you ask for some personal experience, this one I remember: I was trying to achieve his attention – as we all try to achieve the same attention as others. But when I realized that it’s not necessary, then I became much more peaceful.

(Tírtha szvámí 2017.10.03-ai szófiai reggeli tanításából)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Nézzünk egy másik példát az irigységtől való megszabadulásra. Ha ásramban laktok, előfordul, hogy tudat alatt irigyek vagytok a vezető pozíciójára és azt gondoljátok: ‘Nem is végzi szépen a szolgálatát; Én jobban csinálnám! Már megint hibázott, engem meg csak hajszol, hogy végezzek még több szolgálatot…’ Ebben az esetben a legjobb terápia az, ha nektek kell ugyanazt a szerepet betöltenetek. Akkor azonnal szembesülni fogtok a vezetői pozíció összes előnyével és hátrányával egyaránt. Ezt a módszert Gurudév sokszor alkalmazta Magyarországon, és ebből kifolyólag egy úgymond, forgó rendszerű vezetésben állapodtunk meg. Egy hónapig az egyik, utána pedig a másik bhakta volt felelős mindenért. Tudjátok, amíg beosztott szerepben vagytok, addig lázadtok; de amint vezető helyzetbe kerültök, rögtön megértitek, hogy ez a lázadás nem valami pozitív dolog.

Bhaktivinód Thákurtól szintén olvashatunk néhány jó tanácsot arra vonatkozólag, hogy miként lehet ezeket a berögzült, rossz mintákat tetten érni, átalakítani. Ő azt mondja például, hogy a hűtlenséget házassággal szentesítve, a büszkeséget pedig alázatos szolgálatokkal kell kontrollálni. Tehát vannak lehetőségek, amikkel ezeket a rosssz berögződéseket harmonizálni vagy helyettesíteni lehet.

Kétségkívül az irigység az egyik utolsó ellenségünk a lelki fejlődés útján. Mégis, ha bízunk abban, hogy a folyamat számunkra is működik, akkor sikerre fogunk jutni. Azonban ahogy említettük, eleinte néha még a lelki gyakorlatok is hozhatnak úgymond némileg megkérdőjelezhető eredményt, például, hogy egyre büszkébbek lesztek. Ennek ellenére tovább kell folytatnunk ezt a lelki utat és a megtisztulás egyszer csak bekövetkezik. A legjobb orvosság pedig az összes nehézségre, a Szent Nevek tiszta zengése.

Az irigységre jó megoldás lehet még, az osztozás, mivel ez is egyfajta ragaszkodás. Olyasvalamihez ragaszkodtok, ami nem létezik. Tehát vagy belekóstoltok ugyanabba a szolgálatba, amire irigykedtek vagy lemondtok róla, de teljesen, nem csak színleg!

Jógésvar kérdése: Lennél olyan kedves és mondanál példát abból az időszakból, amikor még Te is tanítvány voltál, hogy miként küzdöttél meg ezekkel az ellenségekkel?

Tírtha szvámí: Még mindig tanítvány vagyok és nem győztem le az irigységet, mivel irigykedem az odaadásotokra. Mégis reménykedem abban, hogy ez az ellenség segíteni fog nekem a fejlődésben.

Irigység … igen! Amikor azt láttam, hogy Gurudév mennyire szeret egy másik bhaktát, nagyon irigy voltam. Viszont csak egy kicsit, mivel azt is megértettem belőle, hogy: ‘Várjunk csak egy pillanatra, ha ők boldogok, akkor én is az vagyok!’

Akkor értettem meg, hogy van valami, ami még az én elégedettségemnél – hogy például elnyerem mesterem figyelmét – is magasabb szintű, mivel láttam ennek a lelki szeretetnek a megnyilvánulását. Átjött valami, valami isteni a kapcsolatukból! És az, hogy akár csak szemlélhettem ezt az isteni megnyilvánulást – teljes elégedettséget okozott! Természetesen az összes tanítványát nagyon szereti a mesterünk. Valójában, még mindig nagyon rajongok ezért a hittestvéremért, aki Gurudév egyik kedvenc tanítványa volt.

Viszont, ha arra kérdezel, hogy mi a személyes tapasztalatom, akkor az jut az eszembe, amikor megpróbáltam elnyerni Gurudév figyelmét, éppúgy ahogy mások figyelmére is szomjazunk. Ám amikor rájöttem, hogy erre nincs szükség, akkor végtelen béke töltött el.

(от лекция на Свами Тиртха, 03.10.2017 сутрин, София)

(продължава от предишния понеделник)

Друг начин да елиминирате завистта: например, ако служите в ашрама, подсъзнателно завиждате на позицията на ашрамския отговорник, нали? Мислите си: „Той не си върши добре работата; аз мога да се справя по-добре. Отново сгреши, принуждава ме да върша служене…“ В такъв момент една много добра терапия е да ви се наложи да заемете същата позиция. Моментално ще разберете добрите и лошите страни на ситуацията. Гурудев често прилагаше това в Унгария: имахме, така да се каже, въртяща се система на ръководство. В рамките на един месец един предан беше отговорникът, на следващия месец друг предан поемаше ръководната позиция. И знаете, докато си изпълнител, или служещ, се бунтуваш; но веднага щом станеш водач проумяваш, че този бунт не е кой знае колко конструктивен.

Бхактивинод Тхакур също е дал съвет как да се контролират и променят тези лоши шаблони. Той казва, че например неверността в поведението трябва да се контролира чрез встъпване в свещен брак. Или гордостта да се овладява чрез смирено служене. Така че има как да се хармонизират и заменят тези лоши модели.

Завистта несъмнено е един от оставащите до последно врагове в духовния напредък. Но ако имаме доверие, че процесът ни въздейства, тогава ще имаме успех. Обаче както беше споменато, понякога дори духовните практики могат да донесат някои, да ги наречем съмнителни резултати в началото, като например усилване на гордостта; при все това трябва да продължим, пък по-нататък пречистването ще дойде. А най-доброто лекарство за всички подобни проблеми е чистото мантруване на светите имена.

Завистта също може да се контролира чрез споделяне. Завистта е друг вид привързаност. Привързан си към нещо, което не притежаваш. Тогава или се сдобий с въпросното нещо, или се отречи – обаче напълно, не само повърхностно.

Въпрос на Йогешвара: Бихте ли споделили моля от вашия период на ученик как сте се справили с тези врагове?

Свами Тиртха: Аз все още съм ученик и не съм успял да победя своята завист. Защото ви завиждам за вашата посветеност. Но се надявам тази завист да ми помага да израствам.

Завистта… да! Когато видях колко много Гурудев обичаше един друг предан, наистина завидях. Но това беше за кратко. Защото после разбрах: „Чакай малко, щом те са щастливи, и аз съм щастлив!“

Тогава проумях, че има нещо по-висше от собственото ми удовлетворение, тоест от това да се сдобия с вниманието на учителя си. Защото можах да видя как божествената обич се проявява. Нещо се разкриваше в тяхната връзка, нещо божествено! А дори да си просто наблюдател на едно такова божествено откровение ти носи пълно удовлетворение! И всъщност, аз все още съм фен на този свой брат, който беше любимият син на моя Гурудев. Разбира се, всички ученици бяха любими на нашия учител.

Но ако питаш за някакво лично преживяване, това е, което си спомням: аз се стремях да постигна вниманието му – както всички се стремим да получим същото внимание като останалите. Ала когато осъзнах, че това не е необходимо, станах много по-спокоен.

(aus einem Vortrag von Swami Tirtha, 04.01.2018 vormittags, Sofia)

(Fortsetzung vom vorherigen Freitag)

„Anhänger, deren Beziehung zu Krishna der eines Dieners und Meisters gleicht,  empfinden Zuneigung und Ehrfurcht für Ihn. So eine ehrfürchtige Liebe zeigen einige der Bewohner von Gokula (der Manifestation von Vrindavana auf der Erde). Oft sagten sie: „Krishna erscheint immer mit dunkler Haut vor uns, wie eine dunkle Wolke.“ In seine Lotushände  hält Er seine schöne Flöte. Er ist in gelbe Seide gekleidet und in seinem Haar ist eine Pfauenfeder eingewebt. Wenn Krishna um den Hügel Govardhana in dieser Gestalt geht, die Bewohner der himmlischen Planeten sowie die Bewohner von Erde, spüre transzendentale Glückseligkeit und betrachte sich als ewige Diener Gottes.“ [1]

Hier zeigen sich also etwas intensivere Gefühle. Es gibt jedoch eine Ehrfurcht, denn in dieser Stimmung betrachten wir Gott als überlegen; gleichzeitig dies ist der Beginn einer innigeren Beziehung. Rupa Goswami beschreibt weiter, wie Devotees manchmal sich an Krishna errinnern, wenn sie Lord Vishnu sehen, der eine ähnliche Farbe hat, aber vierarmig ist und ist der majestätische Aspekt des Herrn.

„Ein anderer Anhänger sagte einmal: „Aus den Poren des Körpers des Höchsten Millionen von Universen haben ihren Ursprung. Gott ist ein Ozean der Barmherzigkeit, des Besitzens und urchdringliche Energien und alle Vollkommenheiten, Er ist die Quelle aller Inkarnationen und zieht alle befreiten Seelen an. Diese Höchste Persönlichkeit Gottes ist der höchste Herrscher und das höchste Objekt der Verehrung. Er ist allwissend, unnachgiebig und reich. Er ist die Verkörperung der Barmherzigkeit und Beschützer hingebungsvoller Seelen,  Er ist großzügig, treu seiner Versprechen, geschickt, allgut, mächtig und tugendhaft. Er weicht nie von Schriften ab und ist der Freund der Devotees. Er ist großzügig, einflussreich, dankbar, Respekt würdig, geehrt und erfüllt mit allen Kräften. Er gehorcht immer der reinen Liebe. Zweifellos ist Er die einzige Zuflucht der Devotees, die mit ihm verbunden sind, mit der Liebe des Dieners.“
Ich denke, aus dieser Beschreibung können wir erkennen, dass dies der Gott ist, zu dem es sich gehört zu dienen. In jeder Hinsicht perfekt. Welchem ​​Gott würdet ihr gerne dienen? Von einem halb perfekten, halb unfähigen, halb verrückten Gott? Wir wollen dem dienen der vollkommene Gott. Warum? Denn Gott ist vollkommen und wenn  der Diener mit Dem vollkommener Gott verbunden ist, vielleicht wird auch der Diener diese Eigenschaft erwerben – Vollkommenheit. Nicht gleicher Status, aber gleiche Qualität.
Und was für einen spirituellen Führer braucht ihr? Wir erwarten, dass er perfekt ist. Nicht halb perfekt, 50/50. Ein bisschen für Gott und ein bisschen für mich – nein. Natürlich, unsere Erwartungen sind oft übertrieben. Aber das ist der Weg: Sucht das perfekte Beispiel und folgt es perfekt nach. Dann werdet ihr  auf eure spirituelle Reise gehen. Weil wenn wir diese so reine Vision entwickelt haben – die spirituellen Qualitäten der Menschen um uns herum wahrzunehmen, nicht ihre materiellen Qualitäten. Kritisiert ihr den Vollmond nicht dafür, dass er Flecken hat. Was seht ihr? Die Flecken? Das bedeutet, dass ihr den Vollmond nicht seht.

(Fortsetzung folgt)

1. „Der Nektar der Hingabe“, Kap. 36

(из лекции Свами Тиртхи, 04.01.2018 утром, София)

(продолжение с предыдущей  пятницы)

„Преданные, находящиеся с Кришной в отношениях слуги и господина, испытывают к Нему привязанность, смешанную с благоговением. Характер благоговейной привязанности носит отношение к Кришне некоторых обитателей Гокулы (Вриндавана, проявленного на земле). Иногда они говорили: «Мы всегда видим Кришну, кожа которого цветом напоминает темную тучу. В лотосных руках Он держит Свою волшебную флейту. Одет Он в желтые шелковые одежды, а Его голову украшает павлинье перо. Когда Кришна прогуливается неподалеку от холма Говардхана, всех обитателей райских планет и жителей земли переполняет трансцендентное блаженство, и все они считают себя вечными слугами Господа».[1]

Итак, здесь начинают проявляться более сильные чувства. Тем не менее, некоторое почтение есть, потому что таким образом мы считаем Бога вышестоящим; но в то же время это начало более интимных связей. Затем Рупа Госвами рассказывает, что иногда преданные вспоминают Кришну, когда видят Господа Вишну, у которого такой же цвет лица, но с четырьмя руками. Он подобен величественному аспекту Всевышнего.

Другой преданный как-то сказал: «Верховная Личность Бога, из пор на коже которой все время исходят миллионы вселенных, обладающая непостижимыми энергиями, неизменно исполненная всех совершенств, привлекающая к Себе все освобожденные души, океан милости и источник всех воплощений — эта Верховная Личность Бога является верховным владыкой и объектом всеобщего поклонения. Он непреклонен, всеведущ, обладает всеми богатствами, олицетворяет Собой всепрощение и защищает предавшиеся Ему души, щедр, верен Своему слову, искусен, всем приносит только благо, могуществен и религиозен. Он никогда не отступает от принципов писаний и является другом всех преданных. Он великодушен, влиятелен, благодарен, достоин почитания и уважения, обладает необычайным могуществом и не может устоять перед чистой любовью. Несомненно, Он — единственное прибежище преданных, привязанных к Нему любовью слуг к своему господину».

Я думаю, что после этого описания мы сможем понять, что Он является подходящим Господом, которому нужно служить. Идеален во всех отношениях. Какому Господу вы хотели бы служить? Полусостоявшийся Бог, или немного непригодный, или какой-то полупомешанный? Мы хотим служить совершенному Господу. Почему? Потому что Господь совершенен. Если слуга соединен с таким совершенным Господом, возможно, слуга тоже приобретет это качество совершенства. Не тот статус, но то же качество.

Точно так же, какой духовный наставник нам нужен? Мы ожидаем от него совершенства. Не наполовину идеальный или пятьдесят на пятьдесят. Немного для Бога и немного для себя – нет. Конечно, наши ожидания зачастую преувеличены. Но вот как надо поступать: постарайтесь найти идеальный пример и постарайтесь следовать ему в совершенстве. Тогда вы завершите свое духовное путешествие. Потому что мы должны уметь развивать это самое чистое видение – видеть духовные качества окружающих нас людей, а не материальные качества. Не критикуйте полную луну за наличие пятен. Что вы видите? Вы видите пятна? Это означает, что вы не видите полную луну.

(продолжение следует)

[1]“Нектар преданности”, Гл. 36

(from a lecture of Swami Tirtha, 03.10.2017 morning, Sofia)

(continues from the previous Monday)

Question of Yogeshvara: The envy that we feel consciously towards others or unconsciously towards God, and maybe also the envy towards the spiritual masters – how can we solve this problem? How can we get rid of this?

Swami Tirtha: Somehow envy is a very old friend of the fallen souls. We have this long-term friendship for lifetimes. And sometimes it is obvious, as you said, other times it is hidden. Envy is like a reflected version of pride. Because either I’m proud of myself or I’m envious of others. Either you are proud of your achievements, your knowledge, your whatever; or you are envious of the achievements and the knowledge of others.

The ultimate distortion of human consciousness is to envy God. It’s the deepest hole of illusion. How to get out, how to escape from that trap? I think this was your question. Spiritual practice and cultivation of the service mood, meditation and all other elements are our help to escape from this trap. So, we need to mobilize all our efforts to somehow escape from this deep well of illusion, to try to climb up higher and higher and higher. But if somebody comes and drops a rope into this well, and if we can grab this rope and climb up on it, then we are more fortunate. The teachers, the prophets, the gurus, the pure devotees – they will help us to come to the surface. So, our efforts plus the divine mercy will help us to achieve full success.

If we have some bad patterns in our system – it happens, right, envy is a bad pattern of the consciousness – we need to substitute that with a good pattern. Why do we always read about humility, service, offering respects, etc.? Because this is one way to control this envy, this pride. So, the purpose of practicing humility is not to be humiliated, but to get rid of these bad patterns. Which is not so easy, because first we have to catch ourselves that ‘Again the bad pattern is working over me! Again I see only the bad side of the other person.’ It’s bad training – to see the mistakes and forget about the good things. So therefore, our masters and our authorities will bring both parties: “And now glorify each other!” To give a better pattern.

Basically, this is the hard time, the hard work of spiritual practice – to tame the wild animal. When our first reaction – automatic or instinctive reaction – will not be something negative; and even if something negative comes to us, comes to you, your feedback will slowly-slowly be better, more refined.

(to be continued)

(Tírtha szvámí 2017.10.03-ai szófiai reggeli tanításából)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Jógésvar kérdése: Hogyan tudunk megszabadulni a mások iránt érzett tudatos, vagy az Isten iránt érzett esetleges irigységünktől, vagy akár a lelki Tanítómesterünk iránt érzett féltékenységtől?

Tírtha szvámí: Valahogy az irigység az egy régi jó barátja a bűnbe esett lelkeknek. Életeken át velünk tart. Néha egyértelműen jelen van, máskor pedig, ahogy mondtad bár rejtve, de ott van velünk. Az irigység a büszkeség fordítottja, mivel mindegy, hogy büszkék vagyunk magunkra, vagy pedig irigyek másokra. Egyik esetben büszkék vagyunk az elért eredményeinkre, a megszerzett  tudásunkra, vagy bármi egyébre; a másik esetben, pedig irigykedünk mások tudására, eredményeire.

Az emberi tudat végső torzulása, végső kísértése az Isten iránti irigység. Ez az illúzió legmélyebb csapdája. Hogyan lehet ettől megszabadulni? Úgy hiszem erre vonatkozott a kérdésed. A lelki gyakorlatok, a szolgálatteljes hangulat ápolása, és a meditáció együttesen segítik, hogy kiszabaduljunk  ebből a csapdából. Vagyis  minden erőnket latba kell vetnünk ahhoz, hogy kijussunk az illúziónak ebből a mély kútjából, egyre magasabbra és magasabbra mászva. Viszont, ha jön valaki, aki  bedob egy kötelet ebbe a kútba, amit nekünk sikerül megragadnunk és felmásznunk rajta, akkor nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Tanítóink, prófétáink, a guruk, és a tiszta bhakták segítenek bennünket, hogy a felszínre jussunk. Tehát a saját erőfeszítésünk, és az isteni kegy segíteni fog bennünket, hogy sikerre jussunk.

Ugye előfordul, hogy van néhány berögzült rossz mintánk? Ilyen például a tudatban lévő irigység, amit egy jó szokással lehet felülírni, transzformálni. Miért olvasunk állandóan az alázatról, a szolgálatról, a hódolat-, a tiszteletadásról és hasonlókról? Tudniillik ez az egyik módja annak, hogy kordában tartsuk az irigységet és a büszkeséget. Tehát az alázat gyakorlásának célja, nem csak az, hogy alázatosak legyünk, hanem, hogy megszabaduljunk ezektől a rossz mintáktól. Ez nem könnyű feladat, mivel először rajta kell, hogy kapjuk magunkat: ‘Ó már megint ez a rossz berögződés, ami dolgozik bennem! Már megint negatívan látom ezt a másik embert.’ Ez egy rossz beidegződés, hogy másokban a hibát látjuk és elfeledkezünk a jó tulajdonságaikról. Ezért a mestereink és a feljebbvalóink mindkét mintát meg tudják mutatni nekünk. „Most pedig dicsőítsétek egymást!” Így változtatva egy jobb mintává a rossz szokást .

Alapvetően az okozza a nehéz időszakokat, a lelki gyakorlatok embert próbáló részét, amikor meg kell szelidítenünk a bennünk lévő vadállatot. Idővel eljutunk oda, hogy az első automatikus, ösztönös válaszunk már nem negatív lesz, illetve még ha rossz dolgot tapasztalunk is, arra a reakciónk lassanként egyre lágyabb, finomabb lesz.

(folytatása következik)