Sharanagati

(from a lecture of Swami Tirtha, 03.10.2017 evening, Sofia)

What can we say? Fortunately, our beloved Lord is more powerful than our resistance. It is said that He has unlimited mercy. And He is ready to exercise this unlimited mercy in unlimited ways on His devotees. We need to become fit candidates for this mercy to be shown. And let’s first of all remind ourselves and then remember the importance and beauty of this spiritual process.

Last time we understood that surrender, service and dedication are all done through shraddha, faith. For many people shraddha is insecurity. If they don’t know something for sure, they believe it – and this is called shraddha for many people. Right? But this is weak, a very weak definition. Shraddha in general, in a theological sense, means the firm conviction that by serving God all other duties are fulfilled. Theoretically it’s all right and maybe it satisfies the mind, but it doesn’t really satisfy the heart. It’s only half a motivating factor.

Yet a higher definition of faith comes closer to the point: an ever-growing spiritual happiness and contentment that you can derive from the glorification of the meeting of the Divine Couple Radha and Govinda. It’s a complicated definition. But what is the point here? Some meeting? And happiness? And to derive – but how does this all comes together? So, faith is an ever-growing happiness. It’s not an insecure belief, but it’s a growing happiness. Ah, that definition comes closer to the essence. Would you like to have such kind of faith? Yes! I’d like to have this! First of all, it will grow; second – it will give the result of happiness. And what is the source? The source is your activity. So, spiritual happiness is a result, it’s not a goal. Many times we make this mistake – we think that ‘happiness is my goal of life’. Then you go for it and you never reach it. Because it is not a goal, it is a consequence of something. What is the reason for the contentment of the soul? It is the glorification. So, if we glorify, the result will be very positive.

But glorify what? We need to glorify the best topic, the best purpose that is worth all glorification available – and this is the meeting, the divine union of Radha, divine love, and Govinda, divine beauty. Beauty, love, happiness… – this is our mantra, right? Hare, Krishna, Rama! Love, beauty, happiness! If you repeat it many times, you will reach it.

So, this is faith; this is not a hazy belief, but this is an ever-growing inner spiritual satisfaction, which is the result of the glorification of the divine meeting. And if we need to surrender, if we need service, if we need dedication in our life – through shraddha, through this very powerful instrument, we can achieve and fulfill everything.

(to be continued)

(Tírtha szvámí 2017.10.03-ai szófiai esti tanításából)

Mit is mondhatnánk, szerencsére szeretett Urunk erősebb, mint a mi ellenállásunk! Azt mondják, hogy Ő végtelenül kegyes, és ezt a végtelen kegyét számtalan módon gyakorolja a bhaktái felé. Mindenekelőtt emlékeztessük magunkat, hogy alkalmas jelöltjévé váljunk ennek a kegynek a befogadására. Tehát emlékezzünk ennek a lelki folyamatnak a fontosságára és szépségére.

Legutóbb azzal foglalkoztunk, hogy a meghódolás, a szolgálat és az odaadás, mind a hit, vagyis a shraddhá által valósul meg. Sokan a shraddhát bizonytalanságként értelmezik. Ha valamit nem ismerünk, akkor azt elhisszük – és ugye sokan ezt shraddhának hívják. Azonban ez egy halovány, nagyon gyatra meghatározása a hitnek. A shraddhá általában, teológiai értelemben azt a szilárd meggyőződést jelenti, hogy Isten szolgálatával minden egyéb kötelességünknek is eleget teszünk. Elméletileg ez így rendben van, és az elme számára lehet hogy kielégítő, de a szívnek nem igazán nyújt elégedettséget. Ez csak félig inspiráló magyarázat.

Mégis létezik a hitnek egy magasabb meghatározása, ami közelebb visz a lényeghez: a hit egy folyamatosan növekvő lelki boldogság és elégedettség érzés, mely az Isteni Pár, Rádhá és Góvinda találkozásának dicsőítéséből származik. Ez egy meglehetősen bonyolult definíció, de nézzük, mi itt a lényeg? Valamiféle találkozás vagy boldogság, esetleg valaminek a elnyerése? De hogy jönnek ezek össze? Úgy, hogy a  hit, egy folyamatosan növekvő boldogság. Nem egy bizonytalan hiedelem, hanem fokozódó boldogság. Ó, ez a definíció már közelít a lényeghez. Szeretnétek, ha ilyen lenne a hitetek? Igen! Én szeretném! Először is, gyarapszik; másodszor pedig – boldogsággal jár. Miből származik ez a boldogság? A forrása a ti odaadó tetteitek, így a lelki boldogság eredmény, nem pedig cél. Sokszor elkövetjük ezt a hibát, hogy azt gondoljuk ‘a boldogság az életünk célja és miközben hajszoljuk, sohasem érjük el. Mivel ez nem cél, hanem valaminek a következménye. Miből fakad a lélek elégedettsége? A dicsőítésből. Tehát, ha dicsőítünk, az nagyon pozitív, áldásos eredménnyel jár.

De mit is dicsőítsünk? A legnemesebb eszményt, a legszebb célt, amit érdemes dicsőíteni – ez pedig az isteni Szeretet: Rádhá, és az isteni Szépség: Góvinda találkozása. Szépség, szeretet, boldogság… – ugye ez a mi mantránk? Haré, Krisna, Ráma! Szeretet, szépség, boldogság! Ha sokat ismétlitek, akkor el fogjátok nyerni.

Tehát ez a hit; nem egy ködös hiedelem, hanem egy örökké növekvő belső, lelki elégedettség, ami az Isteni Pár találkozásának a dicsőítéséből fakadó eredmény. És ha meghódolásra, szolgálatra, odaadásra van szükségünk az életünkben – a shraddhán, a hiten, ezen a nagyon erőteljes eszközön keresztül, elnyerhetjük és beteljesíthetünk mindent.

(folytatása következik)

(от лекция на Свами Тиртха, 03.10.2017 вечер, София)

Какво можем да кажем? За щастие нашият любим Бог е по-силен от нашата съпротива. Казва се, че Неговата милост е безгранична. И Той е готов да упражнява тази безгранична милост по безгранични начини спрямо Своите предани. Трябва да станем подходящи кандидати за проявата на тази милост. И нека най-напред си припомним, а след това и да запомним значимостта и красотата на духовния процес.

Миналия път разбрахме, че отдаването, служенето и посветеността всичките се случват благодарение на вярата, шраддха. За мнозина шраддха означава несигурност. Ако не знаят нещо със сигурност, те го вярват – и това се нарича шраддха за много хора. Но то е слаба, много слаба дефиниция. Шраддха в общ, теологичен смисъл означава твърдата убеденост, че служейки на Бога, всички останали задължения са осъществени. Теоретично това звучи добре и може би удовлетворява ума, но всъщност не носи удовлетворение на сърцето. То е едва наполовина мотивиращ фактор.

Но една по-висша дефиниция за вяра се доближава повече до смисъла, и това е вечно-нарастващото духовно щастие и удовлетворение, което можете да извлечете от възхвалата на срещата на Божествената Двойка Радха и Говинда. Това е сложна дефиниция. Но за какво става дума тук? За някаква среща? За щастие? И за извличане – но как всичко това се събира в едно? И така, вярата е вечно-нарастващо щастие. Не е някакво несигурно вярване, а е все-нарастващо щастие. О, това определение се доближава повече до същината. Бихте ли искали да имате такава вяра? Да! Аз бих искал! Първо – тя ще расте; второ – ще донесе като резултат щастие. А кой е източникът? Източникът са вашите действия. Така че духовното щастие е резултат, то не е цел. Често допускаме грешка – мислим си: „щастието е целта на живота ми“. Хуквате след него и никога не го постигате. Защото то не е цел, то е последица от нещо. Каква е причината за удовлетворението на душата? Това е възхвалата. Ако възхваляваме, резултатът ще бъде много положителен.

Обаче какво да възхваляваме? Трябва да възхваляваме най-добрата тема, най- смислената, заслужаваща цялата възможна прослава – а това е срещата, божественото единение на Радха, божествената любов, и Говинда, божествената красота. Красота, любов, щастие… – това е нашата мантра, нали? Харе, Кришна, Рама! Любов, красота, щастие! Ако повтаряте това многократно, ще го постигнете.

Та това е вярата; тя не е някакво мъгляво вярване, а е вечно-нарастващото съкровено духовно удовлетворение, което е резултат от прославата на божествената среща. И ако се нуждаем от отдаденост, ако се нуждаем от служене, ако се нуждаем от посветеност в живота си – посредством шраддха, посредством този толкова мощен инструмент, можем да постигнем и осъществим всичко.

(следва продължение)