Sharanagati

(from a lecture of Swami Tirtha, 03.10.2017 morning, Sofia)

(continues from the previous Monday)

Another way to eliminate envy: for example, if you are a servant in the ashram, subconsciously you are envious of the position of the responsible person in the ashram, right? You think: ‘He doesn’t do his job nicely; I can do it better. Mistake again, he is pushing me to serve…’ At that moment one very good therapy is when you have to take the same position. Immediately you will understand the pros and cons of the situation. That was applied by Gurudev many times in Hungary: we had a revolving system of leadership, so to say. So, for one month one devotee was the responsible person, the other month other devotee was the responsible person. And you know, until you are a follower, or, so to say, a servant, you revolt; but as soon as you are a leader, you understand that this revolution is not very positive.

Bhaktivinod Thakur also gives some advice how to control and how to convert these bad patterns. He says that for example the unfaithful behavior should be controlled by the institution of sacred marriage. Or pride should be controlled by humble services. So, there is a way to harmonize and to substitute these bad patterns.

Envy is no doubt one of the final enemies in spiritual progress. Yet if we trust that the process will work on us, then we shall be successful. But as it was mentioned, sometimes even spiritual practices might bring some, let’s say, questionable results at the first moments, like to raise your pride. Still we should continue; and then the purification will come. And the best remedy for all such troubles is the pure chanting of the holy names.

Also, envy can be controlled by sharing. Envy is also another type of attachment. You are attached to something that you don’t have. So, either you start to have those things, or you renounce them – but fully, not only superficially.

Question of Yogeshvara: Could you please share from your period of being a disciple how you coped with these enemies?

Swami Tirtha: I’m still a disciple and I couldn’t conquer my envy. Because I’m envious of your dedication. But I hope this envy will help me to grow.

Envy… yes! When I saw how my Gurudev loves another devotee, I was really envious. But only for a bit. Because then I understood: ‘Wait a minute, if they are happy, I’m also happy!’

Then I understood that there was something higher than my satisfaction, so to say – that I gain the attention of my master. Because I could see this spiritual affection manifested. Something was shown in their relationship, something divine! And even to be an observer of a divine revelation – it’s a full satisfaction! And actually, I’m still a fan of this brother of mine who was a favorite son of my Gurudev. Of course, all the disciples were favorites of our master.

But if you ask for some personal experience, this one I remember: I was trying to achieve his attention – as we all try to achieve the same attention as others. But when I realized that it’s not necessary, then I became much more peaceful.

(Tírtha szvámí 2017.10.03-ai szófiai reggeli tanításából)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Nézzünk egy másik példát az irigységtől való megszabadulásra. Ha ásramban laktok, előfordul, hogy tudat alatt irigyek vagytok a vezető pozíciójára és azt gondoljátok: ‘Nem is végzi szépen a szolgálatát; Én jobban csinálnám! Már megint hibázott, engem meg csak hajszol, hogy végezzek még több szolgálatot…’ Ebben az esetben a legjobb terápia az, ha nektek kell ugyanazt a szerepet betöltenetek. Akkor azonnal szembesülni fogtok a vezetői pozíció összes előnyével és hátrányával egyaránt. Ezt a módszert Gurudév sokszor alkalmazta Magyarországon, és ebből kifolyólag egy úgymond, forgó rendszerű vezetésben állapodtunk meg. Egy hónapig az egyik, utána pedig a másik bhakta volt felelős mindenért. Tudjátok, amíg beosztott szerepben vagytok, addig lázadtok; de amint vezető helyzetbe kerültök, rögtön megértitek, hogy ez a lázadás nem valami pozitív dolog.

Bhaktivinód Thákurtól szintén olvashatunk néhány jó tanácsot arra vonatkozólag, hogy miként lehet ezeket a berögzült, rossz mintákat tetten érni, átalakítani. Ő azt mondja például, hogy a hűtlenséget házassággal szentesítve, a büszkeséget pedig alázatos szolgálatokkal kell kontrollálni. Tehát vannak lehetőségek, amikkel ezeket a rosssz berögződéseket harmonizálni vagy helyettesíteni lehet.

Kétségkívül az irigység az egyik utolsó ellenségünk a lelki fejlődés útján. Mégis, ha bízunk abban, hogy a folyamat számunkra is működik, akkor sikerre fogunk jutni. Azonban ahogy említettük, eleinte néha még a lelki gyakorlatok is hozhatnak úgymond némileg megkérdőjelezhető eredményt, például, hogy egyre büszkébbek lesztek. Ennek ellenére tovább kell folytatnunk ezt a lelki utat és a megtisztulás egyszer csak bekövetkezik. A legjobb orvosság pedig az összes nehézségre, a Szent Nevek tiszta zengése.

Az irigységre jó megoldás lehet még, az osztozás, mivel ez is egyfajta ragaszkodás. Olyasvalamihez ragaszkodtok, ami nem létezik. Tehát vagy belekóstoltok ugyanabba a szolgálatba, amire irigykedtek vagy lemondtok róla, de teljesen, nem csak színleg!

Jógésvar kérdése: Lennél olyan kedves és mondanál példát abból az időszakból, amikor még Te is tanítvány voltál, hogy miként küzdöttél meg ezekkel az ellenségekkel?

Tírtha szvámí: Még mindig tanítvány vagyok és nem győztem le az irigységet, mivel irigykedem az odaadásotokra. Mégis reménykedem abban, hogy ez az ellenség segíteni fog nekem a fejlődésben.

Irigység … igen! Amikor azt láttam, hogy Gurudév mennyire szeret egy másik bhaktát, nagyon irigy voltam. Viszont csak egy kicsit, mivel azt is megértettem belőle, hogy: ‘Várjunk csak egy pillanatra, ha ők boldogok, akkor én is az vagyok!’

Akkor értettem meg, hogy van valami, ami még az én elégedettségemnél – hogy például elnyerem mesterem figyelmét – is magasabb szintű, mivel láttam ennek a lelki szeretetnek a megnyilvánulását. Átjött valami, valami isteni a kapcsolatukból! És az, hogy akár csak szemlélhettem ezt az isteni megnyilvánulást – teljes elégedettséget okozott! Természetesen az összes tanítványát nagyon szereti a mesterünk. Valójában, még mindig nagyon rajongok ezért a hittestvéremért, aki Gurudév egyik kedvenc tanítványa volt.

Viszont, ha arra kérdezel, hogy mi a személyes tapasztalatom, akkor az jut az eszembe, amikor megpróbáltam elnyerni Gurudév figyelmét, éppúgy ahogy mások figyelmére is szomjazunk. Ám amikor rájöttem, hogy erre nincs szükség, akkor végtelen béke töltött el.

(от лекция на Свами Тиртха, 03.10.2017 сутрин, София)

(продължава от предишния понеделник)

Друг начин да елиминирате завистта: например, ако служите в ашрама, подсъзнателно завиждате на позицията на ашрамския отговорник, нали? Мислите си: „Той не си върши добре работата; аз мога да се справя по-добре. Отново сгреши, принуждава ме да върша служене…“ В такъв момент една много добра терапия е да ви се наложи да заемете същата позиция. Моментално ще разберете добрите и лошите страни на ситуацията. Гурудев често прилагаше това в Унгария: имахме, така да се каже, въртяща се система на ръководство. В рамките на един месец един предан беше отговорникът, на следващия месец друг предан поемаше ръководната позиция. И знаете, докато си изпълнител, или служещ, се бунтуваш; но веднага щом станеш водач проумяваш, че този бунт не е кой знае колко конструктивен.

Бхактивинод Тхакур също е дал съвет как да се контролират и променят тези лоши шаблони. Той казва, че например неверността в поведението трябва да се контролира чрез встъпване в свещен брак. Или гордостта да се овладява чрез смирено служене. Така че има как да се хармонизират и заменят тези лоши модели.

Завистта несъмнено е един от оставащите до последно врагове в духовния напредък. Но ако имаме доверие, че процесът ни въздейства, тогава ще имаме успех. Обаче както беше споменато, понякога дори духовните практики могат да донесат някои, да ги наречем съмнителни резултати в началото, като например усилване на гордостта; при все това трябва да продължим, пък по-нататък пречистването ще дойде. А най-доброто лекарство за всички подобни проблеми е чистото мантруване на светите имена.

Завистта също може да се контролира чрез споделяне. Завистта е друг вид привързаност. Привързан си към нещо, което не притежаваш. Тогава или се сдобий с въпросното нещо, или се отречи – обаче напълно, не само повърхностно.

Въпрос на Йогешвара: Бихте ли споделили моля от вашия период на ученик как сте се справили с тези врагове?

Свами Тиртха: Аз все още съм ученик и не съм успял да победя своята завист. Защото ви завиждам за вашата посветеност. Но се надявам тази завист да ми помага да израствам.

Завистта… да! Когато видях колко много Гурудев обичаше един друг предан, наистина завидях. Но това беше за кратко. Защото после разбрах: „Чакай малко, щом те са щастливи, и аз съм щастлив!“

Тогава проумях, че има нещо по-висше от собственото ми удовлетворение, тоест от това да се сдобия с вниманието на учителя си. Защото можах да видя как божествената обич се проявява. Нещо се разкриваше в тяхната връзка, нещо божествено! А дори да си просто наблюдател на едно такова божествено откровение ти носи пълно удовлетворение! И всъщност, аз все още съм фен на този свой брат, който беше любимият син на моя Гурудев. Разбира се, всички ученици бяха любими на нашия учител.

Но ако питаш за някакво лично преживяване, това е, което си спомням: аз се стремях да постигна вниманието му – както всички се стремим да получим същото внимание като останалите. Ала когато осъзнах, че това не е необходимо, станах много по-спокоен.