Archive for December 7th, 2023

(from a lecture of Swami Tirtha, 03.01.2018 morning, Sofia)

(continues from the previous Friday)

So, my humble suggestion is to read something about the divine relationships from Shrila Rupa Goswami. In order to accomplish a study, we have to start at the beginning. We are ready to jump to the conclusion, but nevertheless we have to start at the beginning. Therefore today we shall read about the neutral love of Godhead. Do you like neutral relationships in your experience?

Krishna Piya: Not so much.

Swami Tirtha: Yes, if somebody is neutral, there is nothing to do with that, right? Not so much exchange there. And in one sense we can say that this is most bitter. If I have a positive relationship to someone, that makes me happy. But we’ve discussed many times, even for a good fight we need a good partner. To have a conflict – that’s an intimate relationship. No, really! With a really neutral person you don’t have any conflicts, do you? It’s true. So, even fighting is a relationship. Even an enemy is a friend. Beware not that your friend becomes an enemy, but treat your enemy as a friend. To have a real enemy, it’s a gift of God. But truly I mean, that to have a good partner for discussion, to have a quality partner for a debate – it’s a gift. Because that will bring something out of you – some reasoning, some answers, some reactions. It agitates you so much that you can show something.

So, we can conclude that there is not so much use of the neutral relationship. Nevertheless the science of divine relationships starts with the neutral relationship to Godhead. Why? Because on the divine platform even neutrality has some meaning. It also has a place. We cannot really handle neutral relationships in the daily life, but in divine relationships they’ve got a place.

“Shrila Rupa Goswami offers his respectful prayers to the eternal Supreme Personality of Godhead, who is always so beautiful and for whom the pure devotees are always engaged in loving transcendental service. This third division of Bhakti-rasamrita-sindhu describes the five primary kinds of devotional service – namely neutrality, servitude, fraternity, parenthood and conjugal love. These five items will be very elaborately explained here, and thus they have been figuratively described as the five waves on the western side of this ocean of the nectar of devotion. When one is actually able to maintain the transcendental position, his stage is called neutrality in devotional service. “[1]

So, here we got the definition: “one who is actually able to maintain his or her transcendental position in devotional service – that stage is called neutrality.” Do you have any questions? I think now we have homework – to climb up to that very high level to be able to maintain our spiritual consciousness. So, when in a very brave and audacious mood you say: ‘Ah, neutrality is nothing, it’s zero’, then first please think of yourself for a moment. Whether we can maintain our spiritual position, spiritual consciousness, or not? Unfortunately many times not. That means we are not on the neutral stage of devotional service. Then what is our stage? Conjugal love, or supreme ecstasies? We are most probably below that level of neutrality.

But what is below neutrality? Atheism; is this our level? Hopefully not. Maybe a little higher, we don’t deny that there is a Supreme Lord. Then maybe we are adharmacharies? Adharmachari is a person who doesn’t follow the principles of dharma. Well, I think this is us. Many times we cannot follow the principles of dharma, right? So, maybe we are adharmacharies. Or if we force yourself to control yourself and follow your sadhana, then maybe we can improve the standards and maybe we can become dharmacharies – followers of the dharma. But from among thousands of dharmacharies, very few are enlightened, accomplished. Spiritual perfection and emancipation, liberation is very rare. I don’t know whether you feel yourself liberated or not, but it’s rare. And from among the many liberated souls, very few are emotionally connected to Krishna. There starts neutrality. At least these souls can maintain their spiritual identity consciousness.

And it is very nicely described by the acharias how these progressive stages happen. First we hear the information about proper living, but we cannot follow. Then sometimes it happens: ‘Today I could accomplish, I could do something. Today I met the sunrise. Today I didn’t sleep during the day time.’ Great achievements. ‘Today I was not vehemently violent, only a little bit. That means you could accomplish something; many times you forget, but sometimes you accomplish, you remember. And then the next stage means you are doing well, but sometimes you fail. The majority of times you are on a good standard, but sometimes mistakes come, your shadow again covers you, the old habits return. They call: whether you treat the old friends nicely or not. And then on the next stage this disappears and ultimately devotional service is established in the heart as an irrevocable fact.

But you know whether you are on the failing platform, or on the majority better platform, or on the accomplished platform, on the other side – everybody is a fan of you. Somebody is waiting for you. When we first heard about the chance for perfection, there was a grand celebration in the spiritual sky. When you made the first steps in your spiritual progress, all the demigods were jumping. When you had your first fail, then Krishna was smiling. And when you made your first accomplishments, He was smiling even more charmingly. So, don’t worry. Don’t hesitate to make you first steps. God is good. And you should also become good! His job is accomplished. Now comes your part.

(to be continued)

[1] Nectar of Devotion, 35

 



(Szvámí Tírtha, 2018.01.03-ai szófiai reggeli tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

Tovább folytatva beszélgetésünket a Jóistennel való kapcsolat tudományáról, alázatos kérésem az, hogy olvassátok Sríla Rúpa gószvámí műveit ebben a témában! Ahhoz, hogy valaminek a tanulmányozását befejezhessük, elöször el kell kezdenünk. Szeretünk rögtön a végkövetkeztetéshez ugrani, mégis kezdjük inkább a legelején, az Istennel való semleges szeretetteljes viszonnyal.Ti hogyan tapasztaljátok, mennyire kedvelitek a semleges viszonyt?

Krisna-prijá: Nem igazán.

Szvámí Tírtha: Igen, ha valaki semleges, azzal nem nagyon lehet mit kezdeni, abban nincs semmi kölcsönösség. Bizonyos értelemben azt mondhatjuk, hogy ez a legkevésbé édes rasza a többihez viszonyítva. Ha valakivel pozitív kapcsolatban vagyunk, az boldoggá tesz. Azonban sokszor beszéltünk már róla, hogy még egy jóízű veszekedéshez is, egy jó partner kell. Konfliktus helyzetbe kerülni valakivel, az egy meglehetősen bensőséges viszonyt feltételez, egy semleges viszonyban nem vitatkoztok! Ez így van, tehát még a veszekedés is egy kapcsolat, és az ellenség is barát. Viszont vigyázzatok, nehogy ellenségekké tegyétek a barátaitokat, ellenben kezeljétek az ellenségeteket is barátként. Egy igazi ellenség, isteni ajándék. Ezt komolyan gondolom, egy elsőrangú vitapartner, adomány, hiszen arra sarkall, hogy kihozzatok magatokból olyan érvelést, választ vagy reakciót, amit fel tudtok mutatni.

Tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy a semleges kapcsolatnak nem sok hasznát vehetjük. Mégis az Istennel való kapcsolatnak a tudománya ezzel a semleges viszonnyal kezdődik. Miért? Mert azon a szinten még a semlegességnek is van értelme, megvan a szerepe. A hétköznapi életben nem igazán tudunk mit kezdeni a semleges viszonnyal, de az Isteni rendben, megvan a maga helye.

Sríla Rúpa gószvámí tiszteletteljes imáit ajánlja az örök Istenség Legfelsőbb Személyiségének, aki mindig végtelenül gyönyörű, s akinek a tiszta bhakták szakadatlanul szerető transzcendentális szolgálatot végeznek. A Bhakti-raszámrta-szindhu e harmadik része az odaadó szolgálat öt elsődleges formáját írja le: a semleges viszonyt, a szolgai kapcsolatot, a barátságot, a szülői kapcsolatot és a szerelmet. Részletes magyarázatot olvashatunk majd erről az öt elemről, melyet így képletesen öt hullámnak nevezünk az odaadás nektáróceánjának nyugati partján. Amikor valaki valóban képes transzcendentális helyzetben maradni, ezt a szintet az odaadó szolgálatban semleges viszonynak nevezik.“[1]

Tehát itt azt a definíciót kaptuk, hogy: aki az odaadó szolgálat közben képes megtartani transzcendentális helyzetét – azt a  szintet nevezik semleges viszonynak.” Van kérdésetek? Azt hiszem, kaptunk egy kis házi feladatot – felkapaszkodni arra a nagyon magas szintre, ahol képesek vagyunk fenntartani a lelki tudatosságunkat. Szóval, amikor elkap egy nagyon bátor és vakmerő érzés benneteket, és azt mondjátok: ‘Ó, a semlegesség az semmi, akkor kérlek először egy pillanatra gondoljatok magatokra! Vajon mi képesek vagyunk megtartani a lelki tudatosságunkat, vagy sem? Sajnos, sokszor nem, és ez azt jelenti, hogy nem vagyunk az odaadó szolgálat semleges szintjén. Akkor mi a mi szintünk? A szeretői viszony vagy a legfelsőbb extázis? A legvalószínűbb, hogy a semleges szint alatt vagyunk.

Azonban mi van a semleges szint alatt? Ateizmus; ez lenne a mi szintünk? Reméljük nem! Talán egy kicsit feljebb, mivel nem tagadjuk a Legfelsőbb Úr létét. Esetleg adharmacsárík lennénk? Adharmacsárí az a személy, aki nem követi a dharma elveit. Nos, talán ezek vagyunk mi. Sokszor, ugye, nem igazán követjük a dharma elveit? Szóval talán adharmacsárík vagyunk. Vagy ha egy kicsit kontrolláljuk és rákényszerítjük magunkat, hogy egy adott szádhanát kövessünk, akkor talán képesek leszünk emelni a sztenderdet és talán dharmacsáríkká – dharma követőkké válhatunk. Azonban többezer dharmacsárí közül, nagyon kevés a megvilágosodott, megvalósított. A lelki tökéletesség, a felszabadulás elérése nagyon ritka. Nem tudom, hogy ti annak érzitek-e magatokat, de nagyon ritka. A felszabadult lelkek közül, csak nagyon kevesen kapcsolódnak érzelmileg Krisnához, ahol a semlegesség kezdődik, ahová azok a lelkek sorolhatók, akik képesek megtartani a lelki tudatosságukat.

Az ácsárják nagyon szépen leírják ezeknek a különböző szinteknek a fokozatos elérését. Először arról kapunk információt, hogyan kell élnünk, azonban mégsem követjük ezeket az elveket. Időnként aztán sikerül megtenni ezt-azt: ‘Ma tudtam teljesíteni valamit a lelki gyakorlatokból, láttam a napfelkeltét. Ma nem aludtam el napközben.’ Nagyszerű eredmények. ‘Ma nem annyira voltam erőszakos, csak egy kicsit.’ Tehát ez azt jelenti, hogy képesek vagytok arra, hogy tegyetek valamit, de sokszor elfeledkeztek a lelki gyakorlatokról; máskor néha az eszetekbe jut, és sikerül valamit teljesíteni belőlük. A következő szint az, amikor szépen gyakoroltok, de néha hibákat követtek el. Tehát az esetek többségében szépen követitek a sztenderdet, de néha elbuktok, valamilyen régi szokás beárnyékol benneteket. Visszacsábítanak a régi, rossz szokások. A következő szinten ezek már eltűnnek, és visszavonhatatlan tényként meggyökeresedik szívetekben az istenszeretet.

De tudjátok, akár a bukdácsolós, akár nagyobbrészt a jobb szinten, vagy már a túloldalon, a megvalósított szinten vagytok – odaátról mindenki nektek szurkol. Valaki vár rátok! Amikor először hallottunk a megtisztulás lehetőségéről, annak az egész lelki világ örvendezett, majd mikor megtettétek az első lépéseket a lelki fejlődés útján, a félistenek ugrándoztak örömükben. Az első komolyabb próbatételnél való elbukáskor Krisna elmosolyodott, majd az első megvalósításnál, még édesebben mosolygott. Tehát ne aggódjatok, ne hezitáljatok, tegyétek meg az első lépéseket! Az Isten jó, és nektek is azzá kell válnotok! Ő megtette a magáét, most ti következtek.

(folytatása következik)

1. Az odaadás nektárja, 35.



Да запазиш трансцендентната си позиция

(от лекция на Свами Тиртха, 03.01.2018 сутрин, София)

(продължава от предишния петък)

И така, смиреното ми предложение е да прочетем нещичко за божествените взаимоотношения от Шрила Рупа Госвами. За да завършим едно обучение, трябва да го започнем от началото. Ние сме готови да скочим на изводите, обаче въпреки всичко трябва да започнем от началото. Затова днес ще прочетем за неутралната любов към Бога. Вие харесвате ли неутрални отношения в живота си?

Кришна Прия: Не особено.

Свами Тиртха: Да, ако някой е неутрален, няма какво да направиш с това. Няма кой знае какъв обмен. И в един смисъл можем да кажем, че това е най-горчивото. Ако имам позитивна връзка с някого, това ме прави щастлив. Но много пъти сме говорили, че дори за една хубава кавга ни е нужен добър партньор. Да влезеш в конфликт – това предполага близка връзка. Наистина е така! С някой неутрален човек нямаш никакви конфликти, нали? Така е. Така че дори кавгата е взаимоотношение. Дори врагът ти е приятел. Внимавайте приятелите ви да не ви станат врагове, но се отнасяйте към враговете си като към приятели. Да имаш истински враг е дар от Бога. Наистина имам предвид, че да имаш добър партньор за разговор, качествен партньор за спор – това е дар. Защото то изважда нещо от теб – аргументация, отговори, реакции. Провокира те толкова много, че можеш да покажеш нещо от себе си.

Така можем да заключим, че няма кой знае каква полза от неутрални отношения. При все това, науката за божествените взаимоотношения започва с неутралната връзка към Бога. Защо? Защото на божественото ниво дори в неутралността има някакъв смисъл. Тя също има своето място. Не можем да работим с неутралните отношения в ежедневния си живот, но в божествените отношения те имат място.

“Шрила Рупа Госвами поднася своите почтителни молитви на вечната Върховна Божествена Личност, който винаги е тъй прекрасен и заради когото чистите предани са винаги заети в любящо трансцендентно служене. Тази трета част на „Бхакти Расамрита Синдху” описва петте основни вида предано служене – а именно неутралност, служене, приятелство, родителство и интимна любов. Тези пет теми ще бъдат подробно обяснени тук, и по този начин ще бъдат метафорично описани като петте вълни от западната страна на нектарния океан на предаността. Когато човек е способен да запази трансцендентната си позиция, неговото ниво се нарича неутралност в преданото служене. “[1]

И така, тук ни е дадена дефиниция: „Онзи, който действително е способен да съхрани своята трансцендентна позиция в преданото служене – това стъпало се нарича неутралност.” Имате ли някакви въпроси? Мисля, че сега имаме домашно – да се изкачим до това толкова високо ниво да съумяваме да запазваме духовното си съзнание. Така че когато смело и дръзко заявявате: „О, неутралността е нищо, кръгла нула!”, първо, моля ви, замислете се за миг. Дали сме способни да поддържаме духовната си позиция, духовното си съзнание, или не? Уви, често пъти не. Това означава, че не сме достигнали неутралното ниво в преданото служене. Тогава какво е нивото ни? Интимна любов; или най-висш екстаз? По-вероятно сме под нивото на неутралността.

Но кое се намира под неутралността? Атеизмът; нима това е нашето стъпало? Надяваме се, че не. Може би малко по-високо – ние поне не отричаме, че съществува Върховният. Тогава да не би да сме адхармачари? Адхармачари е човек, който не следва принципите на дхарма. Е, мисля, че това сме ние. Много пъти не можем да последваме принципите на дхарма, нали. Значи може би сме адхармачари. Или ако се принуждаваме да се владеем и да следваме своята садхана, можем да подобрим стандартите си и току-виж сме станали дхармачариследовници на дхарма. Обаче сред хиляди дхармачари, едва малцина са просветлени и съвършени. Духовното съвършенство и освобождение са нещо много рядко. Не знам дали вие се чувствате освободени или не, но е рядко. А сред множество освободени души, едва неколцина са емоционално свързани с Кришна. Ето оттам започва неутралността. Тези души поне са способни да запазват съзнанието за своята духовна идентичност.

И е много добре описано от ачариите как се случват тези прогресивни степени. Най-напред чуваме информацията за правилния начин на живот, но не можем да я следваме. После понякога се случва: „Днес успях да постигна нещо. Посрещнах изгрева. Не съм спал през деня.” Велики постижения! „Днес не бях буйно раздразнителен, само малко.” Това означава, че сте могли да постигнете нещо; много пъти забравяте, но понякога успявате да си спомните. После следващото ниво е, когато се справяте добре, но понякога не успявате. През по-голямата част от времето поддържате добър стандарт, и само понякога идват грешките, сянката ви отново ви покрива, предишните навици се завръщат. Обаждат се: да видят дали се отнасяте добре към старите си познайници или не. А сетне на следващото ниво това изчезва и най-сетне преданото служене се утвърждава в сърцето като неоспорим факт.

Но знаете ли, независимо дали сте на нивото на провалите, или на стъпалото където сте през повечето време добре, или сте на съвършеното ниво, от оттатъшната страна – всички ви обичат и ви се радват. Има някой, който ви очаква. Когато за първи път сте чули за възможността да се усъвършенствате, в духовното небе е настанал голям празник. Когато сте направили първите си крачки в духовния напредък, всички полубогове са скачали от радост. Когато ви е сполетял първият ви провал, Кришна се е усмихвал. А когато сте осъществили първото си постижение, Той се е усмихвал дори още по-очарователно. Така че не се притеснявайте. Не се колебайте да направите първите си стъпки. Бог е добър. И вие също трябва да станете добри! Неговата работа е свършена. Сега идва вашата част.

(следва продължение)

[1] „Нектара на предаността”, Глава 35

 



(aus einem Vortrag von Swami Tirtha, 03.01.2018 vormittags, Sofia)

(Fortsetzung vom vorherigen Freitag)

Mein bescheidener Vorschlag ist also, etwas über die göttlichen Beziehungen von  Shrila Rupa Goswami zu lesen . Um eine Studie durchzuführen, müssen wir am Anfang beginnen. Wirsind bereit, voreilige Schlussfolgerungen zu ziehen, aber dennoch müssen wir am Anfang beginnen.Deshalb werden wir heute über die neutrale Liebe Gottes lesen. Gefallen euch die neutralen Beziehungen, eurer Erfahrung nach?
Krishna Piya: Nicht so sehr.
Swami Tirtha: Ja, wenn jemand neutral ist, kann man nichts damit anfangen, oder? Da  gibt es nicht so viel Austausch. Und in gewisser Hinsicht können wir sagen, dass dies äußerst bitter ist. Wenn ich eine positive Beziehung zu jemandem habe , das macht mich glücklich. Aber wir haben schon oft darüber gesprochen, selbst für einen guten Streit brauchen wir einen guten Partner. Einen Konflikt zu haben – das ist eine intime Beziehung. Doch, wirklich! Mit einer wirklich neutralen Person hat man doch keine Konflikte, oder? Das ist wahr. Dann ist also ein Streit auch eine Art Beziehung. Sogar ein Feind ist ein Freund. Passt auf, dass eure Freunde nicht zu Feinde werden, aber behandelt eure Feinde wie einen Freund. Einen echten Feind zu haben, ist ein Geschenk Gottes. Aber wirklich, ich meine es, einen guten Gesprächspartner zu haben, einen mit dem man eine gute Debatte durchführen kann – das ist ein Geschenk. Denn das wird etwas aus euch herausholen – einige Überlegungen, einige Antworten, einige Reaktionen. Es proviziert dich so sehr, dass du etwas zeigen kannst.
Daraus können wir schließen, dass die neutrale Beziehung nicht so viel mitsich bringt. Dennoch beginnt die Wissenschaft der göttlichen Beziehungen mit der neutralen Beziehung zu Gottheit. Warum? Denn auf der göttlichen Plattform hat sogar Neutralität eine gewisse Bedeutung. Es hat auch ein Ort. Neutrale Beziehungen können wir im täglichen Leben nicht wirklich bewältigen, wohl aber im göttlichen Beziehungen haben sie einen Platz.
„Shrila Rupa Goswami richtet seine respektvollen Gebete an den ewigen Höchsten Persönlichkeit Gottes, der immer so schön ist und für den die reinen Anhänger sind immer im liebevollen transzendentalen Dienst engagiert. Diese dritte Abteilung von Bhakti-rasamrita-Sindhu beschreibt die fünf Hauptarten des hingebungsvollen Dienstes – nämlich Neutralität, Knechtschaft, Brüderlichkeit, Elternschaft und eheliche Liebe. Diese fünf Punkte werden sehr ausführlich hier erklärt, und daher we rden sie bildlich als die fünf Wellen auf der Westseite des Nektar-Ozeans der Hingabe beschrieben. Wenn man tatsächlich in der Lage ist, das Transzendente aufrechtzuerhalten, wird der Stufe  der Neutralität im hingebungsvollen Dienst genannt.„ [1]
Hier haben wir also die Definition: „Jemand, der tatsächlich in der Lage ist, seine oder ihre transzendentale Position im hingebungsvollen Dienst aufrechtzuerhalten– diese Stufe wird Neutralität genannt.“ Haben Sie irgendwelche Fragen? Ich denke, jetzt haben wir eine Hausaufgabe: Wir müssen auf dieses sehr hohe Niveau aufsteigen, um in der Lage zu sein unser spirituelles Bewusstsein aufrechtzuerhalten. Also, wenn ihr in einer sehr mutigen und kühnen Stimmung seid sagt ihr: „Ah, Neutralität ist nichts, sie ist Null“, dann denkt  bitte zunächst einen Moment nach. Ob wir unsere spirituelle Position, unser spirituelles Bewusstsein beibehalten können, oder nicht? Bedauerlicherweise oft nicht. Das bedeutet, dass wir uns nicht auf der neutralen Ebene des hingebungsvollen Dienstes befinden. Dann was ist unsere Bühne? Eheliche Liebe oder höchste Ekstasen? Wir liegen höchstwahrscheinlich unter diesem Niveau Neutralität.
Aber was liegt unterhalb der Neutralität? Atheismus; ist das unser Niveau? Hoffentlich nicht. Vielleicht ein bisschen höher, wir leugnen nicht, dass es einen höchsten Herrn gibt. Dann sind wir vielleicht Adharmacharen? Adharmachari ist eine Person, die den Prinzipien des Dharma nicht folgt. Nun, ich denke, das ist es uns. Oft können wir den Prinzipien des Dharma nicht folgen, oder? Vielleicht sind wir es also Adharmacharien. Oder wenn wir uns dazu zwingen, uns zu beherrschen und unserem Sadhana zu folgen, vielleicht können wir die Standards verbessern und vielleicht können wir Dharmacharis – Anhänger des Dharma– werden. Aber unter Tausenden von Dharmacharen sind nur sehr wenige erleuchtet, vollendet. Spirituelle Vollkommenheit und Emanzipation, Befreiung ist sehr selten.
Ich weiß nicht, ob man sich befreit fühlt oder nicht, aber das kommt selten vor. Und unter den vielen Befreiten Seelen, nur sehr wenige sind emotional mit Krishna verbunden. Da beginnt die Neutralität. Zumindest diese Seelen können ihr spirituelles Identitätsbewusstsein bewahren.
Und die Acharias beschreiben sehr schön, wie diese fortschreitenden Stadien ablaufen. Zuerst hören wir die Informationen über ein angemessenes Leben, können aber nicht folgen. Dann manchmal passiert ist: „Heute konnte ich etwas erreichen, ich konnte etwas tun.“ Heute begrüßte ich den Sonnenaufgang. Heute habe ich Tagsüber nicht geschlafen.‘ Tolle Erfolge. „Heute war ich nicht gewalttätig, nur ein kleines bisschen. Das bedeutet, dass ihr etwas erreichen konntet; Oft vergisst ihr es, aber Manchmal gelingt es euch, euch zu erinnern. Und dann bedeutet die nächste Stufe, dass ihr es tut. Nun ja, aber manchmal scheitert man. In den meisten Fällen habt ihr einen guten Standard, aber Manchmal passieren Fehler, euer Schatten bedeckt euch wieder, die alten Gewohnheiten kehren zurück. Sie rufen: ob du die alten Freunde nett behandelst oder nicht. Und dann verschwindet dies auf der nächsten Stufe und Letztendlich wird der hingebungsvolle Dienst als unwiderrufliche Tatsache im Herzen verankert.
Aber ihr wisst, ob ihr auf der scheiternden Plattform oder auf der Plattform wo ihr meistens gut  steht, oder auf der vollendeten Plattform, auf der anderen Seite – jeder ist ein Fan von dir. Jemand wartet auf dich. Als wir zum ersten Mal von der Chance auf Perfektion hörten, gab es ein großes Fest im spirituellen Himmel. Als du die ersten Schritte in deinem spirituellen Bereich gemacht hast, alle Halbgötter sprangen. Als du zum ersten Mal gescheitert bist, war es Krishna der lächelte. Und als ihr eure ersten Erfolge erzieltet, lächelte Er noch mehr, charmanter. Macht euch also keine Sorgen. Zögert nicht, eure ersten Schritte zu unternehmen. Gott ist gut. Und ihr solltet auch gut werden! Sein Job ist erfüllt. Jetzt kommt euer Teil.

1. Nektar der Hingabe, 35



(из лекции Свами Тиртхи, 03.01.2018 утром, София)

(продолжение с  предыдущей пятницы)

Итак, мое скромное предложение — прочитать что-нибудь о божественных отношениях у Шрилы Рупы Госвами. Чтобы завершить исследование, нам нужно начать с самого начала. Мы готовы спешить к выводам, но, тем не менее, нам придется начать с самого начала. Поэтому сегодня мы прочитаем о нейтральной любви к Богу. По вашему опыту, вам нравятся нейтральные отношения?

Кришна Прия: Не слишком.

Свами Тиртха: Да, если кто-то нейтрален, то тут ничего не поделаешь, верно? Там не так много обмена. И в каком-то смысле можно сказать, что это очень горько. Если у меня хорошие отношения с кем-то, это делает меня счастливым. Но мы много раз обсуждали, что даже для хорошей драки нужен хороший партнер. Иметь конфликт – это интимные отношения. Нет, правда! С действительно нейтральным человеком у вас не возникает конфликтов, не так ли? Это правда. Так что даже ссора — это отношения. Даже враг – друг. Не остерегайтесь того, чтобы ваш друг стал врагом, но относитесь к своему врагу как к другу. Иметь настоящего врага – это дар Божий. Но на самом деле я имею в виду, что иметь хорошего партнера для дискуссии, иметь качественного партнера для дебатов – это дар. Потому что это что-то пробуждает у вас – какие-то рассуждения, какие-то ответы, какие-то реакции. Вас это так взбудораживает, что можно что-то выставить на показ.

Итак, можно сделать вывод, что пользы от нейтральных отношений не так уж и много. Тем не менее наука о божественных отношениях начинается с нейтрального отношения к Богу. Почему? Потому что на божественном уровне даже нейтральность имеет какое-то значение. Это тоже имеет место. Мы не можем на самом деле справиться с нейтральными отношениями в повседневной жизни, но в божественных отношениях им есть место.

Шри Рупа Госвами возносит почтительные молитвы вечной Верховной Личности Бога, Тому, кто неизменно прекрасен и Кому всегда с трансцендентной любовью служат чистые преданные. Третья часть «Бхакти-расамрита-синдху» посвящена описанию пяти первичных видов преданного служения: служению в нейтральных отношениях, в отношениях слуги и господина, в дружеских отношениях, в родительской и супружеской любви. Эти пять форм отношений с Господом подробно рассмотрены здесь, поэтому образно их называют пятью волнами западной части океана преданности. О том, кто действительно способен удержаться на трансцендентном уровне, говорят, что он достиг нейтральной стадии преданного служения.[1]

Итак, здесь мы получили определение: «тот, кто действительно способен сохранять свое трансцендентное положение в преданном служении – эта стадия называется нейтральностью». Есть вопросы? Я думаю, что теперь у нас есть домашнее задание – подняться на тот очень высокий уровень, чтобы иметь возможность поддерживать наше духовное сознание. Итак, когда в очень смелом и дерзком настроении вы говорите: «Ах, нейтралитет — это ничто, это ноль», то сначала, пожалуйста, подумайте на мгновение о себе. Сможем ли мы сохранить свое духовное положение, духовное сознание или нет? К сожалению, во многих случаях нет. Это означает, что мы не находимся на нейтральной стадии преданного служения. Тогда какой у нас уровень? Супружеская любовь или высший экстаз? Скорее всего, мы находимся ниже уровня нейтралитета.

Но что находится ниже нейтралитета? Атеизм; это наш уровень? Надеюсь, что нет. Может быть, чуть выше, мы не отрицаем, что есть Верховный Господь. Тогда, может быть, мы адхармачарии? Адхармачари – это человек, который не следует принципам дхармы. Ну, я думаю, это мы. Часто мы не можем следовать принципам дхармы, верно? Итак, возможно, мы адхармачарии. Или, если мы заставим себя контролировать себя и следовать своей садхане, то, возможно, мы сможем улучшить стандарты и, возможно, сможем стать дхармачариями – последователями Дхармы. Но среди тысяч дхармачариев очень немногие являются просветленными, совершенными. Духовное совершенство и раскрепощение, освобождение встречаются очень редко. Не знаю, чувствуете ли вы себя раскрепощенным или нет, но это редкость. И среди множества освобожденных душ очень немногие эмоционально связаны с Кришной. Вот откуда начинается нейтралитет. Эти души по крайней мере могут сохранять сознание своей духовной идентичности.

И ачарии очень хорошо описывают, как происходят эти прогрессивные стадии. Сначала мы слышим информацию о правильной жизни, но не можем ей следовать. Потом иногда случается: «Сегодня я смог добиться, я смог что-то сделать». Сегодня я встретил рассвет. Сегодня я не спал днём». Отличные достижения. «Сегодня я не был крайне жестоким, лишь немного. Это означает, что вы можете чего-то добиться; много раз ты забываешь, но иногда достигаешь, ты помнишь. А затем следующий этап означает, что у вас уже все хорошо, но иногда вы терпите неудачу. В большинстве случаев вы находитесь на хорошем уровне, но иногда случаются ошибки, ваша тень снова накрывает вас, старые привычки возвращаются. Проверяют: хорошо ли ты относишься к старым друзьям или нет. А затем, на следующем этапе, это исчезает, и в конечном итоге преданное служение утверждается в сердце как неотвратимый факт.

Но вы знаете, находитесь ли вы на платформе неудач, или на платформе, которая в большинстве случаев лучше, или на совершенной платформе, с другой стороны — все являются вашими поклонниками. Кто-то ждет тебя. Когда мы впервые услышали о шансе на совершенство, на духовном небе разразился грандиозный праздник. Когда вы делали первые шаги в своем духовном прогрессе, все полубоги прыгали от радости. Когда у вас случилась первая неудача, Кришна улыбался. А когда вы делали свои первые достижения, Он улыбался еще очаровательнее. Так что не волнуйтесь. Не стесняйтесь делать первые шаги. Бог добр. И вы тоже должны стать хорошими! Его работа выполнена. Теперь ваш черед.

(продолжение следует)

[1] „Нектар преданности”, Глава 35