Sharanagati

(from a lecture of Swami Tirtha, 02.10.2017, morning, Sofia)

(continues from the previous Monday) 

Because usually what is life? Life means we try to collect things, right? And sometimes you are drowned in the things that you have collected. They say that in an average western household there are ten thousand objects. We are suffocated by that. And of course these are not only the objects, but the experience that we collect. Another museum of curiosities. Do you have your own collection?

So, here comes my second question, because the first one was what is your conception about life, how many times we live, or what is time. And my second question is: if now you have to decide on three things that you can carry on to your next birth – what are these three things? Tomorrow you have to shift, now pack your luggage, yet only three things you can have in your bag. But if you carry your bag, only two things left, because one is your bag – so be clever.

Sanatana: Love, wisdom and devotion.

Petar: First my love; then purity; and the positive experience that I have collected in my consciousness in this body.

Swami Tirtha: You mean like spiritual treasures; very good. Priya? Ah, you are a big collector!

Krishna Priya: I would take Ivan, devotees and Gurudev.

Swami Tirtha: And what about your cats?

Krishna Priya: Well, I’ll sacrifice them.

Swami Tirtha: So, you want me to take another birth. All right…

Baladev: Mine is close to Priya’s. I would take Gurudev, devotees and Mahaprabhu.

Pavitra: I missed the beginning, but guessing the question my vision is a bit different: I want to find a place in somebody’s bag. I know I’m quite big, but I will try to fit somehow.

Swami Tirtha: That’s sweet! Somebody else? Bo, what is your choice?

Bo: I cannot think of other answers than what we’ve already heard.

Damodar: I thought these should be some items.

Swami Tirtha: Whatever is your collection.

Damodar: MP3-player with your lectures; if there should be one book this is the Axis of Life; and the third – japa-mala.

Somebody: Everybody is carrying anyway the experience that they have collected, so it’s coming automatically – the things that we cherish are manifested in our next life. The most important things are these relations with the bhaktas and with all people whom we love and esteem – this we should take consciously in the next life.

Swami Tirtha: It’s very important, what you say. These are our real treasures! And if you have to pack your luggage, you will collect everything from your home first. From this lifetime, I mean. Then you try to fit everything, but the bag is too small, and you have to select: ‘this is not so important, that is not so important…’ And finally a few things should remain – our real treasures. Suryatirth, what is your option? Your camera? Himalaya? And yoga?

Suryatirth: I would use the suitcase of the harmonium, a blank notebook and a mala. I cannot play the harmonium, but I like to listen. I will find with what to write in the notebook and the mala – I think it’s a part of us.

Manoram: Three things I would like to take: one is the love to all acharyas, spiritual masters; the common sense that I have gathered in this life; and to find to whom should I serve the next life.

Vedavid: I agree with the MP3-player full of lectures; japa-mala; and chocolate – prasadam, of course!

Swami Tirtha: I will go with you. So, theory, practice and prasadam. Very nice! Actually Lord Brahma and Sarasvati Devi, his spouse, also have at least two of these… ah, three! In one hand they have the shastras and in the other hand there is the mala; so theory and practice. If Brahma is the highest intelligence in this universe, then this is the foundation of this supreme intelligence – theory and practice. And Sarasvati Devi has some beauty element – the vina in her extra hands. That will make your theory and your practice beautiful. You see, she also has three things in her hands and I think she will carry that forever for the benefit of the living entities.

(to be continued)

(Szvámí Tírtha, 2017.10.02-ai szófiai reggeli tanításából)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Mert mi az élet jelentése? Általánosságban ugye az, hogy próbálunk dolgokat gyűjtögetni. És néha már belefulladunk abba a sok mindenbe, amit összegyűjtöttünk. Azt mondják, hogy egy átlagos nyugati háztartásban tízezer tárgy van. Megfulladunk ennyitől! De persze ezek nem csak a tárgyak, hanem a tapasztalások is, amiket összegyűjtünk és egy újabb polcra helyezzük ‘életünk érdekességeinek múzeumában’. Nektek is van ilyen gyűjteményetek?

Az első kérdésem az volt, hogy mi az elképzelésetek az életről, hányszor élünk, vagy hogy mi az idő. A második kérdésem pedig az lenne, ha most három dolgot kellene megneveznetek, amit továbbvihettek a következő születésetekre – akkor mi lenne az a három? Holnap már mennetek kell, most pakolhátok össze a csomagot, de csak három dolgot vihettek a batyutokban. De ha a batyut is beleszámoljuk, akkor már csak két dolog marad, mert az egyik a táskád – tehát légy okos.

Szanátan: Szeretetet, bölcsességet és odaadást.

Petar: Először a szeretetem pakolnám be, aztán az erkölcsösségemet és azokat a pozitív tapasztalatokat, amelyeket tudatosan gyűjtöttem össze ebben a testben.

Szvámí Tírtha: Úgy érted, mint a lelki kincseket? Nagyon jó! Krsna-prijá? Á, te egy  igazi gyűjtögető vagy!

Krsna-prijá: Én Ivánt, a bhaktákat és Gurudévát vinném.

Szvámí Tírtha: És mi van a macskáitokkal?

Krsna–prijá: Hát, feláldozom őket.

Szvámí Tírtha: Szóval azt akarod, hogy legyen másik születésem. Rendben…

Baladév: Az én batyum hasonló Krsna-prijáéhoz. Én is Gurudévet, a bhaktákat és Maháprabhut vinném magammal.

Pavitra: Az elejéről lemaradtam, de a kérdést kitalálva az én megközelítésem egy kicsit más: valakinek a táskájában szeretnék helyet találni. Tudom, hogy elég nagy vagyok, de megpróbálok majd valahogy elférni.

Szvámí Tírtha: Ez jó! Valaki más? Bo, te mit választanál?

Bo: Nem jut eszembe más válasz, mint amik már elhangzottak.

Dámódar: Azt hittem, hogy ez csak néhány tárgy lehet…

Szvámí Tírtha: Bármi lehet a gyűjteményedben.

Dámódar: Vinnék egy MP3-lejátszót a tanításaiddal, ha egy könyvnek is kell lennie, akkor ez az Az élet tengelye volna, és a harmadik a dzsapa-málám.

Válasz: Mindenki hordozza azokat a tapasztalatokat amiket már korábban összegyűjtött, és most automatikusan szembejönnek. A dolgok, amiket most becsben tartunk, a következő életünkben is megjelennek. A legfontosabb dolog a bhaktákkal és azokkal az emberekkel való kapcsolódás, akiket szeretünk és megbecsülünk – ezeket tudatosan kell keresnünk a következő életünkben.

Szvámí Tírtha: Nagyon fontos, amit mondasz. Ezek a mi igazi kincseink! És ha össze kell pakolnod a batyudat, akkor először otthonról szedsz össze mindent. Mármint ebből az életből. Aztán megpróbálsz mindent betuszkolni, de a táska túl kicsi, így szelektálnod kell: ‘ez nem is olyan fontos, meg az sem olyan fontos…’ Hogy végül csak néhány dolog maradjon – az igazi kincseink. Szúrja-tírtha, mi a te választásod? A fényképezőgéped? A Himalája? A jóga?

Szúrja–tírtha: Én a harmónium bőröndjében vinnék egy üres jegyzetfüzetet és egy málát magammal. Ugyan a harmóniumon nem tudok játszani, de szeretem hallgatni. Kitalálom, hogy mit írjak a jegyzetfüzetbe és a málá – azt hiszem, az a mi részünk.

Manóram: Én három dolgot szeretnék magammal vinni: az egyik a szeretet minden ácsárja, és lelki tanítómester iránt, a józan ész, amit ebben az életben magamévá tettem, végül azt, hogy megtaláljam, kit szolgáljak a következő életemben.

Védavid: Egyetértek az előadásokkal teli MP3-lejátszóval, a dzsapa-málával; és én még csokoládét – praszádamot  vinnék, természetesen!

Szvámí Tírtha:  Akkor én is veled tartok! Tehát, elmélet, gyakorlat és praszádam. Ez így nagyon szép! Valójában az Úr Brahmának és Szaraszvatí Dévínek, a hitvesének is van legalább kettő ebből… á, három! Az egyik kezükben vannak a sásztrák, a másik kezükben pedig a málá; tehát elmélet és gyakorlat. Ha Brahmá a legmagasabb intelligencia ebben a világegyetemben, akkor ez ennek a legfelsőbb intelligenciának az alapja az elmélet és gyakorlat. Szaraszvatí Déví pedig rendelkezik még egy összetevővel, amiből a szépség származik – a vínával  – amit a harmadik kezében tart. Ez szépíti meg az elméletedet és a gyakorlatodat. Látjátok, ő is három dolgot tart a kezében és azt hiszem, ezeket örökké az élőlények javára fogja fordítani.

(folytatása következik)

(от лекция на Свами Тиртха, 02.10.2017, сутрин, София)

(продължава от предишния понеделник)

Защото обикновено какво е животът? Живот означава да се опитваш да събираш разни неща, нали? И понякога се давиш в нещата, които си насъбрал. Казват, че в средностатистическото западно домакинство има десет хиляди предмета. Задушаваме се от всичко това. Разбира се, не говорим само за предмети, но и за опита, който сме натрупали. Поредният музей с чудатости. Вие имате ли си собствена колекция?

И тук идва вторият ми въпрос, защото първият беше какво е разбирането ви за живота, колко пъти живеем, или какво представлява времето. А вторият ми въпрос е: ако сега трябваше да изберете три неща, които можете да отнесете в следващото си прераждане – кои ще са тези три неща? Да речем, че утре се налага да преминете; съберете багажа си, обаче в торбата може да вземете само три неща. Само че ако вземете торба остават две неща, защото третото е торбата – така че бъдете умни.

Санатана: Любовта, мъдростта и предаността.

Петър: Първо моята любима; след това чистотата; и позитивния опит, който съм насъбрал в съзнанието си в това тяло.

Свами Тиртха: Имаш предвид духовните съкровища; много добре. Прия? О, ти си голям колекционер!

Кришна Прия: Бих взела Иван, бхактите и Гурудев.

Свами Тиртха: Ами котките ти?

Кришна Прия: Ами, ще ги пожертвам.

Свами Тиртха: Значи искаш от мен да се родя отново. Добре…

Баладев: Моите са близо до тези на Прия. Бих взел Гурудев, бхактите и Махапрабху.

Павитра: Аз изпуснах началото, но отгатвайки въпроса, моето виждане е малко по-различно: аз бих искал да намеря местенце в нечия торба. Знам, че съм доста голям, но ще се опитам да се побера някак.

Свами Тиртха: Това е сладко. Някой друг? Бо, какъв е твоят избор?

Бо: Не мога да измисля друг отговор от това, което вече чухме.

Дамодар: Аз мислех, че трябва да са някакви вещи.

Свами Тиртха: Каквото имаш в колекцията си.

Дамодар: Ем-пе-тройка в твои лекции; ако трябва да е само една книга – „Оста на живота”; и третото – джапа-мала.

Някой: Всеки тъй или инак отнася със себе си опита, който е насъбрал, така че това се случва автоматично – нещата, които ценим, се проявяват и в следващия ни живот. Най-важните неща са тези връзки с бхактите и с всички хора, които обичаме и ценим – тях трябва съзнателно да пренесем в следващия си живот.

Свами Тиртха: Много е важно това, което казваш. Това са нашите истински съкровища! И ако трябва да опаковате багажа си, най-напред ще вземете всичко от дома си. От този живот, имам предвид. Ще се опитате да натъпчете всичко, но торбата е твърде малка и се налага да подбирате: „това не е толкова важно, и това не е толкова важно…” И накрая ще останат едва няколко неща – нашите истински съкровища. Сурятиртх, какви са твоите опции? Фотоапаратът ти? Хималаите? И йога?

Сурятиртх: Бих използвал куфара на хармониума, празна тетрадка и мала. Не мога да свиря на хармониум, но обичам да слушам. Ще намеря с какво да драскам в тетрадката, а малата – мисля, че тя е част от нас.

Манорам: Трите неща, които бих искал да взема: едното е любовта към всички ачарии, духовните учители; разума, който съм насъбрал в този живот; и да намеря на кого трябва да служа в следващия.

Ведавид: Съгласен съм за МР3-плеъра пълен с лекции; джапа-мала; и шоколад – прасадам, разбира се!

Свами Тиртха: Аз бих тръгнал с теб. Значи: теория, практика и прасадам. Много хубаво! Всъщност бог Брахма и Сарасвати Деви, неговата спътница, също имат поне две от тези неща… о, три! В едната си ръка те държат шастра, а в другата – мала; тоест теория и практика. Щом Брахма е най-висшата интелигентност в тази вселена, значи това е основата на тази висша интелигентност – теорията и практиката. А Сарасвати Деви носи в допълнителните си ръце и олицетворението на красотата – музикалния инструмент вѝна. Това ще направи вашата теория и практика красиви. Виждате, тя също има три неща в ръцете си и мисля, че ще ги носи завинаги за благото на живите същества.

(следва продължение)