Archive for April 23rd, 2023

(from a lecture of Swami Tirtha, 29.09.2017 evening, Sofia)

(continues from the previous Monday)

 “The reasons of bad and detrimental activities are: kama[1], krodha[2] and ignorance. This is the reason of violence and all other mistakes. These influences might be weak, medium and strong. And they will bring the bitter fruits of ignorance and suffering.”[3] I think this part we all know. Have you tasted some bitter fruits?

“But what is the neighbour of strong peace? This is if we can renounce the opposite feelings. If we are strong in truthfulness, in this positive cultivation, that will mean that we can control our activities and the fruits of your actions. If we avoid stealing the property of others, then all the good qualities will appear. If we control ourselves by practicing brahmacharya, then we will be very brave, courageous. And if we don’t depend on the support of others, then it is very easy to understand the causes and the purpose of taking birth.”

You see, the cultivation of these ‘don’t do-s’ will bring very profound results. Mahaprabhu said that in order to practice spiritual life properly, we need three qualities: sincerity, determination and we have to be courageous. So if you want to achieve the highest thing, you have to be brave. It’s a jump into the darkness. But is it useful to jump into the light? There’s no risk there. Jump into the darkness – when you don’t know what will come.

Then you can say: “But, swamiji, this is material life! We jump, jump and we don’t know what is next.” Right, it always happens. You take one step and you don’t know what is coming to you. But what is the difference between the two jumps? In the material jump you are full of fear, because you are uncertain what will happen and this will bring you some apprehension. The spiritual jump into the darkness is also a very brave action, but it’s full of hope. ‘Wherever I jump to, it will be nice.’ It is full of hope.

The only thing is that we shouldn’t cross the magic circle drawn by our spiritual masters. So jump inside this circle. If you jump outside, then this is the fearful jump. It’s better we follow the rules of the game. This is the way to develop very profound good qualities.

And if we practice the ‘do-s’ that we should follow, it is said: “If we practice purity, then we shall be independent of the bodily impressions. And we should be able to avoid the bad association with others.” It shouldn’t mean that you don’t respect other living beings, but associate with their best parts. And you don’t need to agree or associate with their wrong parts – the mistakes or misunderstandings. These are like the external results of being strong in purity.

But the fruits of internal purity are very beautiful. “You will be able to see the essence in a very clear way, with a clear-cut view. Your thoughts will be very elevated. Your attention will be very one-pointed. And you will be qualified for self-control and atma-gyana, to know yourself.” I think these internal results of the practice of purity are very strong.

Next one: “If you are contented then you will reach the supreme happiness. From tapas a kind of purity will come – you can eliminate contaminations. And from this the perfection of your senses and body will come.”

But so far all this advice was focused on ourselves. ‘How to control my mind, how to practice purity, how to do this, how to do that?’ – the story starts and ends with you. But the next one says: “If we study properly the scriptures, then we shall meet our beloved God.” So, this is the proper cultivation of studies. It’s not that you will be clever; the result is that you will be embraced, you will meet Him.

And finally it is said: “If we are determined in meditation over Ishvara, then the full success of the spiritual commitment is provided.” So ishvara-pranidhanad va – with full dedication to the Supreme Lord all perfection will come. This is what we can say for the character of an apt candidate for yoga. Some laughter? You don’t say in unison: “This is my way, yes!” But we have to say it.

(to be continued)

[1] lust

[2] anger

[3] Readings from the Yoga Sutras of Patanjali



(Szvámí Tírtha 2017.09.29-i szófiai esti tanításából)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

„A rossz és káros cselekedetek okai a káma[1], a kródha[2] és a tudatlanság. Ezek az okai az erőszaknak és minden egyéb elkövethető hibának. Ezek a minket érő hatások lehetnek gyengék, közepesen erősek vagy nagyon erősek, eredményük pedig a tudatlanság keserű gyümölcsei és a szenvedés.”[3] Azt hiszem ez mindenkinek ismerős. Kóstoltatok már keserű gyümölcsöt?

„De mi a jellemzője a szilárd békének? Az, hogy fel tudjuk adni az ellentétes irányú érzéseket. Ha az igazmondás az erősségünk, ez a pozitív gyakorlatunk, az azt jelenti, hogy irányítani tudjuk a cselekedeteinket és azok gyümölcseit. Ha tartózkodunk mások tulajdonának az ellopásától, akkor minden jó tulajdonság meg fog nyilvánulni bennünk. Ha a brahmacsarja gyakorlása által tudjuk magunkat szabályozni, akkor nagyon bátrakká válunk. És ha nem függünk mások támogatásától, akkor nagyon könnyen megérthetjük születésünk okát és célját.”

Látjátok, ezeknek a kerülendő cselekedeteknek a mellőzése igazán mélyre ható eredményekkel jár. Maháprabhu szerint a lelki élet megfelelő gyakorlásához az alábbi három dolog szükséges: őszinteség, elszántság és bátraknak kell lennünk. Ha tehát a létező legmagasztosabb dolgot akarjátok elérni, bátraknak kell lennetek, ami pedig egy ugrás a sötét ismeretlenbe. De van annak valami haszna, ha a fénybe ugrotok? Abban nincs semmi kockázat. Ugorjatok a sötétségbe, ahol nem tudhatjátok mi vár rátok.

Erre azt mondhatjátok, hogy: De szvámídzsí, ez az anyagi világ! Ha ugrunk, akkor ugrunk, és nem tudhatjuk mi fog következni.” Igen, ez így szokott lenni. Teszel egy lépést és nem tudod mi vár rád. De mi a különbség a két ugrás között? Az anyagiba való ugrás esetén tele vagyunk félelemmel, mert bizonytalan, hogy mi fog történni és ez némi aggodalommal tölt el minket.  A lelki ugrás a sötétségbe szintén egy nagyon bátor cselekedet, viszont reményteljes. ‘Akárhová ugrom, az jó lesz.’ Ez tele van reménnyel.

Az viszont nagyon fontos, hogy a lelki tanítómestereink által képviselt szent körön belül maradjunk, tehát ezen belül ugorjunk. Ha kívülre ugrunk, az félelmetes. Jobb, ha betartjuk a játékszabályokat. Ez a módja annak, hogy igazán mélyreható és jó tulajdonságokra tegyünk szert.

Ha a követendő dolgokat gyakoroljuk: „Ha tiszta életet élünk, akkor függetlenedni tudunk a testi hatásoktól, és tanácsos kerülnünk a rossz társulást.” Ez nem azt kell, hogy jelentse, hogy nem tisztelünk másokat, hanem azt, hogy a személyiségük legjobb részével próbálunk összekapcsolódni, és a rosszabbik felükkel – hibáikkal, félreértéseikkel – nem szükséges kapcsolódnunk. Ezek a külső eredményei annak, ha szilárdak vagyunk a tisztaságban.

A belső tisztaság gyümölcsei csodálatosak. „Képes leszel nagyon tiszta módon látni a lényeget. A gondolataid igazán emelkedetté válnak. A figyelmed nagyon egyhegyűvé válik, és képessé válsz az önfegyelemre és az átma-gjánára, hogy megismerd önmagad.”Azt hiszem, a tisztaság gyakorlásának ezek a belső eredményei nagyon markánsak.

A következő szútra szerint: „Ha elégedett vagy, akkor eléred a legfelsőbb boldogságot. A tapasz egyfajta tisztaságot fog eredményezni, felszámolva a tisztátalanságokat. Ezáltal az érzékek és a test tökéletesedése fog bekövetkezni.”

Az eddig elhangzott tanácsok mind ránk fókuszáltak ‘Hogyan szabályozzam az elmémet, hogyan gyakoroljam a tisztaságot, hogyan tegyem ezt vagy azt?’ – a történet velünk kezdődik és velünk végződik. De a következő részben az áll, hogy: „Ha megfelelően tanulmányozzuk az írásokat, akkor elérhetjük szeretett Urunkat.” Tehát ez a helyes módja a tanulmányok gyakorlásának. Nem az a fontos, hogy ezáltal okossá válunk, hanem az, hogy találkozhatunk az Úrral, a karjai közé vesz minket.

És végül azt olvashatjuk, hogy: „Ha eltökéltek vagyunk az Úr Ísvarán való meditációban, akkor a lelki elköteleződésünk teljes sikere biztosítva van.” Tehát ísvara-pranidhánád vá – azaz, a Legfelsőbb Úrnak való teljes elköteleződés által minden tökéletesség elérhető. Ilyen a jóga gyakorlására alkalmas személy jelleme. Nevettek ezen? Nem mondtátok egybehangzóan azt, hogy: „Igen, ez az én utam!” De ezt kell, hogy mondjuk.

(folytatása következik)

[1] vágy

[2] harag

[3] Részletek Patanydzsali Jóga-szútrák c. művéből



(от лекция на Свами Тиртха, 29.09.2017 вечер, София)

(продължава от предишния понеделник)

„Причините за лошите, пагубни действия са: кама[1], кродха[2] и невежеството. Такава е причината за насилието и за всички останали грешки. Тези въздействия могат да са слаби, средни или силни. Те ще донесат горчивите плодове на незнанието и страданието.”[3] Мисля, че тази част е позната на всички ни. Вкусвали ли сте подобни горчиви плодове?

„Но кое граничи със стабилния мир? Ако можем да се откажем от чувствата на противопоставяне. Ако сме силни в истинността, в позитивното отглеждане, това ще означава, че можем да владеем действията си, както и плодовете на своите действия. Ако избягваме да крадем чуждата собственост, всички добри качества ще ни споходят. Ако се самоконтролираме чрез практикуване на брахмачария, тогава ще бъдем много смели. А ако не зависим от поддръжката на другите, ще можем с лекота да разберем причините и целта на раждането.”

Виждате, култивирането на тези забрани ще донесе много проникновени резултати. Махапрабху е казал, че за да практикуваме духовен живот подобаващо, три качества са ни необходими: искреност, решителност и смелост. Ако искаме да постигнем най-висшето, трябва да сме смели. Това е скок в тъмното. Но каква полза да скачаме на светло? В това няма никакъв риск. Нека скочим в тъмното – когато не знаем какво ще ни сполети.

Тогава ще речете: „Но, свамиджи, та това е материалният живот! Ние все скачаме ли скачаме и не знаем какво ще последва.” Нали, винаги се случва така. Правите една стъпка и не знаете какво ще ви връхлети. Обаче каква е разликата между тези два скока? При материалния скок сте изпълнени със страх, защото сте несигурни какво ще се случи и това ви кара да се опасявате. Духовният скок в тъмното също е много смело действие, ала е изпълнен с надежда: „Където и да скоча, ще бъде хубаво.” Пълен е с надежда.

Единствено не бива да прекосяваме магическия кръг, очертан от нашите духовни учители. Скачайте вътре в кръга. Ако скочите навън, това е плашещ скок. По-добре да следваме правилата на играта. Това е начинът да развием много дълбоки, добри качества.

А ако практикуваме позитивните наставления, които трябва да следваме, е казано: „Ако практикуваме чистота, ще бъдем независими от телесните импулси. И ще можем да избягваме лошото общуване с другите.” Това не значи да не уважавате останалите живи същества, но се свързвайте с най-добрата им страна. И не е нужно да се съгласявате или да общувате с лошата им страна – с грешките или неразбирането. Такива са външните резултати от това да сте силни в чистотата.

Но плодовете на вътрешната чистота са много красиви. „Ще съумявате да виждате същината по много чист начин, с ясен поглед. Мислите ви ще са много възвишени. Вниманието ви ще е много съсредоточено. И ще имате качествата да се владеете и да познавате себе си – атма-гяна. Мисля, че тези вътрешни резултати от практикуването на чистота са много силни.

Следващото: „Ако сте удовлетворени, ще постигнете върховното щастие. От тапас ще възникне един вид чистота – ще можете да премахвате замърсяванията. А от това ще последва съвършенство на тялото и сетивата.”

Но всички тези съвети досега бяха фокусирани върху нас самите: как да контролирам ума си, как да практикувам чистота, как да правя това, как да правя онова – историята започва и завършва с нас. Ала следващата точка гласи: „Ако правилно изучаваме писанията, тогава ще срещнем своя възлюбен Господ.” Така че това е правилното култивиране на знание. Не е, че ще поумнеете; резултатът е, че ще бъдете прегърнати, ще срещнете Него.

И накрая се казва: „Ако сме решителни в медитацията си над Ишвара, пълният успех в духовната посветеност ни е осигурен.” И така, ишвара-пранидхан ва – с пълната отдаденост към Върховния Бог ще ни споходи цялото съвършенство. Това можем да кажем за характера на подходящия кандидат за йога. Не чувам да се смеете? Не казвате като един: „Да, това е моят път!” Обаче трябва да го кажем.

(следва продължение)

[1] похот

[2] гняв

[3] От „Йога Сутрите” на Патанджали