Sharanagati

(from a lecture of Swami Tirtha, 29.09.2017 evening, Sofia)

(continues from the previous Monday)

Many people try to achieve spiritual perfection through some ascetic practices. But what is the greatest ascetic practice? It is not when you fast if you like it; it is not when you invent how you will torture yourself. The greatest ascetic practice is to be obedient. Have you tried? It’s really difficult, I tell you. Of course! Because then it is not you who will decide – therefore it is difficult.

Other times it is suggested to make different vows in spiritual life – like you chant this number of mantras, and you make that number of sacrifices, and you make that number of offerings, and you invite that number of brahmins to feed – so mantra, tarpan, yagya, seva… it’s complicated. But it is also said in the shastras that if we nicely, obediently serve the spiritual master, it will bring much more happiness to our Lord Shri Krishna than all these complicated rituals. Krishna says: “I’m more satisfied if you serve a pure devotee than if you try to do other types of spiritual practices.” Therefore we have to be very intent and very committed in this respect. This should be our vow, our vrata. This is the door[1] of perfection.

But what kind of vrata? Simple, small, easy; or a grand, grandiose vrata? I think we need a maha-vrata! Do you agree? Shall we check what are the qualifications of a candidate for a maha-vrata? I don’t want to frustrate you, just to give some information. So, you agree with a happy face. I like this so much!

Baladev: It’s before the reading, Gurudev.

Swami Tirtha: Let’s see what happens after. “Maha-vrata – this is one special function and collection of qualities of yoga. So, the character of a yogi, who is a proper candidate for that grand vow is the following: it is necessary to practice the yama and niyama[2] rules; also the asana and pranayama; and then also the withdrawal – pratyahara; and then concentration – dharana; after that meditation – dhyana; and finally spiritual penetration – samadhi.”[3] We know that these are the eight principles of yoga, right?

So, the yama, or ‘the don’t do’s’, are the following: “We have to practice ahimsa, or nonviolence; then also truthfulness; we have to respect others’ properties; we have to compose ourselves in the relationships; and also we need not to depend on others” – not to receive too much from external sources, not to crave for donations or support. We can say that these are ‘the don’ts’; and let’s see what are the ‘do’s’ in spiritual life. “We have to practice purity; also we have to practice satisfaction, contentment; also a little renunciation; also we have to practice some studies; and finally – full and perfect dedication towards God Supreme.”

We can say that these are the ten commandments of yoga. Starting from ahimsa – don’t kill others! It’s a basic principle, but we have to tell it. And finally reaching up to ishvara-pranidhana – the total surrender to God Supreme. It’s quite a path, right? And recently the scientific side of psychology also comes closer to these ancient principles. For example there are these trainings for nonviolent communication, right? They are very popular! Starting from ahimsa; so it is not a scientific accomplishment, this is an entrance fee to a spiritual school. And I’m not very well informed in psychology, you are better informed: is there such a training where ishvara-pranidhana is explained? Maybe you can invent a new school. So, these are the ten commandments of yoga and those who are determined to practice all this, they are the candidates for this maha-vrata.

(to be continued)

[1] Gurudev makes a wordplay: in Bulgarian ‘vrata’ means ‘door’

[2] The moral codex of yoga

[3] Readings from the Yoga Sutras of Patanjali

(Szvámí Tírtha 2017. 09. 29-i szófiai esti tanításából)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Sokan aszketikus gyakorlatokkal próbálják elérni a lelki tökéletességet, de vajon mi a legjobb gyakorlat, hogy elérjük ezt a szintet? Bizonyára nem az, hogy akkor böjtöltök, amikor kedvetek tartja vagy kitaláljátok hogyan sanyargassátok magatokat. A legjobb gyakorlat engedelmessé/alázatossá válni, próbáltátok már? Higgyétek el, nagyon nehéz, hiszen ez nem a ti döntésetek – éppen ezért annyira nehéz.

Máskor különféle fogadalmak ajánlatosak a lelki életben, mint például, hogy mennyit mantrázzatok, mennyi áldozatot hozzatok és felajánlást végezzetek vagy, hogy hány bráhmanát vendégeljetek meg – mantra, tarpana, jagja, szévá… ez bonyolult. A sásztrák azt is említik, hogyha precízen és engedelmesen/alázatosan szolgáljuk a lelki tanítómestert az sokkal nagyobb örömet okoz a mi Krisna Urunknak, mint ezek a bonyolult szertartások. Krisna azt mondja: „Sokkal elégedettebb vagyok akkor, ha egy tiszta bhaktát szolgáltok, mint, amikor más lelki gyakorlatokat próbáltok végezni.” Ezért nagyon elszántnak és elkötelezettnek kell lennünk ebben a tekintetben. Ez kell legyen a fogadalmunk, a vratánk. Ez az ajtó[1] a tökéletesedéshez.

De milyen legyen a vratánk? Egy kis fogadalom, ami egyszerű és könnyű vagy egy magasabb szintű, nemes feladatot tűzzünk ki célként? Azt hiszem, nekünk a mahá-vrata kell! Egyetértetek? Nézzük meg mi jellemzi azokat, akik ilyen fogadalmat tehetnek! Nem szeretnék csalódást okozni nektek, csak elmondok ezzel kapcsolatban néhány információt, de ahogy látom, boldogan egyetértetek, ez tetszik nekem!

Baladév: Azért Gurudév, mert a felolvasás előtt vagyunk.

Szvámí Tírtha: Lássuk mi történik utána. „Mahá-vrata – ez a jógában egy speciális feladatot és az ehhez szükséges tulajdonságok összességét jelenti. A jógí jelleme, ami alkalmassá teszi erre a fogadalomra a következő: szükséges gyakorolni a jama és nijama[2] szabályozó elveit; az ászanákat és a pránájámát is; majd a tudat visszavonását az érzéktárgyaktól – ez a pratjáhára; majd a koncentráció gyakorlása – ez a dharana; a meditáció – dhjána; és végül a teljes lelki áttörés – azaz a szamádhi.”[3] Azt tudjuk, hogy ez a jóga nyolc alapelve, igaz?

Tehát a jama, hogy mit ajánlatos kerülni a következők: „Gyakorolnunk kell az ahinszát, azaz a nem-ártást/erőszakmentességet; az igazságosságot; tisztelnünk kell mások tulajdonát; fegyelmeznünk kell magunkat a kapcsolatainkban; és függetlenednünk kell másoktól” – külső forrásokból keveset kapni és nem vágyni adományra vagy támogatásra. Ezek a kerülendő dolgok a jógában és most nézzük melyek azok az elvek, amiket ajánlott végezni a lelki életben. „Gyakorolnunk kell a tisztaságot; a megelégedettséget; egy kis lemondást; tanulmányokat kell végeznünk; és végül – a teljes és tökéletes odaadás a Legfelsőbbnek.”

Azt mondhatjuk, hogy ez a jóga tízparancsolata; az ahinszától indul – ne ölj! Ez egy alapelv, de mégis ki kell hangsúlyoznunk és végül eljutunk az ísvara-pranidhána elvig – teljes meghódolás a Legfelsőbb Isten előtt. Ez egy helyes út, igaz? Mostanában a pszichológia tudományos oldala is egyre közelebb kerül ezekhez az ősi elvekhez. Például vannak ezek az erőszakmentes kommunikációs képzések, igaz? Nagyon népszerűek! Az ahinszától indulva; tehát ez nem egy tudományos megvalósítás, ez a belépő a lelki iskolába. Nem vagyok túl jártas a pszichológiában, ti talán jobban tudjátok: van olyan képzés, ahol az ísvara-pranidhána elvet oktatják? Talán létrehozhatnátok egy új iskolát. Tehát ez a jóga tízparancsolata és akik elhatározták, hogy ezeket az elveket gyakorolják, ők ennek a mahá-vratának a várományosai.

¹ Gurudév szójátéka; bolgárul a ’vrata’ ’ajtót’ jelent

² A jóga erkölcsi kódexe

³ Felolvasás Patanydzsali Jóga-szútrák c. könyvből

(folytatása következik)

(от лекция на Свами Тиртха, 29.09.2017 вечер, София)

(продължава от предишния понеделник)

Мнозина се опитват да постигнат духовно съвършенство посредством някакви аскетични практики. Обаче коя е най-великата аскеза? Не е да постиш когато на теб ти се иска; не е да си измисляш сам как да се самоизтезаваш. Най-великата аскетична практика е послушанието. Пробвали ли сте? Наистина е трудно, казвам ви. И още как! Защото тогава не вие сте тези, които решавате – именно затова е трудно.

Или пък се препоръчва да се поемат различни обети в духовния живот – например да мантрувате толкова и толкова от едикоя си мантра, да извършите толкова и толкова жертви, такъв и такъв брой приношения, да поканите толкова и толкова брамини, които да нахраните – мантра, тарпан, ягя, сева… сложно е. Обаче също така в шастрите е казано и, че ако по хубав, смирен начин служим на духовния учител, това ще достави много по-голяма радост на нашия Бог Шри Кришна, отколкото всички тези сложни ритуали. Кришна казва: „Аз съм по-удовлетворен ако служите на някой чист предан, отколкото ако се стремите да извършвате други видове духовни практики.” Затова трябва да сме много решителни и много посветени в това отношение. Това трябва да е нашият обет, нашият врата. Това е вратата към съвършенството.

Обаче какъв вид врата, обет? Прост, малък, лесен; или велик, грандиозен врата? Мисля, че се нуждаем от маха-врата! Съгласни ли сте? Да проверим ли какви са квалификациите за един кандидат за маха-врата? Не искам да ви обезсърчавам, а просто да ви дам информация. Значи сте съгласни с радостни лица. Това много ми харесва!

Баладев: То е преди четенето, Гурудев.

Свами Тиртха: Да видим как ще е после. „Маха-врата – това е специална функция и набор от качества в йога. И така, характерът на йоги, който е подходящ кандидат за такъв велик обет, е следният: необходимо е да практикува правилата на яма и нияма[1]; също асана и пранаяма; след това отдръпване – пратяхара; после концентрация – дхарана; сетне медитация – дхяна; и накрая духовно проникновение – самадхи.”[2] Знаем, че това са осемте принципа в йога, нали?

И така яма, или забраните, са следните: „Трябва да практикуваме ахимса, тоест ненасилие; също така истинност; трябва да уважаваме чуждите притежания; да сме сдържани във взаимоотношенията; и също не бива да сме зависими от другите” – да не приемаме твърде много от външни източници, да не ламтим за дарения или издръжка. Можем да кажем, че това са забраните; да видим какви са препоръките в духовния живот. „Трябва да практикуваме чистота; също така удовлетвореност; също и малко отреченост; освен това изучаване; и накрая – пълна и съвършена посветеност към Върховния Бог.”

Можем да кажем, че това са десетте божи заповеди на йога. Първата е ахимса – не убивайте другите! Това е елементарен принцип, но все пак трябва да се каже. И накрая достигайки до ишвара-пранидхана – пълната отдаденост към Всевишния. Доста дълъг път, а? Напоследък научната страна на психологията също се доближи до тези древни принципи. Например, сега има обучения по ненасилствена комуникация, нали? Много са популярни. Да се опреш на ахимса; но това не е научно постижение, а входната такса за коя да е духовна школа. Не съм добре информиран в психологията, вие знаете по-добре: има ли обучения, в които да се обяснява ишвара-пранидхана? Може да въведете нова школа. И така, това са десетте заповеди на йога и онези, които са решени да практикуват всичко това, са кандидати за маха-врата.

(следва продължение)

[1] Нравственият кодекс на йога

[2] Из „Йога Сутрите” на Патанджали