Archives

Calendar

January 2023
M T W T F S S
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  



Archive for January 8th, 2023

(from a lecture of Swami Tirtha, 23.06.2017 evening, Sofia) 

Do you agree to give some tattva – to discuss a little bit about a devotee, or a disciple? You know in Sanskrit they have thousands of names for all the different expressions. And if we put the question ‘Who is a disciple’, then there are many different aspects of this topic.

One answer is shishya. ‘To be taught’ – this is the meaning of shishya. But if we want to find synonyms of shishya, then we shall learn also something.

One is adhyaya. Adhyaya means ‘to arrive’. A real disciple is one who arrives – for example to knowledge – that is vedadhyaya, somebody who arrives to divine knowledge.

The other expression is arbha – ‘small one’. Like a child. A child is very charming. All the mistakes and all the faults of a child are charming. If you are two years old and you make mistakes, everybody is happy about that. If you are twenty years old and you make the same mistakes – there is not so much happiness around you. So arbha means the small one; everybody loves the small ones, irrespective of their mistakes and shortcomings.

And who is the supreme fan of a child? It’s the father! This is like an archetype role – to be a father, to have these fatherly feelings, fatherly love, which is sometimes a little strict and heavy, but it’s love, affection. And in order to show this fatherly affection we need a small one; without a small one we cannot show our feelings. Because the attitude of a real disciple is always like a small one: ‘Ah, I’m a neophyte, I’m young. I need your attention.’ So this purity, this innocence a real disciple must possess. As soon as it is missing you cannot fulfill.

Then the next one is cheta or chela – this is like ‘a servant’. Chela – there is one very bitter expression where it is used very often: kali-chela – that means ‘a servant of Kali’. So, a materially-minded person is a kali-chela, servant of illusion, servant of the age of Kali.

But then another one is chatra – ‘to possess an umbrella, equipped with an umbrella’. This is something important, because an umbrella is for protection, it’s obvious. Good for rain, good for sun. That means – good for happy experience and for bitter experience, the ups and downs of life. And a real disciple enjoys the protective shield, the protective umbrella of the master. So chatra means to be under protection.

And if you are under protection, you are also pattalika – that means ‘the knower of the secrets’. Because this is an intimate connection. To enjoy the protection, to enjoy the attention of a superior, to be a small one – that means you are in possession of some secrets. But how to understand some secrets? Theoretically we cannot come closer to secrets. Only by experience we can come closer to secrets. Only by learning we can come closer to secrets.

Therefore the next expression for a student is patha-shalin – that means ‘attending a school’. So study, learn and then you will know the secrets. Patha means ‘to read, study’; and shala is like ‘a room, a hall’. So, in which hall the study of the Vedas is done, this is a place for a student.

And if you study, sooner or later some knowledge will come to you, right? Knowledge is vidya. Vidya-anupalin – pala is ‘to protect’, anupala – ‘to fully protect’; to protect knowledge – this is another expression for the shishya. So, he does not only gains the knowledge and the secrets, but also cultivates, preserves – this is our duty to continue.

And not only to protect – like palana-shakti, protective power – but also to serve, so vidya-anusevin is another expression for disciple. Vidya-anu-seva – to fully serve and follow the divine knowledge. And here serving means to follow, serving means to cultivate, serving means to appreciate the divine knowledge.

Vrata-acharya is the next one. You know what is vrata – ‘vow’. And achar is ‘practice, practical application’. So those who follow their vows, vrata, they are real shishyas. If we possess this obedience of the innocent ones, then we are vrata-acharyas; otherwise when we pose as knowledgeable, we are ‘but’-acharyas. “Yes, Gurudev, but…” – this is the ‘but’-acharya. And in this way we are floating into the opposite waves of disciples. Because so far we discussed who is a good disciple. Now let’s become more realistic – what about the bad disciple? You have heard so many rumors about the bad gurus, right? Now let’s discuss an even sweeter topic – the bad disciple.

(to be continued)



(Szvámí Tírtha 2017. 06. 23-i szófiai esti tanításából)

Egyetértetek abban, hogy következzen most egy kis tattva – beszélgessünk egy kicsit a bhaktaságról, a tanítványságról? Tudjátok, hogy a szanszkrt nyelvben több ezer jelentése van a különféle kifejezéseknek. Ha feltesszük azt a kérdést, hogy ‘Milyen egy tanítvány?’, akkor ennek a témának számos különböző aspektusa van.

Az egyik válasz a sisja, azaz ‘tanítva lenni’ – ez a sisja jelentése és ha meg akarjuk találni a sisja szinonimáit, akkor tanulnunk is kell valamit.

Az egyik az adhjája, ami azt jelenti, hogy ’megérkezni’. Az igazi tanítvány eljut – például a tudásig – védádhjája, valaki, aki eljut az isteni tudás szintjére.

Egy másik kifejezés az arbha – ‘kis ember’, mint egy gyermek. A gyermek nagyon bájos, minden tévedésével és botlásával együtt. Amikor kétévesek vagytok és elkövettek egy hibát, akkor mindenki mosolyog, viszont, amikor húszévesen ugyanazt a hibát elkövetitek – annak már annyira nem örülnek a körülöttetek élők. Tehát az arbha jelentése a ’kis ember’; mindenki szereti a kicsiket, a hibáiktól és hiányosságaiktól függetlenül.

És ki a gyermekek legnagyobb rajongója? Az apa! Ez olyan, mint egy ősi feladat – apának lenni, rendelkezni az apai érzelmekkel, az apai szeretettel, ami olykor kicsit szigorú és nehéz, de szeretet. És ahhoz, hogy ki tudjuk mutatni ezt az apai szeretetet szükség van gyermekre, hiszen enélkül nem tudnánk kimutatni ezeket az érzelmeket. És az igaz tanítvány magatartása is mindig olyan gyermeki: ‘Teljesen új vagyok köztetek, fiatal és a figyelmetekre van szükségem.’ Ez az a tisztaság, ez az az ártatlanság, amivel egy igaz tanítványnak rendelkeznie kell. Amíg ez hiányzik nem tudtok igaz tanítványok lenni.

A következő a cséta vagy cséla – azt jelenti ‘egy szolgáló’. Cséla – van egy ehhez kapcsolódó eléggé keserű kifejezés a kali-cséla, ami annyit jelent ‘kali szolgálója’. Tehát az anyagi mentalitású személyeket nevezik kali-cséláknak, az illúzió és a kali-juga szolgálóinak.

Aztán egy másik kifejezés a cshátra – ‘esernyővel rendelkezni, esernyőt birtokolni’. Ez egy fontos dolog, mert az esernyő nyilvánvalóan a védelmet szimbolizálja. Védelmez, ha esik az eső és akkor is, ha süt a nap. Ez azt jelenti, hogy jó és rossz tapasztalatok megélésekor, akár mélypont van az életetekben akár jó napjaitok vannak ideális segítség tud lenni. És egy igaz tanítvány élvezi ezt a védő menedéket, a tanítómester védőernyőjét. Tehát a cshátra jelentése: védelem alatt állni.

Ha védelem alatt álltok, akkor pátalikák is vagytok, ami azt jelenti, hogy ‘a titkok ismerője’, hiszen ez egy bizalmas kapcsolat. Védelmet élvezni, a feljebbvaló figyelmét élvezni, kicsinek lenni – ezek azt jelentik, hogy ismertek néhány titkot. De hogyan érthetjük meg a titkokat? Elméleti úton nem lehet közelebb kerülni a titkokhoz, csakis tapasztalatok és tanulás által jöhet létre ez a közelség.

Ezért a következő kifejezés a páthasálin – ami azt jelenti ‘iskolába jár’. Tehát, ha tanultok, tudni fogjátok a titkokat. Pátha azt jelenti ‘olvasni, tanulni’, a sálá pedig ‘szoba, terem’. Tehát, ahol a védák tanulmányozása történik, az egy tanuló helye.

És ha tanultok, akkor hamarosan lesz tudásotok is, igaz? A tudás a vidjá. Vidjá-anupálin – pála a ‘védelmezni’, anupála – ‘teljeskörűen védelmezni’, a tudás védelme – ez egy másik kifejezés a sisja számára. Tehát nem csak megszerzi a tudást és a titkokat, hanem megőrzi és ápolja is őket – a feladatunk az is, hogy továbbadjuk.

És nem csak védelmezni – mint pálana-shakti, az oltalmazó erő – hanem szolgálni is, vidjá-anuszévin egy másik kifejezése a tanítványnak. Vidjá-anu-szév – teljesen szolgálni és követni az isteni tudást. És itt a szolgálat azt jelenti: követni, gyakorolni és megbecsülni az isteni tudást.

A vrata-ácsárja a következő kifejezés. Tudjátok, a vrata a ‘fogadalom’ és ácsár ‘gyakorlat, gyakorlati alkalmazás’. Tehát akik követik a fogadalmukat, a vratájukat, ők igazi sisják. Ha rendelkezünk az ártatlanok engedelmességével, akkor vrata-ácsárják, máskülönben csak ‘de’-ácsárják vagyunk. “Igen Gurudév, de…” – ezt jelenti a ‘de’-ácsárjának lenni. És ezen az úton szemben úszunk a tanítványi hullámokkal. Tehát eddig arról beszéltünk ki az igazi tanítvány. Most legyünk kicsit reálisabbak, mi a helyzet a hamis tanítványokkal? Annyi szóbeszédet hallunk a hamis tanítókról, igaz? Akkor most beszéljünk egy kicsit kedvesebb izgalmasabb témáról – a hamis tanítványról.

(folytatása következik)

 



(от лекция на Свами Тиртха, 23.06.2017 вечер, София)

Съгласни ли сте да дадем малко таттвада поговорим малко за предания, за ученика? Знаете, че в санскрит имат хиляди имена за всички различни изрази. И ако зададем въпроса „кой е ученик”, има множество различни аспекти на тази тема.

Един отговор е шишя. „Който да бъде научен” – това е значението на шишя. Но ако искаме да намерим синоними на шишя, има още какво да узнаем.

Един синоним е адхяя. Адхяя означава „да достигнеш”. Истинският ученик е такъв, който достига – например до знанието – това е ведадхяя, някой, който постига божествено знание.

Друг израз е арбха – „мъничък”. Досущ като дете. Детето е много чаровно. Всички грешки и недостатъци на детето са чаровни. Ако си на две години и правиш грешки, всички се радват на това. Ако си на двадесет и допускаш същите грешки, това вече не носи толкова радост край теб. И така, арбха означава „малкият”; всеки обича малките, въпреки грешките и несправянето им.

А кой е най-големият фен на детето? Бащата! Това е като архетипна роля – да бъдеш баща, да имаш тези бащински чувства, тази бащина любов, която понякога е малко строга и сурова, но е любов, обич. А за да проявим такава бащина обич се нуждаем от малчуган; без малчуган не можем да разкрием чувствата си. Защото отношението на истинския ученик е винаги като на малчуган: „Аз съм начинаещ, аз съм младши. Имам нужда от твоето внимание.” Така че истинският ученик трябва да притежава тази чистота, тази невинност. Ако те липсват, не можете да се справите.

Следващото е чета или чела – това означава „слуга”. Чела – има един много горчив израз, където се използва често: кали-чела – което значи „слуга на Кали”. Човекът с материалистичен ум е кали-чела, слуга на илюзията, слуга на епохата Кали.

Още една дума е чатра – „който носи чадър”. Това е нещо важно, защото чадърът, очевидно, осигурява закрила. Става за дъжд, става и за слънце. Това означава, че върши работа и при добри, и при лоши преживявания, при възходите и паденията в живота. А истинският ученик се радва на закрилящия щит, на закрилящия чадър на учителя си. Така че чатра означава да си под защита.

А ако си под защита, тогава си и патталика – което значи „знаещият тайните”. Защото това е съкровена връзка. Да се радваш на защитата, да се радваш на вниманието на някой по-старши, да бъдеш мъничък – това означава да притежаваш някои тайни. Но как можем да разберем тайните? Теоретично няма как да се доближим до тях. Единствено чрез опит можем да се доближим до тайните. Единствено чрез учене можем да се доближим до тайните.

Затова следващата дума за ученик е патха-шалин – това означава „който ходи на училище”. Така че учете, изучавайте и тогава ще знаете тайните. Патха значи „да четеш, да учиш”; а шала е „стая, зала”. Така че зала, в която се изучават Ведите е място за ученика.

А когато учите, рано или късно ще ви споходи някакво знание, нали така? Знанието е видя. Видя-анупалин – пала означава „да пазиш”, анупала – „изцяло да закриляш”; „защитник на знанието” – това е друга дума за шишя. Така че той не просто се сдобива със знанието и тайните, но ги и отглежда, закриля ги – това е нашият дълг, да продължаваме.

И не само да ги закриля – като палана-шакти, защитната сила – но също и да им служи, затова видя-анусевин е друг израз за ученик. Видя-ану-сева – напълно да служиш и да следваш божественото знание. Тук служене означава да следваш, служене означава да отглеждаш, служене означава да цениш признателно божественото знание.

Врата-ачария е следващият. Знаете какво е врата – „обет”. А ачар е „практика, практическо приложение”. Така че тези, които следват своите обети, врата, те са истинските шишя. Ако притежаваме послушанието на невинните, тогава сме врата-ачарии; иначе, ако се представяме за знаещи, ние сме „но”-ачарии. „Да, Гурудев, но…” – това е „но”-ачария. По този начин потича обратната вълна при учениците. Защото досега говорихме за добрия ученик. Сега нека бъдем повече реалисти: какво да кажем за лошия ученик? Чували сте толкова много слухове за лоши гуру, нали? Сега нека обсъдим една дори още по-сладка тема – за лошия ученик.

(следва продължение)