Archives

Calendar

October 2022
M T W T F S S
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31  



Archive for October, 2022

(from a lecture of Swami Tirtha, 08.01.2017 evening, Sofia)

(continues from the previous Monday)

So, Rama and the army could cross to Shri Lanka, liberate Sita and then again They united. But what is the meaning of this story? In this case Sita Devi is the beauty and love. As we agreed, if the ladies look into the mirror, they see the beauty. And in this story Rama is the intellect. So if the intellect and the emotions are separate, it’s a big-big tragedy. This is 2/3 of the story of Ramayana – intellect and emotions are separate. But when they are united again – full happiness comes.

May I have a suggestion? Thank you! Let’s discuss nuclear physics for some time. I’m sure you are all well informed in this topic. So, what is the system of the A-bomb? It’s not very complicated – when the reactions start to separate the atomic particles. This is the system of the A-bomb. So much energy is released it’s just incredible, it’s a very powerful weapon. That means the separation of the particles brings a lot of energy. But there is another weapon – this is the H-bomb. What is the system of this bomb? It is much more powerful, because it doesn’t work on the separation principle, it works on uniting the particles.

Therefore these principles of physics – like separation of the particles and unification of the particles – release energy. It is the same we perceive in our emotional life. What happens if you are separated from your beloved ones? A lot of painful energy comes. And what happens if you are united again with your beloved ones? A higher type of blissful energy comes. You see, the same principle applies in spiritual matters. If we are separated from God Supreme, it’s very painful. But if we find our way back home back to Godhead, we reach a higher level of energy. Divine bliss will come.

Therefore the separation of intellect and emotions – Rama and Sita separate – is very painful. And so much energy is released that Rama is empowered to liberate Sita. He can fight evil, He can overcome death even – because once He dies during the battle, but He can overcome death. And when They unite again, this higher synthesis comes. This should be achieved in our own life – so that our intellect and our emotions are in harmony. This is called ‘The Twin-Heart Meditation’. But what is the practical meaning? Sometimes we have to intellectualize our heart and other times we have to emotionalize our brain. To put it very simple: be wise in your love and be loving in your wisdom.

Therefore we are ready to repeat and chant and glorify the name of Rama. Rama – in this way you can cross the ocean of nescience.

And you see, if you pay attention on the lectures, you become an accomplished nuclear physicist. It’s very useful. Separation and union – these are the only two interesting things in spiritual life.

(to be continued)



(Szvámí Tírtha 2017. 01. 08-i szófiai esti tanításából)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Tehát ott tartottunk, hogy Ráma és hadserege átkeltek Srí Lankára, kiszabadították Szítát és újra együtt lehettek. De valójában, mit is jelent ez a történet? Ebben az esetben Szítá Déví a szépség és a szeretet. Abban egyetértettünk, hogy amikor a hölgyek a tükörbe néznek a szépséget látják. Ráma, ebben a történetben az értelem. Tehát, amikor az értelem és az érzelem távol vannak egymástól, az hatalmas tragédia, ez a Rámájana történetének két harmada – az értelem és az érzelem nincsenek együtt. Viszont, amikor újra egyesülnek – az teljes boldogságot eredményez.

Javasolhatok valamit? Köszönöm! Beszélgessünk egy kicsit a nukleáris fizikáról! Abban biztos vagyok, hogy jártasak vagytok a témában. Milyen az atombomba szerkezete? Nem olyan bonyolult – amikor az atomrészecskéket elkezdik szétválasztani. Tehát így működik az atombomba. Annyi energia szabadul fel, hogy hihetetlen, ez egy nagyon erős fegyver. Ez azt jelenti, hogy a részek elválasztása rengeteg energiát eredményez. Van egy másik fegyver is – a hidrogénbomba. És hogyan működik ez a másik bomba? Ez sokkal erősebb, mert ez nem a részecskék szétválasztásával lép működésbe, hanem a részecskék egyesítésével.

Tehát ezek a fizikai elvek – mint a részecskék szétválasztása és egyesítése – energiát szabadítanak fel. Ezt láthatjuk az érzelmi életünkben is. Mi történik, ha távol vagytok a kedvesetektől? Egy magasabb rendű, áldásos energia lép az életetekbe. Láthatjátok, ugyanez az elv érvényes a lelki úton is. Amikor távol vagyunk a Legfelsőbbtől az nagyon fájdalmas, viszont, amikor megtaláljuk a hazavezető utat Őhozzá, akkor egy magasabb rendű energiát tapasztalhatunk. Az isteni oltalom lép az életünkbe.

Következésképpen az értelem és érzelem különválasztása – ahogyan Ráma és Szítá esetében is láthattuk – nagyon fájdalmas és rengeteg energiát szabadít fel. Rámát képessé teszi Szítá kiszabadítására: képes megküzdeni a gonosszal, még a halált is le tudja győzni – mert egyszer meghal a csata során, de legyőzi a halált. Amikor pedig újra együtt lesznek, egy magasabb szintű kapcsolódást élnek meg. Ezt kellene elérnünk az életünkben – hogy az értelem és az érzelem harmóniában működjenek. Ezt az ‘Iker-Szívek Meditációjának’ hívják. Mi ennek a gyakorlati jelentése? Olykor eszesítenünk kell a szívünket, máskor pedig szívesíteni az eszünket. Egyszerűen: legyetek bölcsek a szeretetetekben és legyetek szeretetteljesek a bölcsességetekben!

Ezért készen állunk zengeni és dicsőíteni Ráma nevét. Ráma – ilyen módon átkelhettek a tudatlanság óceánján. És ha jól figyeltek a leckéken, képzett atomfizikusokká válhattok. Ez nagyon hasznos. Elválás és együttlét – ez a két dolog nagyon érdekes a lelki életben.

(folytatása következik)

 



(от лекция на Свами Тиртха, 08.01.2017 вечер, София)

(продължава от предишния понеделник)

И така, Рама и армията Му успели да прекосят към Шри Ланка, да освободят Сита и Те отново били заедно. Но какво е значението на тази история? В този случай Сита Деви олицетворява красотата и любовта. Както се съгласихме, когато дамите погледнат в огледалото, те виждат красота. А в тази история Рама е интелектът. И ако интелектът и чувствата са разделени, това е огромна трагедия. Това са 2/3 от историята на „Рамаяна” – интелектът и чувствата са разделени. Но когато те отново се съберат, настава пълно щастие.

Може ли да ви предложа нещо? Благодаря! Да поговорим малко за ядрена физика. Сигурен съм, че сте добре информирани по тази тема. И така, на какъв принцип действа атомната бомба? Не е кой знае колко сложно – когато реакциите започнат да разделят атомните частици, такава е системата на атомната бомба. Толкова много енергия се освобождава, че просто не е за вярване – тя е много мощно оръжие. Това означава, че разделянето на частиците произвежда много енергия. Обаче има и друго оръжие – водородната бомба. Каква е нейната система? Тя е много по-мощна, защото не действа на принципа на разделянето, а на обединяването на частиците.

Така че тези принципи на физиката – разделянето на частиците и обединяването на частиците – освобождават енергия. Същото изпитваме и ние в нашия емоционален живот. Какво става, когато сте разделени от тези, които обичате? Връхлита ви много болезнена енергия. А какво става, когато отново се съберете с тях? Идва по-висш тип блажена енергия. Същият принцип е приложим и в духовните теми. Ако сме разделени от Бога, това е много болезнено. Но ако открием пътя си обратно към дома, към Бога, достигаме по-високо ниво на енергия. Спохожда ни божествено блаженство.

Затова раздялата на интелекта и чувствата – раздялата на Рама и Сита – е много болезнена. Поражда се толкова много енергия, че Рама добива силата да освободи Сита. Способен е да пребори злото, способен е да надмогне дори смъртта – защото Той веднъж умира по време на битката, обаче преодолява смъртта. И когато Те отново се събират, следва един по-висш синтез. Това трябва да постигнем в собствения си живот – интелектът ни и емоциите ни да са в хармония. Това се нарича „медитация на сърцата-близнаци”. Но какво е практическото значение? Понякога се налага да вразумим сърцето си, а друг път да разчувстваме ума си. Да го кажем по-простичко: бъдете мъдри в любовта си и любящи в мъдростта си.

Именно затова сме готови да повтаряме, възпяваме и славим името на Рама. Рама – по този начин можем да прекосим океана на невежеството.

Виждате ли, ако сте внимателни по време на лекциите, можете да станете истински ядрени физици. Много е полезно. Раздяла и единение – това са единствените две интересни неща в духовния живот.

(следва продължение)

 



(from a lecture of Swami Tirtha, 08.05.2017 morning, Rila)

(continues from the previous Friday)

This is real life – when we can live according to our principles, when we can live according to our ideals, when we are very close to the original function of the soul. Then immediately certain results will come. I don’t know how you feel, but I feel like in a midst of a quantum leap. Only few hours we spent here and it feels like eternity. Just like we are permanently staying here and we perceive eternity in a few moments.

And then you feel so close to yourself – another mystic experience. I think this is a definite proof of a powerful spiritual association. From the symptoms you can understand what it is. Maybe you don’t see the thing itself, but you can see the consequences. And from the consequences you can judge the reason. It’s a kind of a half-blind state. We see only the consequences; then we might think, or understand, or hope about the reasons. The other side of this half-blind state is when you see the reason, when you are fully aware of the divine reality, but the consequences are not manifest yet. Just like Shrila Prabhupad, when he was sitting on a bench, practically penniless, with nobody around him. Then somebody was coming and sitting close to him on the bench, and he started to describe his grand mission. Nothing was there, but he saw the reason, he was fully aware of the source; the consequences were a question of time.

So, you can choose what type of blindness you want to have. When the consequences are very obvious and then slowly-slowly by some intellectual or logical process you have to come to the conclusion that there must be some reason for that. Or you quickly and firmly establish yourself in spiritual consciousness and then wait for the consequences.

First of all I have to express my gratitude to all of you who came and contributed to the success of our spiritual gathering. We have taken different methods of spiritual services. Rupa Goswami describes the affectionate relationships between devotees. Like intimate sharing – opening up the heart, the thoughts and receiving advice; offering prasadam and receiving prasadam; and also exchanging gifts. And I think hundreds and thousands of occasions this exchange has happened during this weekend. So we are very fortunate to have introduction into a real spiritual exchange.

We had our recollection of the ancient histories, which transfer an eternal message, so that it’s useful for us today. And the conclusions will stay with us. So it’s not only the knowledge, the vedanta, that we could enhance, but it’s also the siddhanta, the conclusion that we could improve. So, if we have to understand or judge which is more important – knowledge or a good conclusion – I think conclusion is better.

So, loving exchange and spiritual practices – this is our path. To appreciate the spiritual side in the human beings and to love the human side in our beloved Divine Couple.

I think we all experience losses of false concepts, apprehensions, some fears, some misunderstandings. But what more, I think we all experience gain. Life is like this – sometimes we lose, other times we gain. But with God within and road ahead you never lose.

We all need experience. We want to touch the divine experience. Go on like this! I tell you, this is just like eternity, beyond the limitations of time and space. So actually we are not on the Balkan Peninsula and not in the 21st century. We are in the center of the universe and we are in the eternal moment. And this we have to maintain.

 



(Szvámí Tírtha 2017.05.08-i, Rila-hegység reggeli előadásából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

Az igazi élet az, amikor az elveink, az eszményeink szerint élhetünk, amikor nagyon közel állunk a lélek eredeti helyzetéhez és ekkor azonnali megvalósításokhoz juthatunk. Nem tudom ti, hogy vagytok vele, de én úgy érzem mintha egy kvantum ugrás közepén lennénk. Csak néhány órát töltöttünk itt, melyet örökkévaló pillanatként éltünk meg. Mintha mindig itt lennénk és néhány pillanat alatt tapasztalhatnánk meg az örökkévalóságot.

Majd hirtelen olyan közel érzitek magatokat önmagatokhoz, mely egy másik misztikus élményt ad. Azt hiszem, ez elég egyértelmű bizonyítéka az erőteljes lelki társulásnak. Az árulkodó jelekből mindent megérthettek. Lehet, hogy nem látjátok magukat a dolgokat, de a következményeit igen és a következményekből megérthetitek az okot. Valójában ez egy félig vak állapot, amikor csak a következményeket látjuk és elgondolkodhatunk vagy megérthetjük, reménykedhetünk a mögöttük húzódó valóságban. A másik, a tudatos oldala ennek a félvak állapotnak, amikor látjátok az okot, teljesen tisztában vagytok az isteni valósággal, de a következmények még nem nyilvánultak meg. Épp úgy, mint Sríla Prabhupád esetében, amikor gyakorlatilag teljesen nincstelenül és egyedül üldögélt a parkban egy padon,. Majd odaült mellé valaki, akinek a leendő hatalmas missziójáról kezdett mesélni. Ekkor még nem nyilvánult meg semmi, de Ő ismerte mindennek a végső okát, teljesen tudatában volt a Mindenség forrásának, melynek megnyilvánulása csak idő kérdése volt.

Tehát eldönthetitek, hogy melyik típusú vakságot szeretnétek. Azt, amikor a következmények teljesen nyilvánvalóak és lassan valamilyen intellektuális, vagy logikai úton rájöttök, hogy kell legyen ennek valamilyen mögöttes, végső oka. Vagy gyorsan és határozottan tudatossá váltok lelkileg, majd vártok a következményekre.

Először is szeretném kifejezni hálámat mindazoknak, akik eljöttek és hozzájárultak lelki összejövetelünk sikeréhez. Különböző spirituális szolgálatokat végeztünk. Rúpa gószvámí részletezi a bhakták közötti szeretetteljes kapcsolatokat. Mint például bizalmas gondolatok feltárása, bensőséges tudakozódás; mások praszádával kínálása, illetve annak elfogadása; illetve adományozás, ajándékok elfogadása. S azt hiszem ezen a héten több száz és ezer alkalommal sikerült ezeket gyakorolni. Tehát nagyon szerencsések vagyunk, hogy bebocsátást nyertünk ezekbe a valódi, kölcsönös lelki gyakorlatokba.

Visszaidéztük letűnt korok ősi történeteit, melyek örök üzeneteket közvetítettek a számunkra, konklúziójukat magunkkal vihetjük, amik manapság is igencsak hasznosnak bizonyulnak. Tehát nem csak a tudás, a védánta az, amit magunkba szívhattunk, hanem a sziddhánta, a végkövetkeztetésekkel is gyarapodhattunk. Szóval, ha el kellene döntenünk, hogy melyik a fontosabb – a tudás vagy a helyes végkövetkeztetés – azt hiszem a végkövetkeztetést fontosabbnak tarthatjuk.

Tehát a mi utunk a lelki gyakorlatok, a szeretetteljes kölcsönösség, illetve méltányolni az emberben lévő lelki oldalt és szeretni az Isteni Párban az emberi oldalt.

Azt hiszem már mindannyian megtapasztaltuk a hamis tévképzeteink, félelmeink, meg nem értettségünk elvesztését, sőt tapasztaljuk, hogy ezáltal mindannyian gyarapodunk. Az élet ilyen – néha elvesztünk valamit, máskor pedig gazdagodunk dolgokkal. De amíg a Jóistenre gondoltok és az út pedig előttetek halad, nem fogtok veszíteni. Isteni megtapasztalásokat akarunk szerezni. Folytassuk ebben a szellemben. Ez olyan, mint az örökkévalóság, az idő és a tér korlátain túl. Tehát valójában nem a Balkán-félszigeten vagyunk és nem a 21. században, hanem az univerzum közepén, és az örökkévaló pillanatban. És ezt kell fenntartanunk.

 



(от лекция на Свами Тиртха, 08.05.2017 сутрин, Рила)

(продължава от предишния петък)

Това е истинският живот – когато можем да живеем според принципите си, когато можем да живеем според идеалите си, когато сме съвсем близо до изначалната функция на душата. Тогава незабавно ще последват резултати. Не знам за вас как е, но аз се чувствам като насред квантов скок. Едва няколко часа сме прекарали тук, а сякаш е вечност. Сякаш постоянно сме били тук; долавяме вечността в няколко мига.

И тогава се чувствате толкова близо до себе си – което е друго мистично преживяване. Мисля, че това е категорично доказателство за силно духовно общуване. По симптомите се разбира кое какво е. Може да не виждате самото нещо, но виждате последствията. А по последствията се разбира причината. Това е един вид полусляпо състояние. Виждаме само резултатите и тогава можем да си мислим, да проумяваме или да се надяваме за причините. Другата страна на такова полусляпо състояние е когато виждаш причината, напълно си осъзнат за божествената реалност, но последствията още не са се проявили. Точно както Шрила Прабхупад, когато седял на една пейка, на практика бил без стотинка, нямало никой с него. Тогава някой дошъл и седнал до него на пейката, а той започнал да му описва грандиозната си мисия. Все още нищо не било проявено, но той виждал причините, напълно осъзнавал източника; а резултатите били просто въпрос на време.

Така че можете да си изберете какъв тип слепота искате. Когато последствията са съвсем очевидни и после малко по малко, чрез някакъв интелектуален или логически процес, стигате до заключението, че трябва да има някаква причина за това. Или бързо и стабилно се установявате в духовно съзнание и после чакате резултатите.

Най-напред нека изразя своята благодарност на всички вас, които дойдохте и допринесохте за успеха на това духовно събиране. Опитахме различни методи на духовно служене. Рупа Госвами описва любящите взаимоотношения между преданите. Например съкровено споделяне – откриване на сърцето, на мислите, и получаване на съвети; поднасяне на прасадам и приемане на прасадам; и също обмен на подаръци. И мисля, че стотици и хиляди пъти подобен обмен се случваше през този уикенд. Така че сме много щастливи да сме въведени в един истински духовен обмен.

Припомняхме си древните истории, предаващи едно вечно послание, което ни е полезно и днес. А заключенията ще останат с нас. Така че не просто сме обогатили знанието си, веданта, но успяхме да подобрим и сиддханта, заключенията. Ако трябва да преценим кое е по-важно – знанието или добрият извод – мисля, че изводът струва повече.

И така, любящ обмен и духовни практики – това е нашият път. Да ценим духовната страна у човешките същества и да обичаме човешката страна в любимата ни Божествена Двойка.

Мисля, че всички преживяваме загуби на фалшиви концепции, опасения, страхове, неразбиране. Но много повече, мисля, преживяваме печалба. Така е в живота – понякога губим, друг път печелим. Но с Бога отвътре и пътя напред, никога не губим.

Всички се нуждаем от преживяване. Ние искаме да докоснем божественото преживяване. Продължавайте по този начин! Това е досущ като вечност, отвъд ограниченията на време и пространство. Така че всъщност не сме на Балканския полуостров и не сме в 21-ви век. Ние сме в центъра на вселената и сме във вечния миг. Нека запазим това усещане.

 



(из лекции Свами Тиртхи, 08.05.2017 утром, Рила)

(продолжение с предыдущей пятницы)

Это и есть настоящая жизнь — когда мы можем жить по своим принципам, когда мы можем жить по своим идеалам, когда мы очень близки к изначальной функции души. Тогда сразу придут определенные результаты. Я не знаю, как вы себя чувствуете, но я чувствую себя как посреди квантового скачка. Мы провели здесь всего несколько часов, а кажется вечность. Как если бы мы постоянно были здесь и воспринимаем вечность в несколько мгновений.

И тогда вы чувствуете себя так близко к себе — еще одно мистическое переживание. Я думаю, что это определенное доказательство мощного духовного объединения. По симптомам можно понять, что это такое. Может быть, вы не видите самой вещи, но вы можете видеть последствия. А по последствиям можно судить о причине. Это своего рода полуслепое состояние. Мы видим только последствия; тогда мы могли бы подумать, или понять, или надеяться на причины. Другая сторона этого полуслепого состояния — это когда ты видишь причину, когда ты полностью осознаешь божественную реальность, но последствия еще не проявляются. Также как Шрила Прабхупада, когда он сидел на скамейке практически без гроша в кармане, и никого вокруг него не было. Потом кто-то подошел и сел рядом с ним на скамейку, и он начал описывать свою великую миссию. Все еще ничего не было, но он видел причину, он полностью осознавал источник; последствия были вопросом времени.

Таким образом, вы можете выбрать, какой тип слепоты вы хотите иметь. Когда последствия очень очевидны, а затем медленно-медленно с помощью какого-то интеллектуального или логического процесса вы должны прийти к заключению, что для этого должна быть какая-то причина. Либо быстро и прочно утверждаешься в духовном сознании и потом ждешь последствий.

Прежде всего я должен выразить благодарность всем вам, кто пришел и внес свой вклад в успех нашего духовного собрания. Мы приняли разные методы духовного служения. Рупа Госвами описывает любящие отношения между преданными. Как сокровенный обмен – открытие сердца, мыслей и получение совета; предложение прасада и получение прасада; а также обмен подарками. И я думаю, что за эти выходные происходили сотни и тысячи таких обменов. Так что нам очень повезло, что мы познакомились с настоящим духовным обменом.

Мы вспомнили древних историй, которые передают вечное послание, чтобы оно было полезным для нас сегодня. А выводы останутся с нами. Так что мы улучшили не только знание, веданту, но и сиддханту, вывод. Итак, если нам нужно понять или судить, что важнее — знание или хороший вывод — я думаю, что вывод лучше.

Итак, любовный обмен и духовные практики – это наш путь. Ценить духовную сторону в людях и любить человеческую сторону в нашей любимой Божественной Паре. Я думаю, что все мы испытываем потери ложных понятий, опасений, каких-то страхов, каких-то непониманий. Но я думаю, мы все получаем обогащающий опыт. Жизнь устроена так: иногда мы проигрываем, иногда выигриваем. Но с Богом внутри и дорогой впереди вы никогда не проиграете.

Нам всем нужен опыт. Мы хотим прикоснуться к божественному опыту. Продолжайте в том же духе! Говорю вам, это точно так же, как вечность, вне ограничений времени и пространства. Так что фактически мы не на Балканском полуострове и не в 21 веке. Мы находимся в центре вселенной, и мы находимся в вечном моменте. И это мы должны сохранить.

 



(from a lecture of Swami Tirtha, 08.01.2017 evening, Sofia)

(continues from the previous Monday)

Rama bolo!

Why? Why should we chant ‘Rama’? There must be a reason why?

Well, the holy name of Shri Rama is very powerful. So much so that it can change the laws of nature. You don’t believe, but I’ll tell you one story.

Rama is very handsome, He is a prince. And He’s got a beautiful wife – Sita. They are like an ideal couple. But there is some trouble in Their history. Due to some intrigue Rama has to go into exile to the jungle. Just imagine: the beautiful young prince, giving up the royal home and entering barefoot the forest – this is very painful. But the story is more horrible. Because His beautiful wife goes with Him. Just imagine – to live in the forest for a young lady is very difficult. So, They start Their journey. Long years They had to spend in this exile. Fortunately meanwhile They found some friends and helpers, the brother of Rama was also going with them. They served the munis who performed their sacrifices, protected them from demoniac attacks. Meanwhile the bad news reached them that the father of Rama had passed away. So it’s a very deep and very painful story.

But the real tragedy starts when this beautiful wife is kidnapped. Then Her husband Ramachandra is devastated. Where to find His beloved one? Separation makes it so intensive, so painful. And after a lot of different encounters finally Rama understands that Sita is in custody in Shri Lanka, on an island. Ravana, who kidnapped Sita, tries to seduce Her. But of course Sita is a very faithful wife. And due to some curse Ravana cannot touch a lady; only if she is willing to go with him. Then it’s a dead end story for him, because Sita will never go with him. And in this separation Sita is very sad, although She’s got all the facilities, because this Ravana is quite a wealthy guy and he provides a pleasure garden for Sita Devi. She is sitting in a very depressed mood under a special tree. What is that tree? That tree is called ashoka tree. And the meaning of ashoka is ‘no lamentation’. You see! And She is sitting under such a tree that brings you no lamentation, but She is fully sad, due to the separation from Her beloved husband. But when the news reached Ram that Hanuman, a very obedient servant, had found Sita in Shri Lanka, they decided that they would free Her. But there is the ocean; Rama is on the continent, Sita is on the island – what to do? Of course for God it is nothing special to walk on the water. But this time Ramachandra decided it in a different way: “Let’s build a bridge across the ocean.” Quite a nice engineering task, hm? But He had good and very powerful friends, like the monkey soldiers and some other helpers who brought all the rocks and stones. But you know, if you drop a piece of stone into the water, what will happen? It will sink in the waters. It’s very similar to a devotee who gives up his practices. He will also drown in the ocean of ignorance. Therefore some magic must be done over these stones, so that they don’t sink in the waters. Then what did they invent? They started to write the name ‘Rama’ on each stone. And when they threw the stones into the water what happened? They didn’t submerge. They were floating. In this way it was so easy to build the bridge. You see, the name or Rama helps the laws of nature to change.

Now you say: ‘Ah, legends from the old times.’ But as I told you, it’s not necessary to believe anything in our process; better you try. Once we visited one temple in India. A very simple, isolated temple – nothing special. But the swamiji of the temple said: “And by the way, have you seen the floating rocks?” I said: “Floating rocks? Yes, I have heard about that, but I haven’t seen them.” Then he said: “Come with me.” They had a little pond inside the temple complex, in the center of the pond there was a little shrine. Swamiji helped us to come closer to the water and he told to one disciple: “Please show the stones.” And the miracle happened. They brought the stone, put it onto the water and it started to float. It’s not necessary to believe; you can go, I can give you the directions. But we do believe that the divine name can overwrite the rules and regulations.

(to be continued)



(Szvámí Tírtha 2017. 01. 08-i szófiai esti tanításából)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Ráma bóló!

Miért? Miért dicsőítjük ‘Rámát’? Kell, hogy legyen valami oka?

Srí Ráma szent neve olyannyira erőteljes, hogy képes megváltoztatni a természet törvényeit. Hadd meséljek ezzel kapcsolatban egy történetet.

Ráma egy meglehetősen jóvágású herceg, akinek van egy gyönyörű felesége – Szítá déví. Olyanok Ők, mint az ideális házaspár; viszont van egy kis bonyodalom az életükben. Bizonyos fondorlat következtében Rámának száműzetésbe kell vonulnia az erdőbe. Képzeljétek csak el: a csodálatos fiatal herceg feladja a királyi otthont és mezítláb elvonul az erdőbe – ez nagyon fájdalmas lehet. De a történet ennél sokkal borzalmasabb, hiszen a szépséges felesége is vele tart. Gondoljatok bele – erdőben élni egy fiatal hölgynek, nagyon nehéz lehet. Tehát megkezdődik az utazásuk; hosszú éveket kell tölteniük ebben a száműzetésben, de szerencsére időközben találkoznak néhány baráttal és pártfogóval, akik segítenek nekik és velük tart Ráma testvére is. Szolgálják a munikat, akik az áldásaikban részesítik Őket, védelmet nyújtanak nekik a démonok támadásakor. Majd időközben eljutott hozzájuk a rossz hír, hogy Ráma édesapja eltávozott. Láthatjátok ez egy nagyon nehéz és fájdalmas történet.

De az igazi tragédia akkor kezdődik, amikor ezt a gyönyörű feleséget elrabolják és Rámacsandra, Szítá férje nagyon feldúlt lesz. Hol keresse kedvesét? Az elválás nagyon intenzívvé és fájdalmassá teszi az életet, de végül számos próbatétel után Ráma megtudja, hogy Szítát Srí Lanka szigetén tartja bezárva Rávana, aki megpróbálja elcsábítani Őt. De természetesen Szítá egy nagyon hűséges feleség és egy átok következtében Rávana nem érinthet hölgyet mindaddig, amíg azt a hölgy maga nem szeretné. Tehát itt véget is ér a történet számára, mert Szítá nem szeretne tőle semmit. Az elválás miatt Szítá nagyon boldogtalan volt, annak ellenére, hogy mindent megkapott Rávanától, aki rendkívül gazdag volt és gyönyörligetet biztosított számára.  A szomorú feleség sok időt tölt egy különleges fa alatt, aminek asóka fa a neve. Asóka azt jelenti, hogy „nem búslakodó” „bánat nélküli”. Értitek?! Egy ilyen fa alatt ül és nagyon szomorú, mert elválasztották szeretett férjétől. Majd, amikor a hírek eljutottak Rámához, hogy Hanumán, aki egy nagyon alázatos szolgáló, megtalálta Szítát Srí Lankán, elhatározta, hogy kiszabadítja Őt. De egy óceán választja el őket; Ráma az indiai kontinensen, Szítá pedig a szigeten van – hát most mit tegyünk? Természetesen Istennek semmiség lenne átsétálni a vízen, de Rámacsandra más módot választott az átkelésre: „Építsünk hidat az óceán fölé!” Ez egy elég szép mérnöki munka, ugye? Viszont Rámának nagyon rendes és erős barátai voltak, mint például a majomhadsereg és más segítők, akik sziklákat és köveket hordtak oda. De tudjátok, hogy mi történik, ha követ dobtok a vízbe? Elsüllyed. Ez nagyon egyszerű annak a bhaktának is, aki abbahagyja a lelki gyakorlatait, a tudatlanság óceánjába merül. Ezért kellett egy kis varázslat, hogy ezek a kövek ne süllyedjenek el a vízben. Tehát mit találtak ki? Minden egyes kőre ráírták ‘Ráma’ nevét, majd mit gondoltok mi történt mikor bedobták őket a vízbe? Nem merültek el, lebegtek a vízen, így nagyon egyszerű volt hidat építeniük. Most már értitek, hogy Ráma neve segít megváltoztatni a természet törvényeit.

Most azt gondoljátok: „Ó, ez csak egy legenda a régi időkből.” De ahogy korábban mondtam, nem kell mindent elhinni a folyamatunkban, jobb, ha kipróbáljátok. Egyszer ellátogattunk egy templomba Indiában. Egy nagyon szerény, elzárt templom volt – semmi különös. Azonban a templomban élő szvámídzsí azt mondta: „Egyébként láttátok már a vízen lebegő köveket?” Azt válaszoltam: „Vízen úszó kövek? Hallottam valamit róluk, de még soha nem láttam őket.” Majd azt mondta: „Gyertek velem!” Volt nekik egy kis tavacskájuk a templom épületei között, aminek a közepén volt egy kis szentély. Szvámídzsí segített, hogy közelebb menjünk a vízhez és azt mondta az egyik tanítványnak: „Kérlek mutasd meg a köveket!” Majd csoda történt. Hozták a követ, beletették a vízbe és lebegni kezdett a víz felszínén. Nem kell elhinnetek, csak menjetek el oda és meglátjátok, ha kell elmondom pontosan hol van ez a hely. De abban hiszünk, hogy az isteni nevek felülírják a szabályokat és a szabályszerűségeket.

(folytatása következik)



(от лекция на Свами Тиртха, 08.01.2017 вечер, София)

(продължава от предишния понеделник)

Рама боло!

Защо? Защо да пеем „Рама”? Трябва да има причина?

Святото име на Шри Рама е много могъщо. До такава степен, че може да променя природните закони. Не вярвате, но ще ви разкажа една история.

Рама е много красив, Той е принц. И има прекрасна съпруга – Сита. Те са идеалната двойка. Обаче има проблем в Тяхната история. Заради разни интриги, Рама е принуден да стане изгнаник в джунглата. Представете си: прекрасният млад принц се отказва от царствения си дом и отива бос в гората – това е много болезнено. Но историята е още по-ужасна, защото красивата Му съпруга тръгва с Него. Само си представете – да живее в гората е трудно за млада жена. И така, Те започват Своето пътешествие. Дълги години трябва да прекарат в изгнание. За щастие междувременно намират приятели и помощници, братът на Рама също бил отишъл там с тях. Служели на мъдреците, които извършвали своите жертвоприношения, пазели ги от нападения на демони. Междувременно ги достигнала лошата вест, че бащата на Рама бил починал. Историята е много проникновена и изпълнена с болка.

Но истинската трагедия започва когато красивата Му жена е отвлечена. Тогава Нейният съпруг Рамачандра е опустошен. Къде да намери любимата си? Раздялата прави всичко толкова интензивно, толкова болезнено. След множество различни срещи накрая Рама разбира, че Сита е пленница в Шри Ланка, един остров. Равана, който е отвлякъл Сита, се опитва да я съблазни. Разбира се, Сита е много вярна съпруга. А поради някакво проклятие Равана не може да докосне жена, освен ако тя доброволно не пожелае да тръгне с него. Така че историята е обречена за него, защото Сита никога няма да тръгне с него. И в тази раздяла Тя е много тъжна, макар да са Ѝ предоставени всякакви удобства, защото Равана е достатъчно богат да осигури градина за наслаждение на Сита Деви. Тя седи много нещастна под едно специално дърво. Какво е това дърво? Дървото се нарича ашока, а ашока означава „без скръб”. Виждате ли, Тя седи под това дърво, което отнема скръбта, а е толкова тъжна заради раздялата с любимия си съпруг. Но когато до Рама достига вестта, че Хануман, Негов много покорен слуга, е намерил Сита в Шри Ланка, те решават да Я избавят. Ала помежду им е океанът; Рама е на континента, а Сита е на острова – какво да сторят? Разбира се, за Бог не е кой знае какво да върви по водата. Обаче този път Рамачандра взел различно решение: „Нека построим мост през океана.” Добра инженерна задача, а? Но Той имал добри и могъщи приятели, като маймуните-войници и някои други помощници, които домъкнали камъни и скали. Обаче знаете, ако пуснете камък във водата, какво става? Той ще потъне. Досущ като поклонник, който изоставя практиките си. Той също ще се удави в океана на невежеството. Затова на камъните трябва да бъде направена магия, за да не потъват във водата. И какво измислили те? Започнали да пишат името „Рама” върху всеки камък. И когато хвърляли камъните върху водата, какво се случвало? Те не потъвали. Те плавали. По този начин било лесно да построят моста. Виждате, името на Рама помага да се променят природните закони.

Сега ще речете: „О, това са приказки от стари времена”. Но както ви казах, не е нужно да вярвате на нищо в нашия процес; по-добре опитайте. Веднъж посетих един храм в Индия. Съвсем простичък, отдалечен храм – нищо специално. Но свамиджи, който отговаряше за храма, каза: „Между другото, видяхте ли плаващите камъни?” Отвърнах: „Плаващи камъни? Да, чувал съм за това, но не съм ги виждал.” Тогава той рече: „Елате с мен.” Вътре в двора на храма имаше малко езеро, а в средата на езерото – малък параклис. Свамиджи ни доведе близо до водата и каза на един от своите ученици: „Моля те, покажи камъните.” И чудото се случи. Донесоха един камък, сложиха го върху водата и той заплува. Не е нужно да вярвате; можете да отидете там, ще ви дам адреса. Но това, в което вярваме е, че божественото име може да пренапише правилата.

(следва продължение)