Archives

Calendar

November 2021
M T W T F S S
« Oct   Dec »
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930  



Archive for November 7th, 2021

шанти

(from a lecture of Swami Tirtha, 04.01.2017, morning, Sofia)

(continues from the previous Monday) 

Basically we can say that the first step of the divine mystery of relationships is neutrality. And sometimes neutrality is a positive term, other times it is a quite controversial term. Generally we say that this neutrality is like a passive relationship and this is called shanta-rasa. Shanti as the basic motivation here is like peace, or tranquility. But if we examine the Sanskrit dictionary, for the term ‘shanta’ you will find fourteen different meanings. Like ‘purified’, like ‘shady’ or ‘humble’, or also like ‘tamed’ – very good. Also you will find a meaning like ‘dead’ or ‘totally finished’. But basically what is very important for us – this is ‘pacified’, ‘tranquilized’, ‘satisfied’.

So what does it mean in divine relationships – this tranquil state of mind, this satisfied mood? That even simply by this neutral approach to the Supreme, the thirst of your heart and soul is satisfied. You know that at the end of your journey somebody’s waiting for you. It gives such a nice hope. With this hope it’s so easy to face all the troubles of life – to face piles of trials with smiles.

All right, this is ‘shanta’ as the expression. But who is shanta as a person? Shanta is an ascetic who already has overcome the passions. It might be our goal – to find some peace in that respect; but maybe not now. Yet don’t worry, if we have this goal, then step by step we can achieve that peace – when the mind and the body doesn’t give you trouble too much. Why, because one meaning of shanti is ‘to cease fire’. There is no shooting anymore.

In that respect I think this is very positive for our cultivation if we achieve that shanti, that tranquility, that stability. But nevertheless if we experience neutrality in human relationships – is it acceptable or not? Is it a pleasant feeling or not?

Krishna Priya: No.

Yashoda: If it is a part of a relationship, if you feel comfort in the company of somebody, then it’s good. It’s the satisfaction that was mentioned before.

Pavitra: At least we are not shooting at each other anymore.

Swami Tirtha: Yes, at least that is a positive side. But…

Krishna Priya: It’s not enough.

Swami Tirtha: Yes, I think so. Because what is the scale of human relationships? Love is one extreme, hate is another extreme and in between there is neutrality. So love – all right, we all agree on that point: that’s a good exchange, a positive exchange. But I have to tell you, to have a good fight – you also need a good partner for that. You cannot fight with anyone on the street, because this is a very intimate relationship. But neutrality is killing! I tell you, this is non-human. If somebody comes and looks through you like air – it’s a killing feeling, it’s devastating. And sometimes Gurudev was using such training to help us get rid of our false conceptions. Taking you like zero. It was not pleasant at the moment, but it was very useful. And this is the difference between the wise and the stupid. A stupid person will always choose what is pleasant. While a wise person will always choose what is useful.

So this neutral feeling is not very welcoming, it’s not a very pleasant feeling. Nevertheless sometimes this in-between feeling is also positive. Let’s see when it is positive.

“Arjuna says: “O Krishna, what are the symptoms of one whose consciousness is thus merged in transcendence? How does he speak and what is his language? How does he sit and how does he walk?” The Supreme personality of Godhead said: “O Partha, when a man gives up all varieties of desire for sense gratification which arise from mental concoction and when his mind, thus purified, finds his satisfaction in the self alone, then he is said to be in pure transcendental consciousness.”[1] That’s a kind of neutrality, right? No fight anymore. On many occasions we find reference that this kind of neutrality, this kind of spiritual peace is a very positive term.

(to be continued) 

[1] Bhagavad Gita 2.54-55



шанти

(Szvámí Tírtha 2017. 01. 04-i szófiai reggeli tanításából) 

(az előző hétfői tanítás folytatása) 

Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a kapcsolatok Isteni misztériumának első lépése a semlegesség. Olykor ez a semlegesség egy pozitív kifejezés, máskor meglehetősen ellentmondásos. Általában azt mondhatjuk, hogy ez a semlegesség olyan, mint egy passzív kapcsolat és ezt sánta-raszának nevezik. Sánti, mint az alapvető motiváció itt olyan, mint a békesség vagy a nyugalom. Ha megnézitek a szanszkrit szótárban, hogy mit jelent a sánta kifejezés, tizennégy különféle jelentését fogjátok megtalálni. Mint például a ‘megtisztított’, a ‘homályos’, az ‘alázatos’ vagy a ‘szelíd’ – nagyon szép eszmények. Megtaláljuk még azokat a jelentéseket is, mint ‘halott’ vagy ‘befejezett’. De alapvetően, ami fontos a számunkra az a ‘megbékélt’, ‘megnyugodott’ és az ‘elégedett’.

Tehát mit jelent ez az isteni kapcsolatokban – a nyugodt tudatállapot, elégedett hangulat? Egyszerűen azt, hogy ezzel a Legfelsőbbhöz való semleges közeledéssel is a szívetek és lelketek szomja csillapul.  Az a tudat, hogy az út végén valaki vár rátok. Ezek olyan szép reményt adnak. Ilyen kilátásokkal sokkal könnyebb szembenézni az élet összes bonyodalmával – mosolyogva nézhetjük a rengeteg megpróbáltatást.

Tehát ez a ‘sánta’, mint kifejezés, de mit jelent, ha egy személyre vonatkoztatjuk? A sánta egy aszkéta, aki már felülkerekedett a szenvedélyen. Ez lehet a célunk – békére lelni, de talán még nem most. Mégse aggódjatok, ha ez a célunk, akkor lépésről lépésre elérhetjük ezt a békét – amikor már az elme és a test nem okoz túl sok kellemetlenséget, hiszen a sánti egyik jelentése a ‘fegyverszünet’. Nincs többé lövöldözés, harc.

Ebből a szempontból, azt hiszem, hogy ez nagyon pozitív a mi gyakorlatunk számára, ha elérjük a sántit, a békességet, a stabilitást; de mi van akkor, ha semlegességet tapasztalunk az emberi kapcsolatainkban az elfogadható vagy sem? Kellemes érzés vagy sem?

Krsna-prijá: Nem.

Jasodá: Ha ez a kapcsolat része, hogy jól érzed magad valaki társaságában, akkor az rendben van. Ez az elégedettség, amit az előbb említettél.

Pavitra: Legalább már nem lövöldözünk egymásra.

Szvámí Tírtha: Igen, ez legalább már a pozitív rész, de…

Krsna-prijá: Ez nem elég!

Szvámí Tírtha: Igen, ez nem elég! Mert milyen az emberi kapcsolatok skálája? A szerelem az egyik véglet, a gyűlölet a másik és közöttük van a semlegesség. Tehát a szeretet – rendben, mindannyian egyetérthetünk ezzel, ez egy jó eszköze a kölcsönösségnek, egy pozitív kölcsönösségnek. De azt kell mondanom, egy jó harchoz, megfelelő partnerre is szükség van! Nem harcolhatsz mindenkivel az utcán, mert ez egy bensőséges kapcsolat. Viszont a semlegesség megöli a kapcsolatot, az nem emberi! Ha valaki úgy megy el melletted, hogy levegőnek néz, az egy gyilkos érzés, az megsemmisítő. Néha Gurudév ezt a tanítást használta, hogy segítsen nekünk megszabadulni a téves elképzeléseinktől. Egy senkinek nézett. Az a pillanat nem volt kellemes, viszont nagyon hasznos! Ez a különbség a bölcs és az ostoba között. Az ostoba mindig azt választja, ami kellemes, a bölcs pedig azt, ami hasznos.

Tehát ez a semleges érzés nem túl örömteli, nem túl kellemes érzés. Ennek ellenére néha a köztes érzések is pozitívak, nézzük meg mikor van ez így:

„Ardzsuna így szólt: „Milyen jelekről ismerhetem fel azt, akinek tudata ily módon a Transzcendensbe merült? Hogyan, milyen szavakkal beszél ő? Miként ül, és hogyan megy?” Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: „Óh, Pártha, amikor az ember feladja az elme által kitalált érzéki vágyak összes fajtáját, és elméje egyedül az önvalóban elégül ki, akkor nevezhető tiszta transzcendentális tudatúnak.”1 Ez egyfajta semlegesség, igaz? Nincs többé harc. Sokszor találunk erre vonatkozólag utalást, hogy ez a fajta semlegesség, az ilyen lelki béke egy nagyon pozitív fogalom.

(folytatása következik)

1Bhagavad-gítá 2.54-55.    

 



шанти

(от лекция на Свами Тиртха, 04.01.2017, сутрин, София)

(продължава от предишния понеделник) 

В основата си можем да кажем, че първата стъпка в божествената мистерия на взаимоотношенията е неутралността. Понякога неутралността е позитивен термин, а друг път доста противоречив. Най-общо казваме, че тази неутралност е по-скоро пасивно отношение – това се нарича шанта-раса. Шанти като основна мотивация тук е спокойствие, умиротворение. Но ако погледнем в санскритския речник, за термина „шанта” се откриват четиринадесет различни значения. Например „пречистен”, „сенчест”, „смирен” или „опитомен” – много добре. Също ще намерите значение в смисъл на „мъртъв” или „напълно приключил”. Но същественото, което е важно за нас е „умиротворен”, „успокоен”, „удовлетворен”.

Какво означава в божествените взаимоотношения това умиротворено състояние на ума, това удовлетворено настроение? Че дори просто чрез този неутрален подход към Бога, жаждата на сърцето и душата ви е заситена. Знаете, че в края на вашия път някой ви очаква. Това носи такава красива надежда. С подобна надежда е толкова леко да се понесат всички житейски проблеми. Да се изправиш пред купища изпитания с усмивка.

Добре, това е „шанта” като израз. Но кой е шанта като личност? Шанта е аскет, който вече е надмогнал страстите. Това може да е наша цел – да намерим покой в това отношение; обаче не точно сега. Ала не се тревожете, ако имаме тази цел, стъпка по стъпка ще съумеем да намерим този покой – когато умът и тялото вече не ви създават твърде много проблеми. Защо? Защото едно от значенията на шанти е „прекратяване на огъня”. Край на стрелбата.

В това отношение мисля, че е много позитивно да постигнем шанти – такова спокойствие, такава стабилност. При все това, ако в човешките взаимоотношения към нас подхождат неутрално – това приемливо ли е или не? Приятно усещане ли е или не?

Кришна Прия: Не.

Яшода: Ако е част от отношенията, ако се чувстваш удобно в нечия компания, тогава е хубаво. То е удовлетворението, което се спомена.

Павитра: Поне вече не стреляме един по друг.

Свами Тиртха: Да, това поне е положителната страна. Обаче…

Кришна Прия: Не е достатъчно.

Свами Тиртха: Така мисля. Защото каква е скалата на човешките взаимоотношения? Любовта е едната крайност, ненавистта е другата крайност, а по средата е неутралността. Любов – добре, всички сме съгласни на нея: тя е добър обмен, позитивен обмен. Но да ви кажа, за да се получи една хубава кавга също имате нужда от добър партньор. Не можете да се карате с някого на улицата, тъй като това са много интимни отношения. Но неутралността е убийствена! Казвам ви, това е нечовешко. Някой идва и гледа през вас като през въздух – усещането е убийствено, опустошително. Понякога Гурудев ни прилагаше подобно обучение, за да ни помогне да се отървем от лъжовните си разбирания. Все едно не съществуваш. Не беше приятно на момента, но се оказа много полезно. В това е разликата между мъдрия и глупавия. Глупавият винаги ще предпочете приятното, докато мъдрият всякога избира полезното.

Така че чувството на неутралност не е много приятно чувство. Въпреки всичко понякога тези междинни чувства също са позитивни. Нека видим кога.

„Арджуна каза: „О, Кришна, какви са признаците на оногова, чието съзнание е вглъбено в трансцендента? Как и за какво говори той? Как седи и как върви?” Върховният Бог рече: „О, Партха, когато човек изостави всевъзможните желания за сетивни наслади, възникващи от измислиците на ума и когато, така пречистен, умът му намира удовлетворение единствено в душата, тогава за него се казва, че е в чисто трансцендентно съзнание.”[1] Това е един вид неутралност, нали? Край на битките. В много случаи откриваме, че подобна неутралност, подобен вид духовно умиротворение е нещо много позитивно.

(следва продължение) 

[1] „Бхагавад Гита” 2.44-45