Archives

Calendar

March 2021
M T W T F S S
« Feb   Apr »
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031  



Archive for March 29th, 2021

unnamed

(from a lecture of Swami Tirtha, 08.01.2016 evening, Sofia)

(continues from the previous Monday) 

Question of Paramananda: You mentioned that in the beginning when we meet the bhakti process, we have one type of motivation, and during the practice our motivation is changing and getting more refined. Could you please share something more about this?

Swami Tirtha: Yes. Generally first we seek our happiness, our fulfillment. ‘Where is my salvation? Where is my fulfillment? Where is my liberation or spiritual happiness?’ Later on, if our progress is proper, we want to search and find the satisfaction and contentment of others. And on this second platform the institution of the guru is very important. Because then we can live for his satisfaction. This is very simple, we don’t have to overcomplicate this. If we live for the satisfaction of a pure devotee, then our progress is provided.

Then the next question comes: how to satisfy a pure devotee? If we become very dedicated devotees also. How can a son satisfy the father?

Answer: By fulfilling his will.

Swami Tirtha: If  he is a selfish father, you can satisfy him by this. But a selfless father is happy if the son finds his own ways and becomes a nice gentleman – as a minimum! The father of Shrila Prabhupad, for example, had two expectations of his son. What was that?

Paramananda: To be a servant of Radha.

Damodar: To become a pure devotee.

Tejasvini: To be a good mridanga player.

Swami Tirtha: Yes, these two expectations he had: “My son should become a perfect player of mridanga. And he should become a pure devotee of Radhika.” Well, my dear fathers sitting here, what are your expectations of your sons and daughters?

This is the way to satisfy a father, and also this is the way to satisfy a spiritual master – if we ourselves not only fulfill his dreams, but we reach something spiritual. His father didn’t say that: “Well, I’m very happy if you serve me nicely.” He said: “I’m very happy if you serve Them nicely.” In the same way, if we serve our spiritual master, the best way to serve our guru is to serve the Divine Couple properly.

This is the refinement of motivation. First we work for ourselves, for our own contentment, liberation and satisfaction; later on we work for the guru and the vaishnava principle; and ultimately we can dedicate our efforts to the satisfaction of the Divine Couple. So, it’s not enough to learn the principles of bhakti; we have to apply them, to put them into practice, to realize them.

(to be continued)

 



unnamed

(Szvámí Tírtha 2016.01.08-i szófiai esti tanításából)

(az előző hétfői tanítás folytatása) 

Paramánanda kérdése: Említetted, hogy amikor a bhakti folyamatával találkozunk, kezdetben csupán egyetlen motivációnk van, mely a gyakorlás során formálódik, egyre finomabbá válik. Mondanál erről kicsit többet a számunkra?

Szvámí Tírtha: Igen. Általában először a saját boldogságunkat, saját elégedettségünket keressük. ‘Hol az én megváltásom? Hol az én beteljesülésem? Hol az én felszabadulásom vagy lelki boldogságom?’ Később, ha kellőképpen fejlődünk, már másokat szeretnénk elégedetté tenni, ennek a mikéntjére szeretnénk rálelni. S ezen a második szinten nagyon fontos a guru intézménye, mert akkor az Ő elégedettségéért élhetünk. Ez nagyon egyszerű, nem kell túlbonyolítanunk. Ha egy tiszta bhakta elégedettségéért élünk, akkor a fejlődésünk biztosított.

Aztán jön a következő kérdés: hogyan lehet elégedetté tenni egy tiszta bhaktát? Úgy, hogy mi is nagyon odaadó bhaktákká válunk. Hogyan tudja a fiú elégedetté tenni az apát?

Válasz: Teljesíti az akaratát.

Szvámí Tírtha: Ha ő egy önző apa, akkor igen ezzel elégedetté teheted. De egy önzetlen apát boldogsággal tölt el, ha a fiú megtalálja a saját útját és egy kedves úriemberré válik – ez a minimum! Sríla Prabhupád apjának például két elvárása volt a fiával szemben. Mik voltak azok?

Paramánanda: Legyen Rádhá szolgálója.

Damódár: Legyen tiszta bhakta.

Tédzsaszviní: Legyen egy jó mrdanga játékos.

Szvámí Tírtha: Igen, ez volt a két elvárása: „A fiamnak tökéletes mrdanga játékossá és Rádhiká tiszta bhaktájává kell válnia.” Nos, kedves apák, akik itt ültök, nektek mik az elvárásaitok a fiaitokkal és a lányaitokkal szemben?

Ez a módja, hogy elégedetté tegyünk egy apát és ez a módja annak is, hogy elégedetté tegyünk egy lelki tanítómestert – ha mi magunk nem csak beteljesítjük az álmát, hanem valami lelkit érünk el. Nem azt mondta az apja, hogy: „Nos, nagyon örülök, hogy szépen szolgálsz engem.” Hanem azt mondta, hogy: „Nagyon boldog vagyok, ha szépen szolgálod Őket.” Ugyanígy, a legjobb módja a lelki tanítómesterünk, a gurunk szolgálatának, ha megfelelően szolgáljuk az Isteni Párt.

Ez a motiváció finomítása. Először magunkért dolgozunk, a saját elégedettségünkért, felszabadulásunkért; később a guruért, a vaisnava elvért cselekszünk; és legvégül erőfeszítéseinket az Isteni Pár elégedettségére tudjuk szentelni. Tehát nem elég megtanulni a bhakti elveket, hanem tudnunk kell alkalmazni, gyakorlattá tenni, megvalósítani azokat.

(folytatása következik)

 

 



unnamed

(от лекция на Свами Тиртха, 08.01.2016 вечер, София)

(продължава от предишния понеделник) 

Въпрос на Парамананда: Споменахте, че в началото, когато се срещнем с бхакти, имаме един тип мотивация, а в процеса на практиката, мотивацията ни се променя и става по-пречистена. Бихте ли споделили моля повече за това?

Свами Тиртха: Да. Обикновено в началото ние търсим своето щастие, своето удовлетворение. „Къде е моето спасение? Къде е моето осъществяване? Къде е моето освобождение или духовното ми щастие?” По-нататък, ако напредъкът ни е правилен, искаме да търсим и намираме радост и удовлетворение за останалите. И на това второ ниво гуру институцията е нещо много важно. Защото тогава можем да живеем за негово удовлетворение. Съвсем просто е, няма нужда да го преусложняваме. Ако живеем за удовлетворението на някой чист предан, напредъкът ни е сигурен.

Тогава идва следващият въпрос: как да удовлетворим един чист предан? Ако самите ние също станем посветени предани. Как би могъл един син да зарадва баща си?

Отговор: Като изпълнява волята му.

Свами Тиртха: Някой себичен баща можете да го удовлетворите така. Но един несебичен баща ще е щастлив, ако синът му си намери пътя в живота и стане благороден човек – като минимум! Бащата на Шрила Прабхупад, например, имал две очаквания от своя син. Какви били те?

Парамананда: Да бъде слуга на Радха.

Дамодар: Да стане чист предан.

Теджасвини: Да свири добре на мриданга.

Свами Тиртха: Да, той имал тези две очаквания: „Синът ми съвършено да свири на мриданга. И да стане чист предан на Радхика.” Е, скъпи бащи, които седите тук, какви са вашите очаквания към синовете и дъщерите ви?

Това е начинът да зарадваш един баща; същият е и начинът да зарадваме духовния учител – не просто да сбъднем мечтите му, но да постигнем нещо духовно. Неговият баща не е казал: „Ще съм много щастлив, ако ми служиш добре.” Той казал: Ще съм много щастлив ако Им служиш добре.” По същия начин, ако служим на своя духовен учител, най-добрият начин да сторим това е да служим подобаващо на Божествената Двойка.

Това е пречистването на мотивацията. В началото работим за себе си, за собственото си удовлетворение, освобождение и щастие; по-късно започваме да работим за принципа на гуру и ваишнавите; и в крайна сметка посвещаваме усилията си за удовлетворението на Божествената Двойка. Така че не е достатъчно да научим принципите на бхакти; трябва и да ги прилагаме на практика, да ги осъществяваме.

(следва продължение)