Archives

Calendar

January 2020
M T W T F S S
« Dec    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  



Archive for January 5th, 2020

gopi-gopa (1)

 (from a lecture of Swami Tirtha, 10.01.2014 evening, Sofia)

Question of Manjari: If we see that some of our spiritual brothers or sisters are doing something wrong, is it proper to say something to them or we have to act in another way?

Swami Tirtha: I cannot tell, because usually I don’t see anything wrong. So I don’t know what to do in such a case. It’s difficult.

But I can tell you something from my experience. Once I was praying practically in tears to one of my senior brothers and I told him: “Why didn’t you give me a slap on the face when I was so stupid?” So maybe he didn’t see anything wrong in my behavior, while I had realized that I have made mistakes. 

Many times we might see something wrong or something insufficient in the behavior of others. Still we shouldn’t be satisfied with the shortcomings of others, but we should give a long list of their glories. Because to try to be a devotee is very glorious endeavor – with all the limitations and all the mistakes that we have. Just imagine: how many people are not willing to pay any attention to God Krishna. We don’t go out to chastise them, right? But is it our brothers and sisters who are ready to give a little attention to Krishna, we are so much ready to chastise?

Correcting others or so to say criticizing others is quite dangerous. And this is reserved only for the gurus. Why? Because this means we have to digest the mistakes of others. If a simple devotee starts to pay too much attention to the mistakes of others, these mistakes might come over him and push him down. While a heavy weight champion, a strong devotee can digest the mistakes of others. 

Nevertheless in a very humble way we can try to help our friends and brothers to pay a little more attention to certain things. If we find the proper method, definitely they will pay attention. 

But what to speak of finding faults in the practitioners, sometimes we might find fault in God also. One of His mistakes is the avocado. I will tell you why. He made its stone too big. It’s a mistake – such a big stone!. But if He admits His mistakes, it’s all right. If you complain to Him about it – it’s not so nice. This is called anchoring; whenever next time you find avocado in Kaufland, you will remember: ‘Ah! The mistake of God!’ So please, try to erase this. 

Actually gopis also find fault in Krishna. But they don’t criticize Him directly. Because they know that He behaves like a boy and a boy is running up and down very quickly. So He is ready to escape before they can finish the sentence. He will simply run. Therefore the gopis devised a method how to tell their message to Krishna. Because the gopis first of all want to protect the interests of Shrimati Radharani very much. And you know, Krishna is omnipotent, He is best in everything. He is best in torturing Radharani also. To give trouble to others. But He gives only the necessary trouble. So, the gopis want to defend Shrimati Radharani. And they are very upset about the behavior of Krishna: “How come that You are so rude with our Goddess!?” But they cannot tell this message directly. So then they decided: “We shall invite Krishna for a pleasure.” They did it and when He came, they offered Him a very intimate service: “Ah, our dear Krishna, we can give You a foot massage.” Krishna is an innocent boy, He is very happy to accept such service. He is in a very relaxed mood, thinking of Chandravali, and then the gopis start to give their massage – very nicely catching the lotus feet of Krishna: first one, then the second. So they hold on both legs. And when our quick-running Krishna cannot escape, because the gopis hold onto His legs so strongly, then they start with their message: “Hey, Krishna! What kind of lover You are?” And then they go on with their opinions. 

So please, if you find fault in your brothers and sisters, or for example maybe your husband, first invite him to a pleasure journey: “Ah, my dear one, can I give you a foot massage?” But don’t repeat this twice – it works only once. Second time he will say: “Ah, sorry, sorry, I’m very busy now.” 

What do I mean? Maybe we have some remarks about the others, but try to give it in such a nice, such a charming way that they can accept it. Kids can swallow the bitter pill if it’s covered by chocolate or something sweet. We are also like kids. We all need this sweet cover. Others also need that, not only you. So, first give a gesture, and then come with some remarks. Act like the gopis

 



gopi-gopa (1)

(részlet Szvámí Tírtha 2014. január 10-ei tanításából)
 
Manydzsari kérdése: Ha azt látjuk, hogy némelyik hittestvérünk valamit nem jól csinál, vajon helyes dolog ezt megmondani neki, vagy másképpen cselekedjünk? 
Szvámí Tírtha: Erről nem tudok nyilatkozni, hiszen általában én nem látok semmi rosszat, szóval nem tudom pontosan, mit tegyetek ebben az esetben. Ez nem egyszerű.
Egyvalamit azonban megosztanék veletek a saját tapasztalataimból. Egyszer gyakorlatilag könnyek között imádkoztam az egyik idősebb hittestvéremnek, s azt mondtam neki: „Miért nem vágtál pofon, amikor annyira ostoba voltam?” Talán ő semmi kivetnivalót nem talált a viselkedésemben, miközben én rájöttem, hogy elkövettem pár hibát.
Sokszor találhatunk valami helytelent vagy kivetnivalót mások viselkedésében, de mégsem szabad megelégednünk mások hiányosságaival, hanem hosszú listát kell készítenünk az erősségeikről. Hiszen megpróbálni bhaktának lenni nagyon dicsőséges erőfeszítés – valamennyi létező korlátunkkal és hibánkkal együtt. Képzeljétek csak el: hány ember nem hajlandó semmiféle figyelmet szentelni Krsnának? Mi mégsem kritizáljuk őket, ugye? De a hittestvéreinket, akik hajlandóak egy kis figyelmet áldozni Krsnára – őket pedig olyannyira hajlamosak vagyunk kritizálni?
Másokat kijavítani, úgymond kritizálni elég veszélyes, és csak a guru számára van fenntartva. Miért is? Mert ez azt jelenti, hogy le kell nyelnünk mások hibáit. Ha egy egyszerű bhakta túlzottan elkezd mások hibáira összpontosítani, akkor ezek a hibák rászállhatnak, és lefelé nyomhatják. Míg egy „nehézsúlyú bajnok”, egy erős bhakta képes megemészteni mások hibáit. 
Ám nagyon alázatos módon megpróbálhatunk segíteni barátainknak, hittestvéreinknek, hogy egy kicsivel több figyelmet fordítsanak bizonyos dolgokra. Ha megtaláljuk a megfelelő módszert, bizonyára figyelmesebbek lesznek.
De miért is beszélünk arról, hogy a gyakorlókban keresünk hibákat, ha még néha a Jóistenben is találhatunk kivetnivalót. Az Ő egyik tévedése az avokádó, megmondom, hogy miért: túl nagy magot tett bele – ez hiba – egy ekkora mag! De ha ő bevallja, hogy ez az Ő hibája, az rendjén van. Ám ha Ti panaszkodtok Neki emiatt – az nem túl szép dolog, ezt lehorgonyzásnak hívják. Ha legközelebb avokádót láttok a boltban, arra fogtok emlékezni, hogy ’Na, itt a Jóisten hibája!’ Kérlek benneteket, próbáljátok meg ezt kitörölni! 
Valójában még a gópik is találnak hibát Krsnában, bár nem illetik Őt közvetlen kritikával. Hiszen tudják jól, hogy Krsna úgy viselkedik, mint egy kisfiú. Fel-alá rohangászik; még mielőtt befejeznék a mondatukat, már bottal üthetik a nyomát. Egész egyszerűen elfut. Éppen ezért a gópík kitaláltak rá egy módszert, hogy hogyan adják tudtára a mondanivalójukat Krsnának – hiszen ők elsősorban Srímati Rádhárání érdekeit szeretnék védeni, s mint tudjátok, Krsna teljhatalmú. Ő a legjobb mindenben – Rádhárání kínzásában is. És mások bosszantásában is – de csak a szükséges mértékben. Tehát a gópík meg akarják védeni Srímati Rádháránít, és nagyon csalódottak Krsna viselkedése miatt: „Hogy lehetsz ennyire goromba a mi Istennőnkkel!?” De nem tudják közvetlenül elmondani ezt Neki, tehát úgy döntenek, hogy meghívják Krsnát egy kis kényeztetésre. Így is történik, s amikor eljön, egy nagyon intim szolgálatot ajánlanak fel Neki: „Ó, drága Krsnánk, hadd masszírozzuk meg lótuszlábaidat!” Krsna egy ártatlan fiú, nagyon boldog, ha ilyen szolgálatban lehet része. Ellazult hangulatban Csandrávalíra gondol, s a gópík elkezdik a masszázst – szépen megragadják Krsna lótuszlábait, először az elsőt, utána a másodikat. Tehát mindkét lábát megkaparintják, s amikor a fürge Krsna nem tud elmenekülni, hiszen a gópík erősen fogva tartják a lábainál – akkor hozakodnak elő a mondanivalójukkal: „Hé, Krsna! Miféle szerető vagy Te?” S akkor elmondják a véleményüket. 
Kérlek benneteket, ha hibát találtok a hittestvéretekben, vagy például lehet, hogy a férjetekben, először hívjátok meg őt egy kellemes utazásra: „Kedvesem, megmasszírozhatnám a lótuszlábaidat?” De ezt kétszer ne ismételjétek meg – csak egyszer fog beválni. Másodszor így fog szólni: „Sajnálom, nagyon elfoglalt vagyok most.”
Csak hogy pontosan értsétek: lehetnek megjegyzéseitek másokkal kapcsolatban, de próbáljátok meg annyira szépen, olyan vonzó módon előadni azokat, hogy el tudják fogadni. A gyerekek is lenyelik a keserű pirulát, ha csokival vagy bármi édessel van bevonva. Mindannyian olyanok vagyunk, mint a gyerekek, mindannyiunknak szükségünk van erre az édes csomagolásra. Másoknak is, nemcsak nektek. Először tehát tegyetek egy gesztust, utána pedig jöhetnek az észrevételek. Cselekedjetek úgy, mint a gópík!

 



gopi-gopa (1)

 (от лекция на Свами Тиртха, 10.01.2014 вечер, София)

Въпрос на Манджари: Ако виждаме, че някой от духовните ни братя и сестри върши нещо лошо, правилно ли е да им кажем нещо или трябва да действаме по друг начин?

Свами Тиртха: Не мога да отговоря, защото обикновено не виждам нищо лошо. Така че не знам какво да се прави в такъв случай. Трудно е.

Но мога да споделя нещо от моя опит. Веднъж умолявах в сълзи един от по-старшите си братя: „Защо не ме зашлеви, когато бях толкова глупав?” Може би той не е виждал нищо лошо в моето поведение, докато аз осъзнах, че съм допуснал грешки. 

Често може да виждаме нещо лошо или нещо недостатъчно в постъпките на другите. При все това, не бива да се задоволяваме с недостатъците на околните, нужно е надълго да описваме и славните им качества. Защото да се стремиш да бъдеш преданоотдаден е много славно усилие – въпреки всички ограничения и кусури, с които сме пълни. Само си представете: колко много хора не желаят да обърнат никакво внимание на Бог Кришна. Ние не отиваме да ги гълчим, нали? Обаче своите братя и сестри, които са готови да отделят малко внимание на Кришна, сме толкова готови да ги гълчим?

Да се поправят другите, или иначе казано да се критикуват, е доста опасно. То е само за гуру. Защо? Защото означава, че трябва да смелим грешките на другите. Ако един обикновен предан започне да обръща твърде много внимание на грешките на околните, тези грешки може да го надмогнат и да го повлекат надолу. Докато един шампион тежка категория, един силен предан, може да смели грешките им. 

Въпреки това, по много смирен начин можем да се опитваме да помагаме на своите приятели и братя да обръщат малко повече внимание на определени неща. Ако открием верния подход, те определено ще станат по-внимателни. 

Но какво да говорим за намирането на недостатъци у практикуващите, понякога можем да намерим кусури и у Бога. Една от Неговите грешки е авокадото. Ще ви кажа защо. Направил е костилката му прекалено голяма. Това е грешка – такава голяма костилка! Ако Той признава грешките си, хубаво. Ала ако вие Му се оплаквате от тях – не е толкова хубаво. Това се нарича закотвяне; вече всеки път като видите авокадо в Кауфланд, ще си спомняте: „О! Грешката на Господ!” Затова моля ви, опитайте се да го изтриете. 

Всъщност гопите също намират кусури на Кришна. Обаче не Го критикуват пряко. Защото знаят, че Той постъпва по момчешки, а момчетата тичат нагоре-надолу много бързо. Готов е да побегне, преди те да са довършил изречението. Той просто ще избяга. Затова гопите са измислили метод как да кажат това, което искат, на Кришна. Понеже преди всичко гопите много искат да защитят интересите на Радхарани. Както знаете, Кришна е всемогъщ, Той е най-добрият във всичко. Бива Го и в това да измъчва Радхарани. Да притеснява околните. Но Той им създава единствено необходимите притеснения. И така, гопите искат да защитят Шримати Радхарани. Те са много разочаровани от поведението на Кришна: „Как така си толкова груб към нашата Богиня!?” Обаче не могат да Му кажат това направо. Затова намислили: „Ще поканим Кришна за нещо приятно.” Така и сторили и когато Той дошъл, предложили Му много интимно служене: „О, скъпи Кришна, можем да масажираме нозете Ти.” Кришна е невинен момък, на драго сърце се съгласява. Той е съвсем отпуснат, мисли си за Чандравали, а гопите започват масажа – много нежно хващат крака на Кришна: най-напред единия, сетне и втория. Вече държат и двата Му крака. И когато нашият бързобежко-Кришна не може да избяга, защото гопите държат здраво нозете Му, те започват да Му говорят: „Хей, Кришна! Що за любовник си Ти?” И след това продължават с мненията си. 

Така че моля ви, ако намирате недостатъци у братята и сестрите си, или да речем у съпруга си, най-напред го поканете за нещо приятно: „О, скъпи мой, мога ли да ти масажирам нозете?” Но не пробвайте втори път – това работи само веднъж. Втория път той ще каже: „О, съжалявам, сега съм много зает.” 

Какво имам предвид: може да имаме някакви забележки към другите, но стремете се да ги поднасяте по такъв мил начин, че те да ги приемат. Децата могат да погълнат някое горчиво хапче, ако е покрито с шоколад или нещо сладко. Ние също сме като децата. Всички се нуждаем от сладкото покритие. И останалите също се нуждаят, не само вие. Така че най-напред сторете някакъв жест, пък след това правете забележките. Постъпвайте като гопите