Archives

Calendar

September 2019
M T W T F S S
« Aug   Oct »
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30  



Archive for September, 2019

fire&wave

(from a lecture of Swami Tirtha, 09.01.2014, evening, Sofia) 

Question of Yadunath: Our spiritual master has love for us and this love is bringing us closer to our real identity. Our vision about him is different. Our love is childish or even like that of a puppy dog. How can we develop our love, how can we make it grow – our real love towards the spiritual master?

Swami Tirtha: Water the seeds. By chanting our mantras we water the seeds of devotion. And if our bhakti-lata grows, automatically it will bring different fruits.

The devotees of Chaitanya Mahaprabhu were so expert, they were so sensitive to feel the mood, to feel the spirit and the emotions of Chaitanya Mahaprabhu so much so that they could always supply the appropriate shlokas from different scriptures. Sometimes to agitate His fire, otherwise to pacify the waves of emotions in His heart. But if we want to apply that example in the service of our spiritual master, we have to understand his mood. We have to come close.

There are very subtle ingredients to enhance or to pacify the mood. For example the gopis carry different substances for the service of Krishna. Sometimes they bring camphor, other times they bring incense or very precious fragrant oils and actually all these different substances help to increase the taste, enhance remembrance, agitate the fire or pacify the waves.

In the same way, we all have some ingredients in our hands. We have to use all these ingredients, all these capacities that we have in life in general for trying to serve the purpose of the master, trying to serve his moods. But if we don’t know how to do it, because we are not so sensitive, we cannot understand what he likes, we have a very simple method that was described by Shrila Rupa Goswami – inquire. Ask: “Swamiji, what do you like? How can I serve you? What do you need?” Yet you know, a really surrendered devotee doesn’t need anything. So with such an open question: “What do you need?” he will say: “I have everything, thank you! I don’t need anything.” So we have to be very careful in our inquiries.

And even sometimes the direct instruction is very difficult to understand. If I may tell one example for that; I think I’ve told you the story many times, but it is so classical that it’s worth repeating. Once Gurudev asked one of his disciples: “Can you bring me a cup of water?” And he started to think: ‘A cup of water? Such a simple thing for my highly elevated master? No, it’s not enough. That is not good enough service. Better I bring another liquid for him. And what is the best liquid? I have learned on the lectures that the best liquid is milk.” So, really it happened. They brought a cup of milk to Gurudev. And you know, you expect your master to be very satisfied with your services. ‘Gurudev, you are so great and I am bringing the greatest liquid for you!’ And what happened? Gurudev was very much upset. “Stupid! What are you bringing me? I only wanted to paint my tilak – why did you bring this milk to me?”

So sometimes even the direct instructions are very difficult to understand. Nevertheless we should inquire. That was the fifth principle – to inquire: ‘How can I develop my devotion?’

 

 



fire&wave

(Szvámí Tírtha 2014. január 9-ei szófiai előadásából)

Jadunáth kérdése: Lelki tanítómesterünk szeret bennünket, és ez a szeretet sokkal közelebb visz minket a valódi identitásunkhoz. A Róla alkotott elképzelésünk különböző – szeretetünk gyerekes, sokkal inkább olyan ragaszkodó, mint egy kiskutya szerelme. Hogyan tudjuk kifejleszteni a szeretetünket, hogyan tudjuk növelni azt – a lelki tanítómester iránt érzett valódi szeretetünket?

Szvámí Tírtha: Öntözzétek a magokat! A mantráink zengésével az odaadás vizét locsoljuk, és ha a mi bhakti-latánk növekszik, automatikusan fog hozni másféle gyümölcsöket.

Csaitanja Maháprabhu követői annyira érzékenyek voltak a hangulatokra, annyira meg tudták érezni Csaitanja Maháprabhu hangulatát és érzelmeit, hogy mindig a megfelelő slókákat idézték a különböző szentírásokból – néha azért, hogy felszítsák az Ő tüzét, máskor meg azért, hogy lecsendesítsék az Ő szívének érzelmeit. Ám ha ezt a példát lelki tanítómesterünk szolgálatára akarjuk alkalmazni, meg kell értenünk a hangulatát, közelebb kell Hozzá kerülnünk.

Fölöttébb lágy módszerek léteznek a hangulat felszítására vagy lecsendesítésére. Például a gópik Krsna szolgálatának különböző ’hozzávalóit’ szállítják, néha kámfort hoznak, máskor füstölőt vagy becses illóolajokat, és valójában ezek a különféle anyagok segítenek az ízek fokozásában, az emlékezet javításában, a tűz felélesztésében, avagy a hullámok lecsendesítésében.

Ehhez hasonlóan valamennyiünknek van néhány adalék a tarsolyában – ezeket kell felhasználnunk. Valamennyi erőforrásunkkal,ami az életben megadatott, azon kell lennünk hogy tanítómesterünk céljait szolgáljuk, megpróbálva különböző hangulatait is szolgálni. Ha pedig nem tudjuk, hogyan lássunk neki, mert még nem ennyire kifinomult az érzékelésünk, akkor vagy még nem értjük meg Ő mire vágyik, mit szeretne, akkor létezik egy nagyon is egyszerű módszer, melyet Shríla Rúpa Gószvámí írt le: a tudakozódás. Kérdezzétek Őt: ’Szvámídzsí, mit szeretnél? Hogy szolgáljalak? Mire van szükséged?” De hát tudjátok, egy igazán meghódolt léleknek valójában semmire sincs szüksége. Egy ilyen kérdésre tehát Ő ezt fogja válaszolni: „Mindenem megvan, köszönöm, semmire sincs szükségem.”. Óvatosan kell hát nekilátnunk a tudakozódásnak.

Sőt, néha a direkt utasítást is nagyon nehéz megértenünk. Ha mondhatnék erre egy példát: azt hiszem többször említettem már Nektek ezt a történetet, de megéri újra és újra elismételni. Egyszer Gurudév megkérte az egyik tanítványát hogy hozzon Neki egy pohár vizet. A tanítvány azonban elkezdett gondolkozni: ’Egy pohár vizet? Ennyire egyszerű dolgot az én emelkedett tanítómesteremnek? Nem, ez nem lesz elegendő, ez nem elég szolgálat, jobb lesz, ha másik folyadékot hozok neki, vajon mi legyen az? A tanításokon úgy hallottam, hogy a legjobb folyadék a tej.’ Ez tehát tényleg megtörtént, vittek egy pohár tejet Gurudévnek. És tudjátok, a mesteretektől azt várhatjátok, hogy nagyon elégedett a szolgálatotokkal, gondolván:  ’Gurudév, te annyira nagyszerű vagy, hogy a legjobb folyadékot hozom Neked’. S mi történt? Gurudév nagyon ingerülten kiáltott tanítványaira:”Ti ostobák! Mit hoztok nekem? Csak a tilakomat szerettem volna felfesteni – miért hoztátok nekem ezt a tejet?”

Tehát néha még a direkt utasításokat is nehéz megérteni, hiába tudakozódunk. Mindazonáltal tudakozódnunk kell – ez volt az ötödik alapelv – a tudakozódás, mint az odaadás növelésének eszköze.

 



fire&wave

(от лекция на Свами Тиртха, 09.01.2014, вечер, София) 

Въпрос на Ядунатх: Духовният ни учител ни обича и тази обич ни води все по-близо до истинската ни идентичност. Нашата визия за него е различна. Любовта ни е детинска или дори като на домашен любимец. Как можем да развием своята любов, да я накараме да израсне – истинската ни любов към духовния учител?

Свами Тиртха: Поливайте семената. Повтаряйки мантрите си поливаме семената на предаността. И ако нашата бхакти-лата (растението на предаността) расте, от само себе си ще роди различни плодове.

Преданите на Чайтаня Махапрабху били толкова умели, толкова чувствителни да доловят настроението и емоциите на Чайтаня Махапрабху, че винаги можели да Му прочетат подходящите шлоки от различните писания. Понякога за да разпалят Неговия огън, друг път за да успокоят емоционалните вълни в сърцето Му. Но ако искаме да приложим този пример в служенето към духовния си учител, трябва да разбираме неговото настроение. Трябва да се доближим.

Има много фини съставки, които разпалват или пък уталожват настроението. Например, гопите донасят различни елементи за служенето на Кришна. Понякога носят камфор, друг път благоухания или много скъпи ароматни масла и всъщност всички тези различни съставки помагат да се увеличи вкусът, да се усили споменът, да се разпали огънят или да се успокоят вълните.

По същия начин, ние всички разполагаме с някои съставки в ръцете си. Трябва да използваме всички тези „съставки” – всички способности, които въобще имаме в живота си – в стремеж да служим на целта на учителя, в духа на служенето му. Но ако не знаем как да направим това, понеже не сме толкова чувствителни и не можем да разберем какво той харесва, има един съвсем прост метод, който беше описан от Шрила Рупа Госвами – запитване. Попитайте: „Свамиджи, какво ти харесва? Как бих могъл да ти служа? От какво имаш нужда?” Обаче знаете, един истински отдаден не се нуждае от нищо. Така че на такъв директен въпрос: „От какво имаш нужда?” той ще отвърне: „Имам си всичко, благодаря ти! Нямам нужда от нищо.” Затова трябва да сме внимателни как питаме.

А понякога дори съвсем пряка инструкция е много трудна за разбиране. Ако мога да дам един пример за това; мисля, че съм ви разказвал много пъти историята, но тя е толкова класическа, че си заслужава да бъде повторена. Веднъж Гурудев помолил един от своите ученици: „Би ли ми донесъл чаша вода?” И той започнал да си мисли: „Чаша вода? Такова просто нещо за моя толкова извисен учител? Не, това не е достатъчно. Не е достатъчно добро служене. По-добре да му донеса някаква друга течност. И коя е най-добрата течност? Научил съм на лекциите, че най-добрата течност е млякото.” Така и сторил. Занесъл чаша мляко на Гурудев. И знаете, човек очаква духовният учител да е много доволен от служенето му. „Гурудев, ти си толкова велик и аз ти донесох най-великата течност!” Но какво станало? Гурудев много се ядосал. „Глупчо, какво ми носиш? Искам просто да си сложа тилак – защо ми е това мляко?”

Така че понякога дори преките инструкции са много трудни за разбиране. Въпреки това трябва да питаме. Това беше петият принцип – да запитваме: „Как мога да развия своята преданост?”

 



reading-scriptures

(from a lecture of Swami Tirtha, May 2013, Sofia)

(continues from the previous Friday) 

In the story of Dhruva it is mentioned that the mother as a guide was like a spiritual master. So, you mothers, please be the spiritual guides for your sons and daughters. Be so strong, determined and realized in your spiritual life, in your faith, that you can transmit something to the next generation. Don’t think that: “Oh, some sannyasi will do the job! I cook the prasadam, but he will take care of my son spiritually.” You have to be gurus! Generally ladies are very ambitious. What to speak of the Bulgarian ladies! They are highly ambitious! So, here is a program for you. Be a spiritual guide! There is no higher ambition. There is! Yet for the newcomers this is the highest achievement – to be a spiritual leader. But please, don’t start with your husbands! Start with your children. Don’t consider your husbands as children.

Still, what is the higher ambition? What is higher than to become a guru? To become a servant. So, if you are really ambitious, you should become a servant of your family. Consider them to be vaishnavas, representatives of some divine power, given to you by God and try to serve them. Because the real guru position is service, and the real servant position is guru. This is what we want to study – how to become an obedient servant of the Lord.

So, the first instruction was given to Dhruva by the mother. Vartma-pradarshaka-guru is the first guide who introduces us into the spiritual practice. Sometimes it is our diksha-guru, sometimes it is not. Diksha-guru is the person who initiates us either to the harinam, or the nama-mantra. And then the shisksha-guru is also there – who gives guidance by teaching, by educating us in our spiritual progress. Our shiksha-guru should always help our commitment to our diksha-guru to grow. Shiksha-gurus – you might have many, diksha-guru is better to have one.

And then we might think that this is the end of the list of the gurus, right? Vartma-pradarshaka – introducing, diksha and shiksha. Enough of the gurus. But unfortunately… but fortunately there are some more gurus. What other types of guru do you have?

Answer: Chaitya-guru.

Swami Tirtha: Chaitya-guru, very good – we shouldn’t forget about that. Because many times it is stated that we should consult the three authorities: guru, shastra, sadhu – the spiritual master, the scriptures and the saints. Yet, there is a fourth factor and this is our inner conviction, chaitya-guru. If your inner being also agrees, then you should do – if it is according to the three other factors. Sometimes this is not emphasized enough, especially in devotional circles. Devotees usually know only the three factors. And in other circles most of the people know only the fourth factor. ‘I have got the divine guidance to do according to my desires!’ So, try to unite both – your sincere inner desire for guidance and your reliable sources outside.

Question: You mentioned guru, shastra and sadhu and my question is if they are mentioned in this order by importance?

Swami Tirtha: By importance, of course, not by chance. Why? Because shastra is the center, both the guru and the sadhu should refer to shastra. Without the reference to shastra no guru is guru, without the reference to shastra no sadhu is sadhu. So, this is the sequence: guru, shastra, sadhu.

(to be continued)

 

 



reading-scriptures

(Szvámí Tírtha 2013. májusi szófiai tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása) 

Dhruva történetében említődött, hogy az édesanya útmutatóként olyan volt, mint egy lelki tanítómester. Tehát, ti anyák, kérlek benneteket, legyetek a lelki útmutatói fiaitoknak és lányaitoknak! Legyetek olyan erősek, eltökéltek és megvalósítottak a lelki életetekben, a hitetekben, hogy valamit át tudjatok adni a következő generációnak! Ne gondoljátok azt, hogy: „Valami szannjászí, majd elvégzi a dolgot! Én főzöm a praszádamot, ő meg majd gondját viseli a fiamnak lelkileg.” Gurukká kell válnotok! Általában a hölgyek nagyon ambiciózusak. Mit sem szólva a bulgár hölgyekről! Ők kiváltképpen ambiciózusak! Úgyhogy itt van egy program nektek. Legyetek lelki útmutatók! Nincs ennél nagyobb ambíció. De van! Bár az újoncoknak ez a legnagyobb eredmény – lelki vezetővé válni. De kérlek, ne a férjetekkel kezdjétek, hanem a gyerekekkel. Ne tekintsétek a férjeteket gyerekeknek!

Mégis, mi a magasabb ambíció? Mi lehet magasabb annál, mint guruvá válni? Szolgává válni. Tehát, ha te valóban ambiciózus vagy, akkor a családod szolgájává kell válnod. Tekints rájuk vaisnavákként, az isteni hatalom képviselőiként, akiket Isten küldött hozzád, és próbáld szolgálni őket! Mert a valódi guru pozíció az a szolgálat, és az igazi szolgai pozíció a guruság. Ez az, amit mi meg akarunk tanulni – hogyan válhatunk az Úr engedelmes szolgájává.

Szóval, az első instrukció Dhruva számára az édesanyjától érkezett. A vartma-pradarsaka-guru az első útmutató, aki bevezet bennünket a lelki gyakorlatokba. Néha, ő a diksá-gurunk, néha pedig nem. A diksá-guru az a személy, akitől a harinámot, vagy a náma-mantrát kapjuk. S majd a sisksá-guru is ott van – aki a tanítás által ad útmutatást, a szellemi fejlődésünk során nevel bennünket. A siksá-gurunak mindig elő kell segítenie, hogy a diksá-guru iránti elköteleződésünk növekedjen. Számos siksá-gurunk lehet, viszont diksá-guruból jobb, ha csak egy van.

S talán azt hihetnénk, hogy itt van a vége a guruk listájának, igaz? Vartma-pradarsaka – bevezető, diksá és siksá. Elég a gurukból. De sajnos… de szerencsére vannak még más guruk. Milyen egyéb gurutok van?

Válasz: Csaitja-guru.

Szvámí Tírtha: Csaitja-guru, nagyon jó – nem szabad elfelejtkeznünk róla. Mert sokszor elhangzott az a megállapítás, hogy konzultáljunk a három tekintéllyel: guru, sásztra, szádhu – ezek a lelki tanítómester, a szentírások és a szentek. De még van egy negyedik tényező, s ez a mi belső meggyőződésünk, a csaitja-guru. Ha a belső lényed is egyetért, akkor cselekedj – ha az megegyezik a három másik tényezővel. Néha ezt nem kellőképpen hangsúlyozzák, főként bhakta körökben. A bhakták általában az első hármat ismerik. Más körökben viszont a legtöbb ember csak a negyedik tényezőről tud. ‘Megkaptam az isteni útmutatást, hogy a vágyaim szerint cselekedjek!’ Tehát, próbáljátok egyesíteni mindkettőt – az őszinte belső vágyat az útmutatásra és a megbízható külső forrásaitokat! [1]

Kérdés: Beszéltél a guru, sásztra szádhu elvről; és a kérdésem az, hogy vajon fontossági sorrendben említik-e őket?

Szvámí Tírtha: Természetesen fontosság szerint, nem véletlenül. Miért? Mert a sásztra van a középpontban, s mind a gurunak, mind a szádhunak hivatkoznia kell a sásztrára. A sásztrára történő utalás nélkül egyetlen guru sem guru, a sásztrára való utalás nélkül egyetlen szádhu sem szádhu. Tehát ez a sorrend: guru, sásztra, szádhu.

 

(folytatása következik)


[1] A szádhuk, a szentírás és a mester szavát eggyé téve szívemben / folyvást a rajongó szeretet árjában lubickolok.. .(Naróttam dász Thákur)

 

 



reading-scriptures

(от лекция на Свами Тиртха, май 2013, София)

(продължава от предишния петък) 

В историята за Дхрува се споменава, че майка му го напътствала като духовен учител. Така че моля ви, майки, бъдете духовни наставници на своите синове и дъщери. Бъдете толкова силни, решителни и осъзнати в духовния си живот, във вярата си, че да имате какво да предадете на следващото поколение. Не си мислете: „О, някой санняси ще свърши тази работа! Аз само готвя прасада, пък той ще дава духовните напътствия.” Трябва да бъдете гуру! Обичайно жените са много амбициозни. Какво пък да говорим за българските жени! Те са свръх амбициозни! Затова – ето ви програма. Станете духовни водачи! Няма по-висш стремеж. Всъщност има! Но за начинаещите това е най-висшето постижение – да си духовен водач. Само че моля ви, не започвайте от съпрузите си! Започнете от децата си. Недейте да считате съпрузите си за деца.

Кой обаче е още по-висшият стремеж? Кое е повече от това да станеш гуру? Да станеш слуга. Така че ако наистина сте амбициозни, трябва да станете слуга на своето семейство. Считайте ги за ваишнави, за представители на божествената сила, дадени ви от Бога и се стремете да им служите. Защото истинската позиция на гуру е да служи, а истинският слуга е в позицията на гуру. Това е, което искаме да научим – как да станем смирени слуги на Бога.

И така, първите напътствия били дадени на Дхрува от майка му. Вартма-прадаршака-гуру е първият наставник, който ни въвежда в духовната практика. Понякога това е нашият дикша-гуру, друг път не е. Дикша-гуру е който ни посвещава или в харинам, или в нама-мантра. Съществува и шикша-гуру – който ни дава насоки, като ни обучава в духовния ни напредък Шикша-гуру трябва винаги да помага на посветеността ни към нашия дикша-гуру да расте. Шикша-гуру може да имате мнозина, дикша-гуру е добре да е един.

Сега може да си речем, че това е краят на списъка с различни гуру, нали? Вартма-прадаршака – въвеждащ, дикша (посвещаващ) и шикша (наставляващ). Стига толкова гуру. Но за щастие или нещастие, има още някои гуру. Какви други типове съществуват?

Отговор: Чайтя-гуру.

Свами Тиртха: Чайтя-гуру, много добре – не бива да го забравяме. Защото много пъти се казва, че трябва да взимаме под внимание тримата авторитети: гуру, шастра, садху – духовния учител, писанията и светците. Ала има и четвърти фактор – това е нашата вътрешна убеденост, чайтя-гуру. Ако съкровената ви същност е съгласна, тогава трябва да действате – стига да съответства и на останалите три фактора. Понякога това не се подчертава достатъчно, особено в средите на преданите. Те обикновено знаят само трите фактора. А в други среди повечето от хората познават само четвъртия фактор. „Получих насока свише да действам в съответствие с желанията си.” Затова стремете се да обедините и двете – искреното си съкровено желание за насока и външните източници, на които можете да разчитате.

Въпрос: Споменахте гуру, шастра и садху; въпросът ми е дали са наредени в тази последователност по значимост?

Свами Тиртха: По значимост, разбира се, не по случайност. Защо? Защото шастра е в центъра; и гуру, и садху трябва да се опират на шастра. Без препратка към писанията нито гуру е гуру, нито садху е садху. Така че последователността е тази: гуру, шастра, садху.

 

(следва продължение)

 

 



reading-scriptures

(Conferencia de Swami Tirtha, mayo 2013, Sofía).

(Continua del pasado viernes)

En la historia de Dhruvase ha mencionado que su madre ha sido su guía y maestro espiritual. Os ruego: por favor sed guías espirituales de vuestros hijos e hijas. Sed fuertes, decididos y conscientes en vuestra vida espiritual, en vuestra fe y para tener patrimonio a trasmitir a la generación que sigue. No hay que pensar: “Oh, algún sannyasi va a hacerlo! Yo solo tengo que preparar el prasadam, mientras que este alguien se encargue de mi espiritualidad” Debéis llegar a ser gurús! Por lo general las mujeres son muy ambiciosas. Y qué decir de las mujeres búlgaras! Ellas son súper ambiciosas! Todo un programa para vosotros. Llegar a ser guía espiritual. Por favor, no empezar por vuestros esposos! Comenzad con los hijos. Y no considerad a vuestros esposos como niños.

Por lo tanto, que aspiración es más elevada? Que es lo que está más allá que la ambición de llegar a ser gurú? Llegar a ser servidor. So sois realmente ambiciosos, deberíais llegar a ser servidores para vuestras familias. Considerad vuestras familias como si fueran vaishnavas, representantes del poder divino, un don del Supremo y tratad de servir. La posición real de un gurú es la de servir y la posición de real servidor es la de un gurú. Es lo que deseamos aprender – llegar a ser humildes servidores de Dios.

Las primeras instrucciones fueron dadas a Dhruva por su madre. Vartma-pradarshaka-guru es el primer guía que nos introduce a la práctica espiritual. Unas veces nuestro guía es diksha-guru, otras veces no. Diksha-guru es la persona que nos inicia en theharinam, o en nama-mantra. También el shisksha-guru esta aquí – para indicarnos la dirección a seguir, ensenándonos el progreso spiritual. Nuestro shiksha-guru siempre debe ayudarnos a la elevar la dedicación a nuestro diksha-guru. Podéis tener varios Shiksha-gurus – pero es mejor tener un solo diksha-guru.

Podríamos pensar que se acaba la lista de los gurús, verdad? Vartma-pradarshaka – quien introduce, diksha quien nos dedica y shiksha.quien indica la dirección a seguir. Basta con los gurus. Afortunada o desafortunadamente existen otros gurus mas. Que tipos de gurus tenemos ?

Respuesta: Chaitya-guru.

Swami Tirtha: Chaitya-guru, muy bien – no deberíamos olvidarlo. Se ha reiterado que debemos poner atención en tres autoridades: gurú, sastra, sacha – el maestro espiritual, las Escrituras y los santos. Por lo tanto existe un cuarto factor – nuestra propia convicción interior, chaitya-guru. Siempre que esté de acuerdo ya debéis obrar – con tal que se conforme con los otros tres factores. A veces no se acentúa suficientemente en este factor, sobre todo en los círculos devotos. Ellos suelen conocer solo los tres factores. En otros círculos la mayoría de la gente no conoce más que el cuarto factor… ‘He recibido guía divino en acuerdo con mis aspiraciones!’ Tratad pues a tener a ambas cosas – vuestra sincera aspiración a tener un guía divino y los manantiales exteriores con los que podéis contar.

Pregunta: Usted ha mencionado gurú, shastra y sadhu y mi pregunta es si vienen en este orden de importancia?

Swami Tirtha: Por su importancia, claro, no por azar. Por que? Puesto que shastra es el centro, y gurú al igual que, sadhu deben referirse a shastra. Sin referencia a shastra ningún gurú es gurú, tampoco sadhu es sadhu. Esta es pues la secuencia: gurú, shastra, sadhu.

(Sigue continuación)

 



reading-scriptures

(из лекции Свами Тиртхи, май 2013, София) 

(продолжение с предыдущей пятницы) 

В истории о Дхруве упомянуто, что его мать напутствовала его как духовный учитель. Так что прошу вас, матери, будьте духовными наставниками своих сыновей и дочерей. Будьте настолько сильными, решительными и осознанными в своей духовной жизни, в своей вере, чтоб имели что передать следующему поколению. Не думайте: „О, какой нибудь санняси сделает это! Я только готовлю прасад, а он будет давать духовные напутствия.” Надо быть гуру! Обычно женщины очень амбициозные. Что говорить о болгарских женщин! Они сверх амбициозные! Поэтому – вот вам программа. Будьте духовным настовником! Нет более высоких стремлений. Есть! Но для начинающих, это самое высшее постижение – быть духовным наставником. Только прошу вас, не начинайте со своих супругов! Начните с своих детей. Не считайте своих супругов детьми.

Какое стремление однако еще выше? Что выше, чем стать гуру? Стать слугой. Так что если вы впрямь амбициозны, надо стать слугой своей семьи. Считайте их ваишнавами, представителями какой-то божественной силы, данной вам Богом, и старайтесь служить им. Потому что настоящее положение гуру – это служение, а настоящее положение слуги – это гуру. Это то, что мы хотим изучить – как стать смиренным слугой Господа.

И так, первые напутствия были даны Дхруве его матерью. Вартма-прадаршака-гуру это первый наставник, который вводит нас в духовную практику. Иногда это наш дикша-гуру, в другой раз нет. Дикша-гуру это тот, который нас посвящает или в харинам, или в нама-мантра. Существует и шикша-гуру – который дает нам руководство обучая нас, образовывая нас в нашем духовном прогрессе. Шикша-гуру должен всегда помагать нашей посвященности к нашему дикша-гуру расти. Шикша-гуру можете иметь много, дикша-гуру лучше чтоб был один.

Теперь мы можем подумать, что это конец списка с разными гуру, верно? Вартма-прадаршака – вводящий, дикша (посвещающий) и шикша (наставляющий). Хватит столько гуру. Но к счастью или несчастью, есть еще некоторые гуру. Какие другие типы существуют?

Ответ: Чайтя-гуру.

Свами Тиртха: Чайтя-гуру, очень хорошо – не надо его забывать. Потому что много раз было сказано, что принимать во внимание трех авторитетов: гуру, шастра, садху – духовного учителя, писаний и святых. Но есть и четвертый фактор – это наша внутренняя убежденность, чайтя-гуру. Если ваша внутреняя сущность согласна, тогда надо действовать – если соответствует и остальным трем факторам. Иногда это недостаточно подчеркивается, особенно в кругах преданных. Преданные обычно знают только три фактора. А в других кругах большинство людей знают только четвертый фактор. „Я получил руководство свыше действовать в соответствии со своими желаниями.” Итак, постарайтесь объединить и то и другое – ваше искреннее внутреннее желание руководства и ваши надежные источники извне.

Вопрос: Вы упомянули гуру, шастра и садху; и мой вопрос, упоминаются ли они в этом порядке по важности?

Свами Тиртха: По важности, конечно, не случайно. Почему? Потому что шастра в центре; и гуру, и садху должны ссылаться на шастру. Без ссылки на шастру никакой гуру не является гуру, без ссылки на шастру никакой садху не является садху. Итак, последовательность такая: гуру, шастра, садху.  

(продолжение следует)

 

 



MAM-14-KH0211-01P

(from a lecture of Swami Tirtha, 09.01.2014, evening, Sofia)

(continues from the previous Monday) 

Question of Gandharvika: Well, you explained our relationship with the spiritual master – how it should be. I’ve heard many times that the most important is to have a relationship with the heart with the master. So my question is: what is more important – to approach the person with the most qualifications, with the highest diploma in the line; or to approach a person with whom you have heart connection?

Swami Tirtha: How do you choose your husband? You examine the biggest car, or the most profound bank balance, or the most famous guy on TV shows? Or you simply are enamored with someone? And this is not a sour grapes choice: ‘If I cannot have a horse, I’m satisfied with a donkey’. Not like this. But if you see your donkey and say: ‘Ah! Such a beautiful color! So nice ears you have, my dear!’

Gandharvika: Do you call this a relationship with the heart, sorry?

Swami Tirtha: Yes! Yes, love changes your vision, definitely. It gives the best-best part of the other person. It will reveal the real qualities that maybe the other person doesn’t even have – yet. Hate and love will provide a distorted vision of the other person – that’s for sure. But hate gives you a bitter picture, while love gives you a sweet picture. Therefore it is said that a mother will call even a blind son Padmalochan – beautiful lotus-eyed son.

But maybe again we are too much on the emotional waves. So, returning to your question – how can we judge who has the best diploma? It’s very difficult to judge. Maybe somebody is famous, maybe somebody has millions of followers, but maybe an unknown personality is dearer to Krishna. We can never know how it happens.

Of course we should inquire where a reliable source of spring water is. And if you have found it and if you have checked this water, you can draw from this. Because Shrila Shridhara Maharaj says that in spiritual life there is no periphery, everywhere is a center. Please, think very deeply what it means. In spiritual life there is no periphery, everything is a center – if this is a real spiritual community and service, etc. Once a very dear friend of our Gurudev, who was living in California, was starting his journey back home from Navadvip, from Shrila Shridhara Maharaj. So he said good-bye to his spiritual master, and then Shridhara Maharaj said: “Yes, now you are facing to that very remote part of the world.” California, San Francisco! Our friend said: “I’m going to California! It is not a remote place.” But then he understood: ‘Wait a minute, compared to Mayapur, Navadvip, this is a very remote part of the world.” Because that is a very holy place, the place of Shri Chaitanya Mahaprabhu. So from that perspective San Francisco is somewhere there… It doesn’t really exist.

So, how can we choose? I don’t know, by divine mercy it comes to us. Some say that this is like a general practice – you can surrender to any spiritual master. Which is not bad, as a generic instruction. Yet if we personalize this contact more and more, then other sweetness will also appear. But either this way or that way, we should try to find our shelter. I wouldn’t go after famous qualifications like big numbers and this and that. It depends also on our understanding, on our desire – what kind of guidance we are searching for. But definitely we have to check for ourselves if we take the inspiration. If we take the inspiration, then go ahead! This is the way how we find our place.

 

 



MAM-14-KH0211-01P

(részlet Szvámí Tírtha 2014. január 9-ei s tanításából, Szófia) 

(az előző hétfői tanítás folytatása) 

Gándharviká kérdése: Elmagyaráztad a lelki tanítómesterrel való kapcsolatunkat, hogy milyennek kellene lennie. Sokszor hallottam már, hogy a legfontosabb az, hogy a szívünkön keresztül legyünk kapcsolatban a tanítómesterrel. Az a kérdésem tehát, hogy mi a fontosabb – a legmagasabb végzettséggel rendelkező ember megkeresése, avagy egy olyan emberhez való közeledés, akihez a szíved húz?

Szvámí Tírtha: Hogy választasz férjet? Megnézed, hogy kinek van a legnagyobb autója, vagy kinek van a legtöbb pénze a bankban, vagy ki a leghíresebb TV-s személyiség? Vagy csak szimplán elbűvöl valaki? S ez nem „savanyú a szőlő” választás, hogy „Ha nincs ló, szamár is jó.” Nem ilyen, hanem, ha meglátod a szamaradat és így szólsz: ’Ó, micsoda szép szín! De szép füleid vannak, kedvesem!’

Gándharviká: Elnézést, ezt hívod a szívünkön keresztül való kapcsolódásnak?

Szvámí Tírtha: Igen! Igen, a szerelem kétségtelenül megváltoztatja a látásmódodat, a legeslegjobb részét kínálja fel a másik embernek. Az igazi tulajdonságok fognak feltárulni, azok, melyekkel az illető talán nem is rendelkezik – még. Az utálat és a szeretet a másik ember torzított képét mutatják, az bizonyos. De a gyűlölet keserűbb képet nyújt, míg a szerelem édeset, ezért mondják azt, hogy egy édesanya még a vak fiát is Padmalócsannak, gyönyörű lótusz-szeműnek hívja.

De lehet, hogy ismét túlságosan elkaptak bennünket az érzelmi hullámok; a kérdésedre visszatérve – hogyan ítélhetjük meg, hogy kinek van a legjobb diplomája? Nagyon nehéz eldönteni, talán van, aki híres, talán valakinek milliónyi követője van, de talán egy ismeretlen ember kedvesebb Krsna számára – sosem tudhatjuk, hogy ez hogy történik.

Természetesen tudakozódni kell, hogy hol található megbízható eredetű forrásvíz. S ha megtaláltátok és ellenőriztétek ezt a vizet, akkor meríthettek belőle. Hiszen Srídhar Mahárádzs is azt mondja, hogy a lelki életben nincsen periféria, mindenhol középpont van. Kérlek, mélyen gondolkozzatok el rajta, hogy ez mit is jelent! A lelki életben nincsen periféria, minden középpont – ha ez egy valódi lelki közösség és szolgálat… Egyszer Gurudév egyik nagyon kedves barátja, aki Kaliforniában lakott, hazaindulóban volt Srídhar Mahárádzstól Navadvípból, így elköszönt a mesterétől, amire Srídhar Mahárádzs így reagált: „Igen, most a világnak arra a nagyon félreeső részére készülsz.” Kaliforniába, San Franciscóba! Barátunk erre azt felelte, hogy „Kaliforniába megyek, az nem egy félreeső hely!” De utána megértette: „Várjunk csak! Májápurral, Navadvíppal összehasonlítva az tényleg a világ nagyon távoli része, hiszen Navadvíp egy mérhetetlenül szent hely, Srí Csaitanja Maháprabhu szülőhelye, s ebből a perspektívából nézve San Francisco ott van valahol… igazából nem is létezik.

Hogyan tudunk választani hát? Nem tudom, az isteni kegyelem segítségével. Néhányan azt mondják, ez egy általános gyakorlat – bármely lelki tanítómester előtt meghódolhatsz – ami nem rossz, egy általános utasítás, ám ha egyre személyesebbé válik ez a kapcsolat, akkor másfajta édes íz is meg fog jelenni. Így vagy úgy, meg kell próbálnunk meg találni a menedékünket. Én nem a hír után, mint a nagy számok és egyebek, mennék. Persze ez a megértésünktől, vágyinktól is függ – hogy milyen vezetést keresünk. De mindenképpen magunknak kell meggyőződni róla, hogy inspirálódunk-e. Ha igen, akkor rajta! Így találhatjuk meg a helyünket.