Calendar

July 2019
M T W T F S S
« Jun    
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031  



Archive for July, 2019

20150624_144516-1-1-1 (1)

(excerpts from a seminar of Swami Tirtha on the holy name, Ludashto, July 2013) 

(continues from the previous Monday) 

Question: What about the different modes of chanting – the loud, the soft and the mental? I perceive the loud, I perceive the soft, but how to realize more and more the mental?

Swami Tirtha: What feeling is more intensive – when your tears are falling or when your throat is chocked up?

Answer: Throat.

Swami Tirtha: Yes. Because there is no external sign. So if we say it loud and we perceive some feelings – that’s good. But when we chant internally and we have more intensified internal feelings – that is better. Actually in classical yoga if you do your meditation properly, then all the bodily discomforts are removed – your saliva doesn’t collect, you don’t yawn, your legs are not tired – because you are in a perfect state. And they speak a lot about chakra experience and kundalini experience. But if you chant properly, you can easily perceive the same things – your energy raising, opening of the heart, etc.

And we have a special method which raises on the square what we have generally – this is the kirtan, bhajan and kirtan. For example yogis have to practice a lot for perceiving the siddhis – like becoming small, becoming big… But have you had the feeling in a real bhajan or a big kirtan that you start to evaporate, you become very small, or suddenly the whole world opens up, expands up? The power of our thoughts is greater than we expect. So if in one way or another we can connect our mental capacity with divinity, with Krishna, that will have unlimited results. This internal sound is not really mental, like mind faculty, no; but it is internal, like your inner self vibrates. If you catch a glimpse of that, if you start to catch something of that, then by this cultivation internal life starts to expand. So try!

Question: Where is this sound born? Where is the sound coming from when we say the maha-mantra in mind, when there is no vocal sound? It sounds inside – where does it come from?

Swami Tirtha: Four aspects of the sound are there. One is the resonant sound, the second is the intellectual meaning, the third is the feeling transferred and finally the fourth is the spiritual essence of the sound. Another interpretation of that gradation is: the sound wave, the sound vibration; the second is again the meaning; the third one is the internal sound, the unstruck sound; and the fourth is the para-sound, the higher, superior, spiritual sound.

So, where is the sound generated during our meditation? According to what we have read from Shivananda, we should empty our mind from the egotism and then He can play on the flute of our body, of our structure. Flute is made from the bamboo stick, because that is hollow inside. But in order to become a real flute it has to be bored. And that is painful. But it is worth tolerating this pain, because then a nice sounding melody can come from that flute.

And we know that the holy name is shabda-brahman, that’s not material vibration, that should come from above, that’s a divine vibration.

 

(to be continued)

 



20150624_144516-1-1-1 (1)

(Idézetek a Szent Névről – Szvámí Tírtha 2013 júliusában Ludastón elhangzott tanításából) 

(az előző hétfői tanítás folytatása) 

Kérdés: Mi a helyzet a mantrázás különböző módjaival – amikor hangosan, halkan és mentálisan mondjuk a mantrát? Ha hangosan mondom, hallom, ha halkan, azt is hallom, de hogyan lehet egyre jobb megvalósításra jutni az elmebéli mantrázásban?

Szvámí Tírtha: Melyik érzés az intenzívebb – amikor hullik a könnyed, vagy amikor elszorul a torkod?

Válasz: Amikor elszorul a torkunk.

Szvámí Tírtha: Igen, mert ennek nincs külső jele. Tehát ha hangosan mantrázunk, s feljönnek érzések – az jó. Ám amikor magunkban mantrázunk, s még intenzívebb belső érzéseket élünk át – az még jobb. Éppenséggel a klasszikus jógában, ha helyesen meditálsz, akkor az összes testi kényelmetlenség elmúlik – nem gyűlik össze a nyálad, nem ásítozol, nem fáradnak el a lábaid – mivel tökéletes állapotban vagy. Sokat beszélnek a csakrák, a kundalini megtapasztalásáról, de ha helyesen mantrázol, könnyűszerrel átélheted ugyanazokat a dolgokat – az energia szinted megemelkedése, a szív kinyílása, stb.

S nekünk van egy speciális módszerünk, ami négyzetre emeli mindazt, amink általában van – ez a kírtan, a bhadzsan és a kírtan. A jógiknak sokat kell gyakorolniuk ahhoz, hogy misztikus képességekre, sziddhikre tegyenek szert – például hogy parányivá váljanak vagy, hogy óriásivá növekedjenek. De volt olyan érzésed egy igazi bhadzsan vagy egy fergeteges kírtan során, hogy kezdesz eltűnni, nagyon kicsi leszel vagy, hogy hirtelen az egész világ megnyílik, kitágul? A gondolataink ereje sokkal nagyobb, mint hisszük. Tehát ha vagy így, vagy úgy össze tudjuk kötni szellemi kapacitásunkat az istenivel, Krsnával, annak beláthatatlan eredményei lesznek. Ez a belső hang nem igazán mentális, nem elmebéli képesség, nem; hanem belső, amikor a belső lényed rezonál. Ha ebből elcsípsz valamit, ha elkezdesz felfogni valamit ebből, akkor őszinte gyakorlással a belső élet elkezd kitágulni. Próbáld ki!

Kérdés: Hol születik meg ez a hang? Honnan származik a hang, amikor a mahá-mantrát elmében mondjuk, amikor nem képezzük a hangot? Belül szólal meg – de honnan jön?

Szvámí Tírtha: A hangnak négy aspektusa ismeretes. Egyik a hangrezonancia, a második az intellektuális jelentés, a harmadik az érzés, amit közvetít, és végül a negyedik a hang spirituális esszenciája. Ez az osztályozás egy másik értelmezés szerint: van a hanghullám, a hangrezgés; a második itt is a jelentés; a harmadik a belső hang, a meg nem ütött hang; s a negyedik pedig a param-hang, a magasabb, felsőbb, lelki hang.

Tehát hol képződik a hang a meditációnk során? Sivánandától azt olvastunk, hogy ki kell üresítenünk az elménket az önzéstől, s akkor Krsna tud játszani a testünk fuvoláján. A fuvola bambusznádból készül, mert az belül üreges; ám ahhoz hogy igazi fuvola váljon belőle, meg kell fúrni. S ez fájdalmas. De megéri elviselni ezt a fájdalmat, mert akkor egy szépséges dallam kelhet szárnyra ebből a fuvolából.

S tudjuk, hogy a Szent Név sabda- brahman, ami nem anyagi rezgés, ami fentről kell, hogy származzon, ami isteni rezgés.

(folytatjuk)

 

 

 

 



20150624_144516-1-1-1 (1)

(откъс от семинар на Свами Тиртха за святото име, Лудащо, юли 2013) 

(продължава от предишния понеделник)

 

Въпрос: Как да разбираме различните начини на мантруване – на висок глас, тихо и наум? Възприемам силното, възприемам тихото, но как да осъзнавам все повече и повече умственото?

Свами Тиртха: Кое чувство е по-интензивно – когато сълзите ти текат или когато ти е сподавено гърлото?

Отговор: Гърлото.

Свами Тиртха: Да. Защото отвън нищо не личи. Така че ако го казваме на висок глас и изпитваме някакви чувства – това е добре. Но когато мантруваме вътрешно и имаме по-наситени, съкровени чувства – е по-добре. Всъщност в класическата йога ако извършваш медитацията си правилно, всички телесни неудобства секват – не се събира слюнка, не се прозяваш, краката ти не се уморяват – защото си в съвършено състояние. И йогите говорят много за преживявания с чакрите, преживявания с кундалини. Но ако мантрувате правилно, с лекота можете да усетите същите неща – енергията се вдига, сърцето се отваря и т.н.

А ние имаме и специален метод, който повдига на квадрат онова, с което разполагаме обичайно – това е киртанът, бхаджан и киртан. Например, йогите трябва да практикуват много, за да почувстват сиддхите – да речен да стават по-малки, да стават по-големи… Но изпитвали ли сте усещането по време на истински бхаджан или на голям киртан как започвате да изчезвате, ставате съвсем мънички, или как внезапно целият свят се разтваря, разширява се? Силата на мислите ни е много по-голяма, отколкото очакваме. Ако по един или друг начин съумеем да свържем мисловния си капацитет с божественото, с Кришна, това ще има безмерни резултати. Този вътрешен звук не е точно в ума, не е умствена способност, не; това е нещо съкровено, като че най-вътрешния ви аз вибрира. Ако доловите и капчица от това, ако започнете да усещате нещичко от това, тогава чрез култивирането му вътрешният живот започва да разцъфва. Така че опитайте!

Въпрос: Откъде се поражда този звук? Откъде идва звукът, когато казваме маха-мантрата наум, когато няма гласов звук? Тя звучи вътрешно – откъде идва този звук?

Свами Тиртха: Съществуват четири аспекта на звука. Единият е отекващият звук, вторият е интелектуалното значение, третият е предаденото чувство и накрая четвъртият е духовната същина на звука. Друга интерпретация на тази градация е: звуковата вълна, звуковата вибрация; второто отново е значението; третото е вътрешният, не-ударен звук; и четвъртото е пара-звукът – висшият, върховен, духовен звук.

И така, къде се образува звукът по време на нашата медитация? Според това, което прочетохме от Шивананда, трябва да изпразним ума си от егоизъм и тогава Бог може да свири на флейтата на нашето тяло. Флейтата се прави от бамбукова пръчка, понеже е куха отвътре. Но за да стане истинска флейта, тя трябва да бъде пробита. А това е болезнено. Но си заслужава да се понесе болката, защото мелодията, излизаща от подобна флейта, ще бъде прекрасна.

И знаем, че святото име е шабда-брахман, нематериална вибрация, която трябва да дойде свише – божествена вибрация.

 

(следва продължение)



11988539_10153608669809628_866992268485997133_n

(from a lecture of Swami Tirtha, May 2013, Sofia)

(continues from the previous Friday) 

Question of Kripadham: What is our attraction to our guru?

Swami Tirtha: Yes – whether it is to the external form, or his behavior, or his diet, or taste, or whatever? Or is some essential understanding: what is the goal of life; how to live properly; how to express ourselves properly? Because just imagine: if for example we are sitting in Egypt, discussing the divine principle in a dervish monastery, then we shall use different phrases. We shall have different understanding about things, we shall have different names. Even different diet. But what is the topic? How to find the way back home, back to Godhead? The dervishes will say: ”Let’s dance a little bit!” and this is the way back home for them.

Or – yesterday I received a bulletin. It reads: Orthodox Church “Saints Cyril and Methodius” and there is a quotation from “Letter of Saint Paul to the Philippians: “Brothers! Always rejoice in the Lord! God is near!”

It’s a good message! My dear brothers, find your happiness in God! It’s a part of some general message and there are always practitioners for all these general principles. Then what is specific about our process? This is what we have to understand properly. It’s not a question of who is better or who is second, who is first. In that sense it’s not a competition. But we have to examine what is the special contribution that God needs from us. Because He can take from others for example this flower. From this group He can take that service. What is the service that He wants to take from us? This is what we have to understand – what is the special contribution of a devotee to Krishna’s full satisfaction? If we can identify that, then we are fully convinced what to do, how to live, what to avoid. Then you know that: “Oh, this is my loving offering to my beloved Lord!

Question: I don’t know so well the books which you are quoting, but this is not an obstacle for me, because even outside the form the wisdom remains. That’s why I am coming with joy here. Yet, I’ve read the letters of St. Apostle Paul and I didn’t understand the joke about him.

Swami Tirtha: Joke?

Comment: With the bulletin.

Swami Tirtha: Oh, but it was not a joke! No, no, no! Please, don’t misunderstand this! I just wanted to show that in many respects we are the same. It just happened to come to me yesterday and what was the message there: “Be happy in God!” Of course we are happy to hear that message – that God is close. This is what we want! That shows that irrespective of the cultural setup, irrespective of the religious differences there is some universal message.

Comment: My conviction is that all those religions are coming from God and if it brings benefits, so it’s good. And actually we are all brothers.

Swami Tirtha: Yes, that’s true. That’s correct. We all belong to the Supreme. The differences in religions and between human beings are done by the humans. The unity is established by God. So, we should decide whether we are on the human side or on the divine side. The spiritual is universal, the human is limited. The big question is how to become a real Christian, a real follower of Jesus? How to fulfill the requirements in the “New Testament”? There is a very simple answer – become a devotee. Because I had seen, the devotees are living what is written in the Bible. For them this is not only some old books; no, for them this is life – to live in divine love. 

(to be continued)

 

 



11988539_10153608669809628_866992268485997133_n

(Szvámí Tírtha 2013. májusi szófiai tanításából) 

(az előző pénteki tanítás folytatása) 

Krpadhámá kérdése: Mi vonz bennünket a mesterünkhöz?

Szvámí Tírtha: Igen – vajon a külsejéhez, vagy a viselkedéséhez, vagy az étkezéséhez, vagy az ízléséhez vagy valami máshoz vonzódunk? Vagy valami lényegi dolog megértéséhez, mint például, hogy mi az élet célja; hogyan éljünk helyesen; miként fejezzük ki magunkat pontosan? Mert képzeljétek csak el, ha mi most például Egyiptomban ülnénk, egy derviskolostorban és az isteni alapelvről értekeznénk, akkor másfajta kifejezéseket használnánk. Másfajta megértésre jutnánk a dolgokat illetően, más neveket használnánk. Még másfajta étkezést is követnénk. De mi a téma? Hogyan találjunk haza, vissza Istenhez. A dervisek azt fogják mondani, hogy: ”Perdüljünk táncra!”, s számukra az a hazavezető út.

Vagy – tegnap kaptam egy brosúrát. A következő állt rajta: Ortodox Egyház „Szent Cirill és Metód” és egy idézet Szent Pál a filippiekhez írt leveleiből: „Testvéreim! Mindig örvendezzetek az Úrban! Isten közel van!”

Ez egy jó üzenet! Kedves testvéreim, találjátok meg a boldogságot Istenben! Ez egy általános üzenet része, és mindig vannak gyakorlók, akik ezeket az általános elveket követik. Akkor mi a különlegessége a mi folyamatunknak? Ez az, amit pontosan meg kell, hogy értsünk. Nem az a kérdés, hogy ki a jobb, vagy ki a második, ki az első. Ebben az értelemben ez nem egyfajta verseny. Viszont meg kell vizsgálnunk, hogy mi az a különleges plusz dolog, amire Istennek szüksége van tőlünk. Mert például Ő másoktól elfogadhatja ezt a virágot. Egy másik csoporttól azt a szolgálatot fogadhatja el. S mi az a szolgálat, amit tőlünk szeretne elfogadni? Ez az, amit meg kell értenünk – mi a bhaktáknak az a különleges hozzájárulása, amivel Krsnát teljesen elégedetté tehetik? Ha erre rájövünk, akkor teljesen biztosak lehetünk benne, hogy mit kell tennünk, hogyan éljünk, mitől óvakodjunk. S akkor tudni fogod: „Ez az én szeretetteljes felajánlásom imádott Uramnak!

Kérdés: Nem ismerem olyan jól azokat a könyveket, amikből idézel, de ez nem jelent akadályt a számomra, mert a formától eltekintve a bölcsesség megmarad. Ezért jövök ide örömmel. De, bár olvastam Szent Pál apostol leveleit, mégsem értettem a róla szóló viccet.

Szvámí Tírtha: Viccet?

Hozzászólás: A brosúrával kapcsolatban.

Szvámí Tírtha: De az nem vicc volt! Nem, nem, nem! Kérlek, ne értsétek félre! Csupán szerettem volna bemutatni, hogy sok tekintetben egyformák vagyunk. Egyszerűen csak szembejött velem ez tegnap, és mi volt az üzenet: „Örvendezz az Úrban!” Természetesen örülünk az ilyen üzenetnek, hogy közel az Úr. Ez az, amit szeretnénk! Ez azt mutatja, hogy a kulturális berendezkedéstől és vallási különbségektől függetlenül létezik egy egyetemes üzenet.

Hozzászólás: A saját meggyőződésem az, hogy valamennyi vallás Istentől származik, s ha javunkra van, akkor az jó. S valójában, mi mindannyian testvérek vagyunk.

Szvámí Tírtha: Igen, ez igaz. Ez valóban így van. Mi mindannyian a Legfelsőbbhöz tartozunk. A vallások és az emberek közötti különbségeket az emberek okozzák. Az egység Istentől származik. Tehát el kell döntenünk, hogy az emberi vagy az isteni oldalon állunk-e inkább. A lelki az egyetemes, az emberi korlátozott. A nagy kérdés az, hogy miként váljunk valódi keresztényekké, Jézus igaz követőivé? Miként tudjuk teljesíteni az Újszövetség előírásait. Létezik egy nagyon egyszerű válasz – légy odaadó hívő, bhakta! Mert láttam, hogy a bhakták úgy élnek, ahogy a Biblia írja. Számukra ez nem csak egy régi könyv; nem, számukra ez az élet – isteni szeretetben élni.

 

(folytatása következik)

 

 



11988539_10153608669809628_866992268485997133_n

(от лекция на Свами Тиртха, май 2013, София)

 

(продължава от предишния петък)

 

Въпрос на Крипадхам: Какво представлява привличането ни към нашия гуру?

Свами Тиртха: Да – дали е към външния му образ, или към поведението му, към начина му на хранене, към вкуса му, към каквото и да било? Или е някакво съществено разбиране: каква е целта на живота; как да живеем правилно; как да се изразяваме правилно? Защото само си представете: ако, да речем, седяхме в Египет в някой дервишки манастир и обсъждахме божествения принцип, щяхме да използваме различен изказ. Бихме имали различно разбиране за нещата, бихме носили различни имена. Дори диетата ни щеше да е друга. Но каква ще е темата? Как да открием обратния път към дома, към Бога? Дервишите биха казали: „Нека потанцуваме малко!” и това е пътят обратно към дома за тях.

Или например както вчера получих този бюлетин. Пише „Православна църква „Св. св. Кирил и Методий” и има цитат от посланието на Св. Апостол Павел до Филипяни: “Братя! Радвайте се винаги в Господа! Господ е близо!”

Добро послание! Мои скъпи братя, открийте своето щастие в Бога! Това е част от всеобщото послание и винаги има практикуващи за тези общовалидни принципи. Тогава какво е специфичното на нашия процес? Именно това трябва правилно да разберем. Не е въпросът кой е по-добър, кой е втори, кой първи. В този смисъл това не е състезание. Но ние трябва да изследваме какъв е специалният принос, от който Богът се нуждае от нас. Защото от дадена група Той може да вземе, да речем, това цветче; от друга група може да вземе онова служене. А какво е служенето, което иска от нас? Това е, което трябва да разберем – какъв е специфичният принос на един предан за пълното удовлетворение на Кришна? Ако сме способни да определим това, ще сме напълно убедени какво да правим, как да живеем, кое да избягваме. Тогава ще знаете: „Ето това е моето любящо приношение за моя възлюбен Бог!”

Въпрос: Не познавам толкова добре книгите, които цитирахте, но за мен това не е пречка, защото дори извън формата мъдростта остава. Затова идвам с радост тук. Но понеже съм чел посланието на Апостол Павел, не разбрах шегата за него.

Свами Тиртха: Шега?

Коментар: С бюлетина.

Свами Тиртха: О, но това не беше шега! Не, не, не! Моля ви, недейте да го разбирате погрешно! Просто исках да покажа, че в много отношения ние сме еднакви. Това просто ми се случи вчера и какво беше посланието?: „Бъдете щастливи в Бога!” Разбира се, че сме щастливи да чуем такова послание – че Господ е близо. Та нали това искаме! Това показва, че независимо от културната среда, независимо от религиозните различия, съществува универсално, общовалидно послание.

Коментар: Моето убеждение е, че всички тези религии идват от Бога и ако нещо донася благо, то е добро. И всъщност всички сме братя.

Свами Тиртха: Да, така е. Това е вярно. Всички принадлежим на Бога. Различията между религиите и между човешките същества са дело на хората. Единството е установено от Бога. Така че трябва да решим дали сме откъм човешката или откъм божествената страна. Духовното е универсално, човешкото е ограничено. Големият въпрос е как да станеш истински християнин, истински последовател на Христос? Как да изпълниш заръките на „Новия Завет”? Има съвсем прост отговор – стани предан. Защото съм видял, че преданите живеят онова, което е написано в Библията. За тях това не са просто някакви стари книги; не, за тях това е животът – да живееш в божествена любов. 

(следва продължение)

 



11988539_10153608669809628_866992268485997133_n

(Conferencia de Swami Tirtha, mayo 2013 Sofía )

(Continuación de la conferencia del pasado viernes) 

Pregunta de Kripadham: Que es lo que representa la atracción hacia nuestro Gurú?

Swami Tirtha: Si – sea por su aspecto externo, su comportamiento, por su modo de comer, su gusto o por cualquier otro criterio? Tal vez se trate de comprensión esencial: cuál es el objetivo de la vida, como vivir correctamente, como expresarse? Imaginad pues el caso de veros por ejemplo sentados en Egipto, en algún monasterio de derviches discutiendo el principio divino, por supuesto deberíamos usar diferentes expresiones. Tendríamos comprensión diferente de las cosas de la vida, llevaríamos nombres diferentes. Hasta nuestra dieta de alimentación sería diferente. Por lo tanto, cuál sería el tópico? Como hallar el camino de vuelta a casa, de vuelta a Dios? Los derviches dirían: ”Vamos a danzar un rato! ” y para ellos aquel seria el camino de vuelta a casa. O el ejemplo de ayer – he recibido un boletín en el que se podía leer: Iglesia ortodoxa “: Los Santos Cirilo y Método” y vienen citaciones de la “Carta de San Pablo a los Filipinos: “Hermanos! Alegraos siempre en Dios! Dios esta s cerca!” Un buen mensaje! Queridos hermanos míos, descubrid vuestra felicidad en Dios! Es una parte del mensaje general y siempre habría practicantes de estos principios generales. Entonces, que hay de específico en nuestro proceso? Es lo que debemos comprender propiamente. No es cuestión de quien es mejor o de quien es segundo o primero en llegar. No se trata de emulación ni de competencia. Debemos comprender que es lo especial en la contribución que Dios necesita de nosotros. Puesto que de un grupo puede recoger una florecilla, de otro va a apreciar el servicio. Y qué tipo de servicio nos requiere? Es lo que debemos comprender – cuál es la contribución específica de un devoto para dar plena satisfacción a Krishna? Si somos capaces de identificar lo, podríamos quedar plenamente convencidos en que es lo que debemos hacer, en cómo seguir viviendo, en que es lo que deberíamos evitar. Entonces vamos a saber: “Oh, this is my loving offering to my beloved Lord!

Pregunta: No conozco muy bien los libros que Ud. ha citado pero esto no es obstáculo para mí ya que aún fuera de su forma se queda la sabiduría. Por esta razón vengo aquí con alegría. Por lo tanto, por haber leído la carta/ el mensaje del Santo apóstol Pablo, no he comprendido la broma.

Swami Tirtha: Broma?

Comentario: Lo del boletin.

Swami Tirtha: Oh, no fue broma! No, no, no! Por favor, no debéis comprenderlo erróneamente! Simplemente, quería indicar que en muchos tópicos no somos iguales, tenemos visión diferente. Se trataba de algo que me había ocurrido ayer y cuál fue el mensaje? : „Alegraos en Dios/ Sed felices con Dios!” Por supuesto, nos sentimos felices oyendo tal mensaje – que Dios está cerca. Es lo que deseamos! Todo ello indica que no obstante el ambiente y la cultura, no obstante las diferencias religiosas, existe un mensaje universal, Y que todos somos hermanos.

Swami Tirtha: Si, es verdad. Todos pertenecemos al Supremo. Las diferencias entre religiones y comunidades humanas son obra de los humanos. Dios establece la unidad, la unión. Debemos decidir si estamos del lado de los humanos o del de Dios. Lo espiritual es universal, lo humano queda limitado. La gran cuestión es como llegar a ser verdadero Cristiano, real seguidor de Jesús? Como llegar a cumplir con los requisitos en el “Nuevo Testamento”? Le respuesta es muy sencilla – llegando a ser devoto. Ya he visto que los devotos llegan a vivir lo que esta escrito en la Biblia. Para ellos no se trata de antiguas escrituras, de viejos libros, no, para ellos todo ello es la vida – vivir en el amor divino.

(Sigue continuación)

 



11988539_10153608669809628_866992268485997133_n

(из лекции Свами Тиртхи, май 2013, София)

(продолжение с предыдущей пятницы) 

Вопрос Крипадхам: Что нас привлекает к нашему гуру?

Свами Тиртха: Да – это может быть его внешний образ, или его поведение, его диета, его вкус или что-то еще? Или это какое-то существенное понимание: какова цель жизни; как жить правильно; как выражаться правильно? Потому что только представьте себе: если, скажем, мы сидим в Египте в монастыре дервишей и обсуждаем божественный принцип, тогда мы бы использовали другие фразы. У нас будет другое понимание вещей, у нас будут разные имена. Даже наша диета была бы другой. Но какой была бы тема? Как найти обратно путь домой, к Богу? Дервиши бы сказали: „Давайте потанцуем немножко!” и это путь обратно домой для них.

Или например как вчера я получил эту бюллетень. Написано „Православная церковь „Св. св. Кирил и Методий” и есть цитата с послания Св. Апостола Павла к Филипянам: “Братья! Радуйтесь всегда в Господе! Бог рядом!”

Хорошее послание! Мои дорогие братья, найдите свое счастье в Боге! Это часть всеобщего послания и всегда есть практикующие для этих общепринятых принципов. Тогда в чем специфика нашего процесса? Именно это надо правильно понять. Вопрос не в том кто лучше, кто второй, кто первый. В этом смысле это не соревнование. Но мы должны исследовать какой специальный вклад, нужен Богу от нас. Потому что Он может взять с других, скажем, этот цветок; а с этой группы может взять то служение. Какое служение Он хочет от нас получить? Это то, что мы должны понять – каков особенный вклад преданного для полного удовлетворения Кришны? Если мы способны определить это, мы будем вполне убеждены что делать, как жить, чего избегать. Тогда вы будете знать: „О, вот мое любящее приношение для моего возлюбленного Бога!”

Вопрос: Я не знаком достаточно хорошо с книгами, которые вы процитировали, но для меня это не помеха, потому что даже вне формы мудрость остается. Поэтому я с радостью прихожу здесь. Но так как я читал послание Апостола Павла, я не понял шутку о нем.

Свами Тиртха: Шутку?

Комментарий: С бюллетенем.

Свами Тиртха: О, но это была не шутка! Нет, нет, нет! Прошу вас, не поймите меня неправильно! Просто я хотел показать, что в многом мы одинаковы. Это просто случилось со мной вчера и каково было послание?: „Будьте счастливы в Боге!” Разумеется, мы счастливы услышать такое послание – что Бог рядом. Ведь мы этого хотим! Это показывает, что независимо от культурного устройства, независимо от религиозных различий, существует универсальное послание.

Комментарий: Мое убеждение, что все эти религии от Бога и если что-то приносит благо, оно хорошее. И всущности мы все братья.

Свами Тиртха: Да, так оно и есть. Это верно. Все принадлежим Богу. Различия между религиями и между человеческими существами это дело людей. Единство установлено Богом. Так что надо решить то ли мы с человеческой или с божественной стороны. Духовное универсально, человеческое ограничено. Большой вопрос в том как стать настоящим християнином, настоящим последователем Христа? Как выполнить требования в „Новом Завете”? Есть совсем простой ответ – стань преданным. Потому что я видел, что преданные живут тем, что написано в Библии.

Для них это не просто какие-то старые книги; нет, для них это жизнь – жить в божественной любви.

 

(продолжение следует)



OLYMPUS DIGITAL CAMERA

(excerpts from a seminar of Swami Tirtha on the holy name, Ludashto, July 2013) 

(continues from the previous Monday) 

If you say ‘Hare Krishna’ – what is your conception? We have to practice it, analyze it, try to understand it very deeply. Because actually the mala is a symbol of rasa-dance – one Krishna, one gopi, one Krishna, one gopi… And everybody feels that ‘He is with me’. One bead is one Krishna in the rasa-mandala; and one knot is one gopi.

Kripadham: And the bead in the center?

Swami Tirtha: In the center… you can think who the third special person in the rasa dance is. But I cannot support it by shastra. Otherwise on the elementary platform they consider this bead as Krishna or Mount Meru, Sumeru – so that you don’t cross it over, there is where you turn back. This is basically the general explanation. You don’t touch it.

That means mala is the way back to that realm where these topics are there – ‘Whether this is my Krishna, whether this is my Radha, or this is a gopi – how is that?’ The mala will bring you back to that plane, where you deal with such questions.

So, when we say ‘Hare Krishna’ there are many layers. Practically all the great ones have given their expressions and their purports to the maha-mantra. For example Shrila Sadhu Maharaj said that Hare Krishna is like the ocean and the waves – black and white. In this way they are both united and they help us understand Radha-Krishna presence. And we would be very happy if at least one kind of understanding or explanation we can produce to the words of the maha-mantra. Anybody has some kind of interpretation of the maha-mantra?

I’d like to invite you to a question and answer game. You repeat the mantra two by two and I will try to say something.

Devotees: Hare Krishna!

Swami Tirtha: “Where are You?”

Devotees: Hare Krishna!

Swami Tirtha: “I am here.”

Devotees: Krishna Krishna!

Swami Tirtha: “Who are You?”

Devotees: Hare Hare!

Swami Tirtha: “I’m your happiness.”

Devotees: Hare Rama!

Swami Tirtha: “Do You love me?”

Devotees: Hare Rama!

Swami Tirtha: “I love you, but do you love Me?”

Devotees: Rama Rama!

Swami Tirtha: “I am Yours!”

Devotees: Hare Hare!

Swami Tirtha: “And You are mine.”

Kripadham: Hare Krishna! How is the story going on, Gurudev?

Swami Tirtha: Ah, They move in the kunja, They disappear from our eyes.

(to be continued)

 



OLYMPUS DIGITAL CAMERA

(idézetek a Szent Névről – Szvámí Tírtha 2013 júliusában Ludastón elhangzott tanításából) 

(az előző hétfői tanítás folytatása) 

Ha kimondjátok, hogy „Haré Krsna”, nektek mi jut az eszetekbe? Gyakorolnunk, elemeznünk kell a mahá-mantrát, meg kell próbálnunk megérteni a mélységeit; mert a málá valójában a rásza-tánc szimbóluma – egy Krsna, egy gópí, egy Krsna, egy gópí… S mindenki úgy érzi, hogy ’Krsna velem van’. Egy gyöngy egy Krisna a rásza-mandalában, egy csomó pedig egy gópí.

Krpadhámá: S a középső gyöngy?

Szvámí Tírtha: A középső… ki tudjátok találni, hogy ki a harmadik különleges személy a rásza-táncban. De ezt nem tudom a szentírásokkal alátámasztani. Egyébként elemi szinten úgy tartják, hogy ez a gyöngy Krsna vagy a Méru-hegy, Szuméru – mivel nem léped át, ott fordulsz vissza. Alapvetően ez a szokásos magyarázat. Nem érsz hozzá.

Ez azt jelenti, hogy a málá az, ami visszavezet bennünket abba a birodalomba, ahol ilyen kérdések merülnek fel – ’Vajon ez az én Krsnám, ez az én Rádhám vagy ez egy gópí – hogy van ez?’ A málá visz vissza arra a síkra, ahol ilyen kérdések foglalkoztatják az embert..

Tehát amikor azt mondjuk, hogy ’Haré Krsna’, annak sok rétege van. Gyakorlatilag az összes kiválóság beszélt róla, és kommentárokkal látta el a mahá-mantrát. Például Sríla Szádhu Mahárádzs szerint: Haré Krsna ez olyan, mint az óceán és a hullámok – fekete és fehér. Ily módon elválaszthatatlanul összefonódnak, s ez segít, hogy megértsük Rádhá – Krsna jelenlétét. S mi nagyon boldogok lennénk, ha legalább egy fajta értelmét vagy magyarázatát tudnánk produkálni a mahá-mantra szavainak. Van valakinek valamiféle mahá-mantra értelmezése?

Szeretnélek meginvitálni benneteket egy kérdés-felelet játékra. Kettesével ismételjétek a mantrát, én pedig megpróbálok mondani valamit.

Bhakták: Haré Krsna!

Szvámí Tírtha: „Hol vagy?”

Bhakták Haré Krisna!

Szvámí Tírtha: „Itt vagyok.”

Bhakták: Krsna Krsna!

Szvámí Tírtha: „Ki vagy?”

Bhakták: Haré Haré!

SzvámíTírtha: „A boldogságod vagyok.”

Bhakták: Haré Ráma!

Szvámí Tírtha: „Szeretsz Engem?”

Bhakták: Haré Ráma!

Szvámí Tírtha: „Szeretlek, no de Te szeretsz-e?”

Bhakták: Ráma Ráma!

Szvámí Tírtha: „Én a Tiéd.”

Bhakták: Haré Haré!

Szvámí Tírtha: „S Te az Enyém.”

Krpadhámá: Haré Krsna! Hogy folytatódik a történet, Gurudév?

Szvámí Tírtha: „Áh, belépnek a kundzsába, eltűnnek a szemünk elől…

(folytatjuk)