Sharanagati

Защо сме се събрали заедно тази вечер? За да празнуваме щастието на душата и да намерим пътя към своето лично блаженство. Да го кажем съвсем простичко: ако живеем за другите, животът ни ще бъде блажен. И макар че сме се събрали тук в Дома на Хумора и Сатирата, при все това всички чувстваме колко страдания и колко нужда има в света. Ако сме сами е хубаво да медитираме и да се молим за благото на всички същества, за съвършен живот за всички, за мир за всички, но ако сме обединени, нашата молитва и медитация ще са много по-силни. Мисля, че всички сме изпитвали това в живота си. Борейки се самички с трудностите в живота, по някакъв начин се справяме; но ако имаме помощ, ако имаме подслон е много по-леко.

Макар да знам, че вие, българите като нация, сте толкова силни и сте устояли на толкова много трудности през последното хилядолетие, вчера научих нещо за това. Срещнах един брат-монах и когато го попитах: „Сам ли служиш тук?” той каза: „Да, сам съм, но и сам воинът е воин.” Така че дори да сме сами, трябва да се стремим към най-висшите идеали, които имаме. И тази толкова древна традиция, йога, може да ни помогне много да намерим пътя към себе си и да намерим пътя към щастието.

Йога означава връзка. Но връзка между какво? Йога е връзка между нас самите, между нашата истинска вътрешна същност, и Върховния. Тя е малко повече просто от религия, и определено е много повече от физически упражнения. Можем да кажем, че йога е мистичен, вътрешен път, който ви води от фалшивия ни егоизъм към истинското ни „аз”.

Има множество различни школи в йога. Някои от тях предпочитат аскетични практики; други повече наблягат на правилното действие, или ритуалното действие. Други пък се стремят да усъвършенстват познанието на човека, божественото познание. А една много специална школа, към която аз също принадлежа, касае емоционалното същество на човека. Тази школа се нарича бхакти, бхакти-йога. Бхакти е божествена любов, пътят на божествената любов.

И така, ако се съгласим, че йога като цяло е мистичен път, водещ човешкото същество към Бога, позволете да ви задам един въпрос: какъв е най-верният, най-интензивният начин да разберете някое друго човешко същество? Дали е знанието; или действието? Или пък любовта? Най-вероятно е любовта. О, съществува и друг фактор – чрез омраза също можете много да се доближите до някого. Винаги ще мислите за този човек и ще му припишете безброй несъществуващи качества. Но, уви, подобна връзка не е особено позитивна.

И така, можем да кажем, че най-интензивен досег, най-правилно виждане може да се постигне чрез любов. Затова ние се стараем да търсим Бога чрез тази много интензивна връзка, божествената любов. Мъдрите хора казват, че ако някой търси абсолютната истина, той трябва да го прави с любов, чрез любов. Разбира се, тъй като всички ние сме различни човешки същества, имаме различно разбиране за това какво е любов. Но засега това няма значение, всички разбираме, че това е нещо много ценно за нас.

Miért gyűltünk ma este össze? Azért, hogy ünnepeljük a lélek boldogságát, és hogy megtaláljuk a mi személyes boldogságunk útját. Nagyon egyszerűen fogalmazva: ha másokért élünk, a mi életünk is áldásos lesz. Bár itt a Humor és a Szatíra Házában[1] gyűltünk össze, mindazonáltal érezzük, mennyi szenvedés és mekkora nélkülözés van ebben a világban. Ha egyedül vagyunk, szép dolog meditálni vagy imádkozni valamennyi élőlény jólétéért, mindenki tökéletes életéért, mindenki békéjéért, ám ha egyesítjük erőinket, akkor meditációnk és fohászunk ereje is sokkal nagyobb. Úgy vélem, mindannyiunknak van erről ebben az életben szerzett tapasztalata. Amikor egyedül küzdesz az élet nehézségeivel, boldogulsz valahogyan, ám ha van segítséged, van menedéked, az úgy sokkal könnyebb.

Bár tudtam, hogy a bolgár nemzet mennyire erős, és megannyi megpróbáltatást élt át az elmúlt évezredben, tegnap tanultam erről valamit. Találkoztam egy szerzetes testvérrel, és amikor azt kérdeztem tőle, hogy “Egyedül végzed itt a szolgálatodat?”, ő így felelt: “Igen, egyedül vagyok, ám egy harcos egyedül is harcos.” Tehát még ha egyedül is vagyunk, akkor is a legmagasabb eszményeinkért kell küzdenünk. És ez a nagyon ősi tradíció, a jóga sokat tud segíteni nekünk abban, hogy ráleljünk az önmagunkhoz vezető útra, és megtaláljuk a boldogsághoz vezető ösvényt.

A jóga kapcsolatot jelent. De pontosan mik közötti kapcsolatot? A jóga kapcsolat az önvaló, a valódi belső identitásunk és a Legfelsőbb között. Kicsit több mint egy egyszerű vallás, és minden bizonnyal több, mint fizikai gyakorlat. Mondhatjuk úgy is, hogy a jóga egy misztikus belső ösvény, amely elvezet benneteket a hamis egótoktól jómagatokig.

Sok különféle jógaiskola létezik. Némelyik ilyen iskola az aszketikus gyakorlatokat részesíti előnyben; mások inkább a helyes cselekedetekkel, vagy a rituális cselekedetekkel foglalkoznak.  Megint mások az egyén tudását próbálják bővíteni, az istennel kapcsolatos tudást állítják a középpontba.  És létezik egy nagyon különleges iskola, amelyhez én is tartozom – ez az ember érzelmi lényével foglalkozik. Ezt az iskolát bhaktinak, bhakti-jógának hívják. A bhakti az isteni szeretet ösvénye.

Tehát ha egyetértünk abban, hogy a jóga általában egy misztikus ösvény, amely elvezeti az embert Istenhez, akkor engedjetek meg egy kérdést: mi a legmegfelelőbb és legintenzívebb módja embertársaink megértésének? Vajon a tudás, vagy a cselekedet? Avagy a szeretet? Az a legvalószínűbb, hogy a szeretet. Ó, és van egy másik tényező – gyűlölet által is nagyon közel kerülhetünk egy személyhez. Mindig arra a személyre fogtok gondolni, és végtelen sok jellemvonását fogjátok felismerni. Sajnos azonban ez a kapcsolat nem valami pozitív.

Mondhatjuk tehát, hogy a legintenzívebb kapcsolatot, a legmegfelelőbb látásmódot a szeretet által érhetitek el. Ezért próbáljuk meg Istent keresni egy nagyon intenzív összeköttetésen, az isteni szereteten keresztül.  A bölcsek azt mondják, hogy ha valaki az Abszolút Igazságot keresi, a szeretet által, szeretettel tegye! Persze, mivel különfélék vagyunk, mást és mást értünk azon, hogy mi is a szeretet. De ennél a pontnál ez nem számít, mert azt mindannyian értjük, hogy ez számunkra valami nagyon értékes.

[1] A Humor és Szatíra Háza – múzeum a bulgáriai Gabrovőban, Szvámí Tírtha nyilvános előadásának színhelye

Why did we come together this evening? In order to celebrate the happiness of the soul and to find the way of our personal bliss. To put it very simply: if we live for others, our life will be blissful. And although we gathered here in the House of Humor and Satire[1], nevertheless we all feel how much suffering and how much need is there in this world. If we are alone, it is nice to meditate or pray for the welfare of all living entities, for the perfect life of all, for the peace for all, but if we are united, then our meditation and our prayer is much stronger. I think we all have the experience of this during our lifetime. When struggling alone with the difficulties of life, somehow you get along, but if there is help, if there is a shelter, it’s much more easy.

Although I’ve known that your Bulgarian nation is so strong and survived so much trouble during the last millennia, yesterday I learned something about this. I met a brother-monk and when I asked: “Do you do your service here alone?” he said: “Yes, I am alone, but a fighter alone is a fighter.” So even if we are alone, we should go for the highest ideals we have. And this very ancient tradition, yoga, can help us very much to find the way to ourselves and to find the way to happiness.

Yoga means connection. But connection between what? Yoga is a connection between our self, our real inner identity and the Supreme. It’s little more than simple religion and it’s definitely more than physical exercise. We can say that yoga is a mystical inner path leading you from your false egotism to your good self.

There are many different schools of yoga. Some of these schools prefer ascetic practices; others concern more like the proper action, or ritual action. Still others try to improve the knowledge of a person, divine knowledge. And one very special school that I also belong to concerns the emotional being of a person. This school is called bhakti, bhakti-yoga. Bhakti is divine love, the path of divine love.

So, if we agree that yoga generally is a mystical path, leading the human being to God, then let me ask you a question: what is the most proper and the most intensive way to understand another fellow human being? Is it knowledge, is it action? Or is it love? Most probably this is love. Ah, there is another factor – through hate we can also come very close to a person. You will always think of that person and you will find many unlimited qualities of him. But unfortunately this connection is not very positive.

So we can say that the most intensive contact, the most proper vision can be achieved through affection. Therefore we try to search for God in a very intensive contact through divine love. Wise people say that if somebody is searching for the Absolute Truth, he should do it by love, with love. Of course, as we are different human beings, we have different understandings about what is love. But at this point it does not matter, we all understand that this is something very precious for us.

[1] House of Humor and Satire is a museum in this town Gabrovo, where Swami Tirtha is giving this open lecture.