



Archive for July 7th, 2017
Jul
7
(продолжение с предыдущей пятницы)
И так, Кришна как держитель сохраняет порядок, будучи скрытым принципом. Хотя иногда Он совсем очевиден как принцип. Например, когда поднял холм Говардхана – это такое сладостное забавление Бога! Поднял холм, чтобы защитить Своих преданных – тех, которые Его любят. Думаю, что эта защитная сила Вeрховного очень важна для всех нас. Потому что через этот иногда скрытый организующий принцип, а в другой раз через совсем очевидную защиту, Он поддерживает то, что мы имеем. Поэтому есть один очень красивый стих в „Гите”: ананяш чинтаянто мам йе гянах парюпасате тешам нитябхиюктанам йога-кшемам вахамй ахам – „Те, которые всегда Меня обожают с исключительной преданностью, медитируя на Моем трансцендентальном образе – им Я даю то, что им не хватает и сохраняю то, что у них есть.”[1]
Верховный дал слово: „Я сохраню то, что имеете и дам вам то, в чем вы нуждаетесь.” Думаю, что всем нам нравиться слушать эту часть. Но не забывайте и об первой части – „Те, которые обожают только Меня и всегда думают обо Мне – им сохраню и им дам.” Так что если хотите радоваться божественной защите, тогда это есть то, что надо делать – Быть в постоянной и совершенной медитации и поклоняться с верой и преданностью. Тогда очень легко ощутить поддерживающую и защитную силу Верховного.
В каком-то смысле наш долг в этой жизни – дать шанс Кришне проявить Свою милость. Если вы не нуждаетесь в ней, Он ее не покажет. Но если вы нуждаетесь в ней, Он услышит. Если мы выразим в чем нуждаемся, Он его нам обеспечит.
Поэтому прошу вас, не забывайте о золотой нити спрятанной в ваших ладонях, способной сделать прекрасное ожерелье из отдельных жемчужин. Поотдельно вы красивы, но вместе вы еще красивее. Одна жемчужина стоит много, однако ожерелье из жемчужин – это нечто исключительно драгоценное. Такова сила, объединяющая сила духовной общины и если наша вера и основной принцип в том, чтобы служить Верховному Богу, Кришна, ничто не может разрушить это единство.
Радха Кунда: Можно ли сказать, что первый наш шаг это поймать нить и просто молча оставаться в ряду?
Свами Тиртха: Это хорошо. Мне нравится это предложение, потому что если тебя пригласили как новопришедший в какую-то группу, обычно не занимаешь главное место. Садишься где-то с краю и ждешь пока прийдет время чтобы и тебя позвали. Так что в этом смысле – да, займите свое место в духовном обществе. Помолчите некоторое время, чтоб могли послушать. Потому что если говорите слишком много, что услышите? А когда мы заняли свое место, тогда, как кто-то из вас сказал, и самое маленькое движение пораждает волны. Если это движение негармонично, волны создадут бедствие, особено если слишком много двигаетесь. Но если движения гармоничны, тогда жемчужины будут танцевать вместе. А только представьте себе где самое прекрасное место для жемчужного ожерелья, чтобы красиво качаться?
Ответ: На шее кого-то, который танцует.
Свами Тиртха: Да. На Его или на Ее шее?
Крипадхам: Лучше чтоб на Ее, потому что ожерелья для дам.
Свами Тиртха: Потому что Он это нить, верно? Поэтому, со всем моим смирением, я ожидаю послушания от учеников. Потому что я хочу, чтобы это жемчужное ожерелье прекрасно качалось на своем месте. Я не хочу, чтобы какая-нибудь жемчужина пропала или исчезла. Если кто-то прийдет, надо чтоб он остался. В соответствии с нашим основным принципом придерживаться к божественному служению. Это моя смиреная просьба. Можете быть отдельной брошью, нет проблем. Но если вы хотите быть присоединенным жемчугом, присоединитесь к этому ожерелью И прошу вас, стремитесь придерживаться этого принципа. Как это сделать? Вернитесь к дню своей инициации. Потому что тогда вы были в очень чистом сознании, так как посвящение это вполне как новое рождение. Снимаем старую одежду, иногда отрезаем и волосы. И тогда настоящий ученик получит милость или покров божественной милости. Тогда вам дается белая страница. Не заполняйте ее глупостью. В этот момент вы совсем близко к своей настоящей позиции. Старайтесь ее поддерживать и тогда будем исполнены блаженством.
(продолжение следует)
[1] „Бхагавад Гита” 9.22
Jul
7
(continúa la conferencia del pasado viernes)
Entonces Krishna, el mantenedor, llega a preservar el orden, siendo el principio escondido. Aunque a veces Él sea el principio obvio y evidente. Por ejemplo cuando he elevado la Loma de Govardhan – un pasatiempo ameno y dulce para Dios! Había elevado una loma para defender a Sus devotos, a Sus amados devotos. Creo que aquel poder protector del Supremo es muy importante para nosotros. Puesto que unas veces por medio de este oculto principio de organización y otras veces por medio de una protección obvia y evidente Él llega a mantener en nosotros lo que ya tenemos. Hay un verso de particular belleza en la Gita: …
: ananyash chintayanto mam ye gyanah paryupasate tesham nityabhiyuktanam yoga-kshemam vahamy aham – “Los que siempre Me adoran con devoción exclusiva, meditando en Mi forma transcendente – a ellos Yo voy a donar lo que les haga falta y voy a preservar lo que ellos ya tienen.”[1]
Estas son las palabras del Supremo: “Yo voy a preservar lo que ya tenéis y voy a traer lo que necesitáis.” Creo que a todos nos gusta escuchar esta parte de la Escritura. Por lo tanto, no hay que olvidar la primera parte “Los que Me adoran solo a Mí y los que piensan exclusivamente en Mi – solamente a ellos yo voy a preservar, a ellos voy a traer lo que necesiten.” Si deseamos gozar la divina protección, lo que debemos hacer es permanecer en constante y perfecta meditación y seguir adorando con fe y devota dedicación. Entonces vamos a percibir fácilmente el poder protector del Supremo.
En cierto sentido nuestro deber en esta vida nuestra es darle oportunidad a Krishna a expresar Su merced. Si no la necesitamos, Él no va a mostrárnosla. Si llegamos a expresar lo que necesitamos, Él nos lo va a procurar.
Por esta razón os ruego que no olvidéis la fibrilla de oro escondida en las palmas de vuestras manos, la fibrilla que es capaz de formar un maravilloso collar con las perlas separadas.Esando solos y apartados sois hermosos, pero todavía más hermosos vais a ser estando unidos en el collar. Una perla vale mucho pero el collar de perlas – es algo preciosísimo. Esta es la fuerza unificadora de la comunidad espiritual y cuando nuestra fe y nuestro principio básico provienen de nuestra voluntad de servir al Supremo, a Krishna, nada podrá destruir esta unidad.
Radha-Kunda: Podemos decir pues que nuestro primer paso es de coger la fibrilla y unirnos en la fila guardando silencio?
Swami Tirtha: Esta bien así. Me gusta esa opción, ya que si no estás invitado a venir en el grupo como novicio, no debes ocupar un puesto importante. Debes sentarte en algún
Rincón apartado y debes esperar a que te llamen. En este sentido, si, debéis tener vuestra sitio en la comunidad espiritual. Debéis callar durante algún tiempo para poder escuchar. Puesto que hablando demasiado, que es lo que llegareis a escuchar? Por lo tanto, desde vuestro sitio, tal y como lo había dicho alguien entre vosotros, el menor movimiento va a crear una ola. Si el movimiento no es armonioso, las olas van a llevar un desastre, en especial si os agitáis demasiado. Sin embargo, un movimiento armonioso las perlas van a ponerse a danzar. Imaginad el lugar perfecto para la danza de un collar de perlas?
Respuesta: En el cuello de alguien que este danzando.
Swami Tirtha: Si! El o Ella?
Kriphadham: Más vale un cuello de mujer, puesto que los collares convienen a las damas.
Swami Tirtha: Porque Él es la fibrilla, no? Por esta razón, con toda mi humildad espero obediencia de mis discípulos. Quiero que este collar de perlas se vaya moviendo en toda su belleza, estando en el lugar correcto. No quiero que se pierda o desprenda ni una sola perla. Cuando alguien venga, debe quedarse en su sitio, en acuerdo con nuestro principio básico. Debemos permanecer en nuestro divino servicio. Es mi humilde petición. Podéis ser una fíbula, un broche, no hay problema. Por lo tanto, si deseáis sr una perla ensartada en el collar, debéis quedar en el collar. Por favor, tratad de seguir este principio. Como hacerlo? Debéis volver al día de vuestra iniciación. En aquel día tenéis la conciencia muy pura, puesto que la iniciación es como si volvieseis a nacer. Quitamos las ropas viejas, a veces nos cortamos los cabellos. Un verdadero discípulo se va a encargar con esparcir la merced. Se nos propone una nueva página blanca. No hay que escribir tonterías en esta página. En este momento ya estáis muy cerca a vuestra verdadera posición. Debéis tratar de mantenerla y entonces vais a sentir la devota bendición.
.
(Sigue continuacion )
[1] Bhagavad Gita 9.22
Jul
7
(продължава от предишния петък)
И така, Кришна като поддръжник съхранява реда, бидейки скритият принцип. Макар че понякога Той е съвсем очевиден принцип. Например, когато повдигнал хълма Говардхана – това е такова сладостно забавление на Бога! Повдигнал един хълм, за да защити Своите предани – тези, които Го обичат. Мисля, че тази закриляща сила на Върховния е много важна за всички нас. Защото чрез този понякога скрит организиращ принцип, а друг път чрез съвсем очевидна закрила, Той поддържа онова, което имаме. Затова има един много красив стих в „Гита”: ананяш чинтаянто мам йе гянах парюпасате тешам нитябхиюктанам йога-кшемам вахамй ахам – „Онези, които винаги Ме обожават с изключителна преданост, медитирайки върху трансценденталния Ми образ – на тях Аз давам онова, което им липсва и съхранявам това, което имат.”[1]
Върховният е дал дума: „Аз ще запазя онова, което имате и ще ви дам онова, от което се нуждаете.” Мисля, че на всички ни се нрави да слушаме тази част. Но не забравяйте и за първата част – „Онези, които обожават само Мен и винаги мислят за Мен – на тях ще запазя и на тях ще дам.” Така че ако искаме да се радваме на божествената закрила, тогава това е което трябва да правим – да пребиваваме в неспирна и съвършена медитация и да обожаваме с вяра и посветеност. Тогава с лекота ще долавяме поддържащата и закрилящата сила на Върховния.
В един смисъл дългът ни в този живот е да дадем шанс на Кришна да изрази Своята милост. Ако не се нуждаете от нея, Той няма да я покаже. Ала ако сте в нужда, Той ще чуе. Ако изразим от какво се нуждаем, Той ще го осигури.
Затова моля ви, не забравяйте за златната нишка скрита в дланите ви, способна да направи прекрасна огърлица от отделните перли. Поотделно сте красиви, но заедно сте още по-красиви. Една перла струва много, обаче огърлица от перли – това е нещо изключително скъпоценно. Такава е силата, обединяващата сила на духовната общност и ако нашата вяра и основен принцип е да служим на Върховния Бог, Кришна, нищо не може да разруши това единство.
Радха Кунда: Можем ли да кажем, че първата ни стъпка е да уловим нишката и просто мълчаливо да се придържаме в редичката?
Свами Тиртха: Така е добре. Харесва ми това предложение, защото ако си поканен като новодошъл в дадена група, обичайно не заемаш главното място. Сядаш някъде на крайчеца и чакаш да дойде време и теб да те призоват. Така че в този смисъл да, заемете мястото си в духовната общност. Помълчете известно време, за да можете да послушате. Защото ако говорите твърде много, какво ще чуете? А когато сме заели мястото си, тогава, както някой от вас каза, и най-малкото движение поражда вълни. Ако това движение е нехармонично, вълните ще предизвикат бедствие, особено ако прекалено много мърдате. Ала ако движенията са хармонични, тогава перлите ще танцуват заедно. А само си представете къде е най-прекрасното място да се полюшва една перлена огърлица?
Отговор: На шията на някой, който танцува.
Свами Тиртха: Да. На Неговата или на Нейната шия?
Крипадхам: По-добре да е Нейната, защото огърлиците са за дами.
Свами Тиртха: Защото Той е нишката, нали? Затова, с цялото ми смирение, аз очаквам послушание от учениците. Защото искам тази перлена огърлица да се полюшва красиво на правилното си място. Не искам нито една перла да се изгуби и разпилее. Ако някой дойде, той трябва да остане. В съответствие с нашия основен принцип да се придържаме към божественото служене. Това е смирената ми молба. Можете да сте отделна брошка, няма проблем. Но ако искате да сте нанизана перла, присъединете се към огърлицата. И моля ви, стремете се да се придържате към този принцип. Как да сторим това? Върнете се към деня на своето посвещение. Защото тогава сте в много чисто съзнание, тъй като посвещението е досущ като ново раждане. Сваляме старите дрехи, понякога отрязваме и косите. И един истински ученик ще поеме поръсването на милостта. Тогава ви се дава бяла страница. Не я изписвайте с глупости. В този момент сте съвсем близо до своята истинска позиция. Старайте се да я поддържате и тогава ще сме изпълнени с блаженство.
(следва продължение)
[1] „Бхагавад Гита” 9.22
Jul
7
(az előző pénteki lecke folytatása)
Tehát Krsna fenntartóként megőrzi a rendet, mint egy rejtett alapelv. Bár, néha nagyon nyilvánvaló a szerepe. Például nagyon édes kedvtelése volt az Úrnak, amikor felemelte a Góvardhan hegyet! Felemelt egy hegyet, azért, hogy megvédelmezze a bhaktáit, a számára legkedvesebbeket. Azt hiszem. mindannyiunk számára nagyon fontos a Legfelsőbbnek ez a védelmező ereje, mely néha rejtett szervező elvként, máskor pedig nagyon nyilvánvaló védelemként nyilvánul meg, hogy megőrizze mindazt, amink van. Ezért van egy nagyon gyönyörű vers a Gítában: ananjás csintajantó mám jé dzsanáh parjupászaté/ tésám nitjábhijuktánám jóga-ksémam vahámjaham – “De akik odaadással imádnak Engem, transzcendentális Formámon meditálva, azoknak elhozom, amire szükségük van, s megőrzöm, amijük van..”[1]
Ezek a Legfelsőbb szavai. “Megőrzöm, amid van és elhozom, amire szükséged van.” Úgy gondolom ez az a rész, amit mindannyian szeretünk hallani, de ne feledkezzetek el az első részről sem: “Azoknak, akik kizárólagos hittel imádnak és mindig Rám gondolnak – megőrzöm, amijük van és elhozom számukra amire szükségük van…” Tehát, amennyiben ezt az Isteni védelmet szeretnénk élvezni, akkor ez az, amit tennünk kell – legyetek állandóan tökéletes meditációban és hittel, odaadással imádjátok a Legfelsőbbet. Ekkor könnyen megláthatjátok a fenntartó és védelmező erejét a Legfelsőbbnek.
Bizonyos értelemben, az életünkben az a kötelességünk, hogy Krsnának esélyt adjunk arra, hogy a kegyelmét gyakorolhassa. Ha nincs szükséged rá, akkor nem mutatja meg, de ha szükséged van Rá, akkor meghallja kérésed. Amennyiben kifejezzük, hogy mire van szükségünk, akkor Ő azt képes megadni.
Tehát semmi esetre se feledkezzetek meg az arany fonálról, ami a kezetekben van elrejtve és egy csodálatos nyakláncot képes formálni az egyedi gyöngyökből. Egyedül is szépek vagytok, de együttesen meg szebbek. Egy gyöngy is értékes, de az értékes gyöngyökből készült nyaklánc – különlegesen értékes. Ez az erő, a lelki közösség egyesítő ereje és, ha a hitünk és alapelvünk az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, Krsnának a szolgálata, akkor semmi sem tudja megtörni ezt az egységet.
Rádhá-kunda: Mondhatjuk azt, hogy az első lépés, hogy megfogjuk a fonalat és csöndben a sorban maradunk?
Szvámí Tírtha: Ez jó. Tetszik ez a választás, mert például, ha idegenként meghívott vagy egy partira általában nem te viszed a prímet. Valamelyik sarokban helyet foglalsz és vársz a sorodra, vársz, amíg bebocsájtanak. Tehát, bizonyos értelemben, igen, foglald el a helyed egy lelki közösségben! Maradj csendben egy darabig, azért, hogy képes legyél meghallani dolgokat. Mert mit hallhatunk meg, ha túl sokat beszélünk? Tehát, ha elfoglaltuk a helyünket, akkor, ahogy egyikőtök említette, egy parányi mozgás is hullámokat kelt. Ha tehát a mozgás nem harmonikus, akkor a hullámok katasztrófához vezetnek, főként a túl sok mozgás. Amennyiben a mozgás harmonikus, akkor a gyöngyök együtt mozognak. Csak képzeljétek el, mi a legjobb hely egy gyöngy nyakék számára, hogy szépen mozogjon, káprázatosan ringatózzon?
Válasz: Annak a nyaka, aki táncol.
Szvámí Tírtha: Igen! Nő vagy férfi?
Krpádhámá: Jobb, ha egy hölgy nyakában van, mert a hölgyek viselnek nyakláncot.
Szvámí Tírtha: Mert Ő (az Úr) a fonál, igaz? Ezért nagyon alázatosan a tanítványoktól engedelmességet várok el, mert azt szeretném, hogy ez a gyöngysor szépen ringjon a megfelelő helyén. Nem szeretném, hogy egyetlenegy gyöngy is elpazarlódna vagy elveszne. Ha jön valaki, akkor maradhat, ha követi az alapelvünket, amit mi megtartunk és ez pedig az Isteni szolgálat. Ez az alázatos óhajom. Lehetsz önálló melltű, nem probléma, viszont amennyiben felfűzött gyöngy szeretnél lenni, csatlakozz a nyaklánchoz. Próbáljatok ragaszkodni ehhez az elvhez. Miként kell ezt tenni? Menj vissza az avatásod napjához, mert akkor nagyon tiszta tudatszinted volt, mivel az avatás olyan, mint egy új születés. Levetjük a régi ruházatot; néha levágjuk a hajat. Egy igazi tanítvány pedig részesül a kegyben, vagy az isteni kegy cseppjeiben. Akkor kapsz egy tiszta lapot, ne töltsd tele ostobaságokkal! Abban a pillanatban nagyon közel állsz az eredeti lelki helyzetedhez, úgyhogy próbáld megtartani azt, és áldott lesz az életed.
(folytatása következik)
[1] Bhagavad-gítá 9.22.
Jul
7
(continues from the previous Friday)
So, Krishna as the maintainer preserves the order by being the hidden principle. Although sometimes He is a very obvious principle. When He lifted the Govardhan hill this is such a sweet pastime of the Lord! He lifted a hill in order to protect His devotees, His beloved ones. This protective power of the Supreme I think is very important for all of us. Because by this, sometimes hidden organizing principle, or other times with the very obvious protection He maintains what we have. Therefore there is a very beautiful verse in the Gita: ananyash chintayanto mam ye gyanah paryupasate tesham nityabhiyuktanam yoga-kshemam vahamy aham – “Those who always worship Me with exclusive devotion, meditating on My transcendental form – to them I carry what they lack and I preserve what they have.”[1]
This is the word of the Supreme. “I will preserve what you have and I will bring what you need.” I think this part we all like to hear. But don’t forget about the first part. “Those who worship Me exclusively and think always of Me – for them I will preserve, for them I will bring (what they have and what they need).” So, if we want to enjoy this divine protection, then this is what we have to do – be in constant and perfect meditation and worship with faith and dedication. Then it’s very easy to perceive the maintaining and protecting power of the Supreme.
In one sense our duty in this life is to provide a chance for Krishna to exercise His mercy. If you don’t need it, He will not show it. But if you need it, then He will hear. If we express what we need, then He can supply it.
So, please don’t forget about the golden thread that is hidden in your hands, that can create a beautiful necklace from the individual pearls. Alone you are nice, but united you are more nice. One pearl is precious, but a necklace of precious pearls – it’s extremely precious. This is the strength, the unifying strength of a spiritual community and if our faith and basic principle is the service of God Supreme, Krishna, then nothing can break this unity.
Radha-Kunda: Can we say that our first step is to catch the thread and to keep silent, to stay in the line.
Swami Tirtha: That’s good. I like that option because if you are invited as a newcomer to a party, usually you don’t take the main place. You sit somewhere in the corner waiting for your line, waiting to be invited. So, in one sense, yes, take your position in the spiritual community. Keep silent for a while in order to be able to listen. Because if we speak too much, then what can we hear? And if we had taken our position, then, as one of you said, a little movement will create some waves. If the movement is disharmonious, then the waves will create disaster, especially too much movement. But if the movements are harmonious, then the pearls will move together. And just imagine what the best place for a pearl necklace to move nicely, swing nicely is?
Answer: On the neck of the one who dances.
Swami Tirtha: Yes! He or She?
Kriphadham: It is better to be She, because the necklaces are for ladies.
Swami Tirtha: Because He is the string, right? Therefore with all my humility I expect obedience from the disciples. Because I want this pearl necklace to swing nicely on its proper place. I don’t want any pearls to be wasted or to disappear. If somebody comes, he should stayaccording to our basic principle that we keep on the divine service. This is my humble request. You can be an individual brooch, no problem. But if you want to be a strung pearl, join to this necklace. And please, try to stick to this principle. How to do that? Go back to the day of your initiation. Because then you are in a very pure consciousness, as initiation is just like a new birth. We remove the old clothes; sometimes we also cut the hair. And a real disciple will receive the mercy, or the sprinkle of divine mercy. Then you are given a blank page. Don’t fill it up with stupidity. In that moment you are very close to your original position. Try to maintain that and then your life will be blissful.
(to be continued)
[1] Bhagavat Gita 9.22
